Alonso és Schumacher pályafutása is majdnem ráment, amikor kétkerékre váltottak

Nemrég ijesztő hírek érkeztek Fernando Alonsóról, ám azóta kiderült, hogy minden bizonnyal ott lehet a bahreini F1-es teszten és szezonnyitón. A spanyol pilóta korábban nem volt ennyire szerencsés, és másokkal, világbajnokokkal is előfordult már, hogy sérülés veszélyeztette az idénynyitón való részvételt.

Fernando Alonso nemrég közúti balesetet szenvedett kerékpározás közben a svájci Lugano városában. A kétszeres F1-es világbajnoknak eltört az állkapcsa, amit másnap sikeresen megműtöttek, emellett néhány foga is kitört. Azóta kiengedték a kórházból, és újra edzésbe állt, de csapata privát tesztjéről lemaradt.

Alonso nem sokkal a szezonnyitó előtt sérült meg, de úgy néz ki, ott lehet Bahreinben Forrás: Getty Images/2020 Getty Images/Peter Fox

Miután viszonylag hamar kiderült, hogy Alonso életéért vagy hosszú távú egészségéért nem kell aggódni, a legfontosabb kérdés az volt, hogy a 40. évében járó versenyző részt tud-e venni a bahreini előszezoni tesztelésen, illetve a szintén a szigetországban rendezendő idénynyitón. Szakértők szerint ezt reálisan semmi nem akadályozhatja meg, de az szinte biztos, hogy eleinte nem lesz kényelmes számára a vezetés.

Alonso életében nem először fordul elő, hogy a holtszezonban ijesztő balesetet szenved, ami adott esetben az első versenyen való indulását is veszélybe sodorja.

Persze nem ő az egyedüli a Forma-1 történetében, aki hasonló helyzetbe keveredett, hiszen csak az elmúlt másfél évtizedből akad több hasonló példa is. Ezen incidensek végeredménye pedig felemás: valaki felépült az első futamra, másnak viszont legalább egy versenyt ki kellett hagynia.

Fontos leszögezni, hogy cikkünkben csak olyan balesetekkel foglalkozunk, amelyek nem vetettek véget egy versenyzői pályafutásnak örökre, vagy legalábbis hosszú időre. Ennek megfelelően Stirling Moss 1962-es vagy Robert Kubica 2011-es sérülése nem kerül szóba. Emellett kizárólag olyan sérüléseket részletezünk, amelyek vagy a holtszezonban történtek, vagy még az előző idényben, azonban kérdéses volt, hogy az érintett felépül-e a következő év első nagydíjára.

Alonsónak nem ez az első esete

Alonso több mint két évtizedes autóversenyzői pályafutása során számos horrorisztikus karambolnak volt az elszenvedője, gondoljunk csak a 2003-as Brazil vagy a 2016-os Ausztrál Nagydíjra.

A spanyol versenyző esetében azonban a mostani alkalmat megelőzően is többször előfordult, hogy nem egy futamhétvégén történt balesettel került be a hírekbe.

A kettő közül az ismertebb eset szinte napra pontosan hat évvel ezelőtt történt, a Barcelonában rendezett előszezoni tesztek első hetének zárónapján. Alonso a 3-as kanyarban elvesztette az irányítást az autó felett, és 135 km/h-s sebességgel a pálya jobb oldalán található falnak ütközött, ráadásul többször is. Ami biztos, hogy a spanyol pilóta elvesztette az eszméletét, és kórházba szállították.

Azóta sem lehet tudni, hogy pontosan mi is történt Alonsóval Forrás: Getty Images/2015 Getty Images/Mark Thompson

A teszteket akkoriban még nem közvetítették élőben, és a nézők sem rögzítették az esetet, így az incidensről nem készült felvétel. Ráadásul a McLaren nem tette közzé a telemetriaadatokat, mint ahogyan az FIA sem hozta nyilvánosságra a vizsgálat eredményeit. Éppen ezért ez a baleset a mai napig a Forma-1 történetének egyik legnagyobb rejtélye.

Még azt sem lehet tudni biztosan, hogy Alonso mitől vesztette el a kontrollt.

A McLaren hivatalos álláspontja szerint az autót egy akkora erejű széllökés billentette ki az egyensúlyból, amire előzetesen nem lehetett felkészülni. A versenyző viszont később leszögezte, „annál a sebességnél még egy hurrikán sem lett volna képes eltéríteni a kocsit”. Hozzátette, szerinte egyértelmű, hogy a történtekért a beragadt kormány a felelős.

Azonban létezik egy harmadik teória is: többek szerint Alonso azért ütközött a falnak, mert még előtte elvesztette az eszméletét, amit sima ájulás vagy áramütés is okozhatott. Utóbbi olyannyira elterjedt, hogy a Sport Bild akkori tudósítása szerint néhány csapat fontolgatta, hogy visszalépjen az Ausztrál Nagydíjtól, és válaszokat vártak az F1-be akkor visszatérő Hondától. Igaz, Andrew Westacott, az Australian Grand Prix Corporation vezérigazgatója tagadta, hogy fennállt volna ez a veszély.

Az elektrosokk elméletét ráadásul több pletyka is erősíti.

A Sky Italia például arról számolt be, hogy Alonso elmondta barátainak, hogy az ütközés előtt nagymértékű áramütést érzett a gerincénél. A Forma-1-ben korábban szintén megforduló Fabrizio Barbazza pedig saját forrásaira hivatkozva azt állította, hogy a McLaren versenyzőjét 600 wattos ütés érte.

A falon jól látszottak a becsapódások nyomai Forrás: NurPhoto/Joan Valls/Urbanandsport/Nurphoto/Joan Valls

Egyes híresztelések szerint ráadásul Alonsónak súlyos emlékezetkiesése volt a baleset után. Az F1-Insider.com szerint miután felébredt, azt hitte, hogy még a Ferrari pilótája, az El Pais azonban ennél is sokkal súlyosabb állapotról írt: a spanyol lap arról számolt be, hogy az akkor 33 esztendős versenyző 13 éves gokartpilótának gondolta magát, és arról beszélt, hogy be szeretne kerülni az F1-be.

Hozzá kell tenni, hogy később Alonso és a McLaren is tagadta ezeket az értesüléseket, és csak a rövid távú memóriazavart erősítették meg.

Akármi is történt valójában, egy biztos: a spanyol versenyző nem épült fel teljesen a három héttel a baleset után esedékes Ausztrál Nagydíjra, így második wokingi bemutatkozására még további egy hetet kellett várni. A melbourne-i hétvégén elődje, Kevin Magnussen helyettesítette.

Hat évvel korábban történt egy másik incidens is, aminek Alonso érintettje volt. Bár ott nem sérült meg, de abból a szempontból mindenképpen hasonlít a barcelonai ütközéshez, hogy erről az esetről is különböző verziók láttak napvilágot.

2009 januárjában a nemzetközi sajtó arról számolt be, hogy a Kenyából hazautazni készülő Alonso repülőbalesetet szenvedett Malindiban.

A tudósítások alapján a gép közvetlenül a felszállás után eltalált egy épületet, aminek következtében megsérült a szárnya. Az utasok közül senkinek sem esett baja, ám elsőre ez így is igencsak ijesztően hangzik.

A kenyai repülőtéren történteket is rejtély övezi Forrás: Getty Images/2008 84197170/Luca Ghidoni

Azonban Alonso menedzsere némileg másról számolt be. Luis Garcia Abad kijelentette, hogy a gépet még a földön érte ütés, ráadásul ügyfele akkor nem is tartózkodott a fedélzeten. Éppen ezért nem is tulajdonítottak nagy jelentőséget a történteknek, és meglepte őket az ennek kapcsán kialakult felfordulás. Hozzátette, ők nem is neveznék balesetnek az incidenst.

Webber kétszer is biciklivel járt pórul

Balesetet szenvedni nyilvánvalóan soha nem jó, de egy jótékonysági eseményen szerzett sérülés talán még inkább balszerencsés. Akkor pedig pláne, ha az ember a saját maga által szervezett versenyen töri össze magát. Nos, Mark Webbernek 2008-ban ezt sikerült összehoznia.

Az ausztrál pilóta egy Tasmánián rendezett „triatlonversenyen” sérült meg novemberben.

Az idézőjelre azért van szükség, mert a 250 kilométerből álló viadal nem a hagyományos számokból, hanem mountain bike-ból, kajakozásból és trekking kerékpárokon való biciklizésből állt. Ennek során Webber frontálisan ütközött egy szembejövő autóval, ugyanis a részvevőket nem különítették el a normál közúti közlekedéstől.

A Red Bull akkori versenyzőjét mentőhelikopterrel szállították kórházba, az első tudósítások szerint súlyos, de nem életveszélyes sérülésekkel, többek között lábtöréssel. Mint később kiderült, ha nem sokkal korábban Webber másképp dönt, akkor minden bizonnyal elkerüli az ütközést.

Visszamentem egy banánért, amivel 30 másodpercet vesztettem

– idézte fel saját weboldalán az eseményeket. – Emlékszem, a kórházban azon gondolkodtam, hogy ha ezt nem teszem meg, akkor nem is találkoztam volna a sofőrrel azon a trükkös részen.”

Webbert súlyos sérülésekkel szállították kórházba Forrás: Getty Images/2008 Getty Images/Clive Rose

Az akkor 32 esztendős versenyző lábát meg kellett műteni, aminek következtében ki kellett hagynia a Red Bull év végi tesztjét. A hosszú távú hatásait azonban egészen 2013-ig érezhette, ugyanis akkor távolították el az utolsó fémrudat.

Mindezek ellenére Webber végül felépült annyira, hogy ott lehessen a szezonnyitón, később pedig az egész idényt végigversenyezte.

Ezt vélhetően nem bánta meg, hiszen csapata nagyot lépett előre, ő pedig a Német Nagydíjon megszerezte pályafutása első futamgyőzelmét, amihez Brazíliában még egyet hozzátett.

Ugyan nem a holtszezonban történt, de muszáj megemlíteni, hogy Webbernek nem ez volt az egyetlen biciklibalesete F1-es karrierje során. 2010-ben ugyanis a Japán Nagydíj előtt vállsérülést szenvedett, amit kizárólag a fizioterapeutájának, valamint a csapat főorvosának mondott el. A szezon utolsó négy futamát tehát úgy teljesítette, hogy nem volt egészséges, amiről a Red Bull vezérkara csak decemberben, a pilóta könyvéből értesült. Christian Horner csalódottságának adott hangot, ugyanakkor hangsúlyozta, nem gondolja, hogy emiatt veszítette volna el a világbajnoki címet.

„Buliversenyen” sérült meg

Pascal Wehrlein 2016-ban debütált be a Forma-1-ben a Manor színeiben, a következő idényre pedig már a Saubertől kapott szerződést. A német pilótának azonban tovább kellett várnia a bemutatkozással, mint azt eredetileg tervezte, ugyanis januárban megsérült a nyaka.

Mindez ráadásul egy valódi téttel nem bíró versenyen történt.

A Race of Champions ugyanis egy olyan esemény, amelyre a legjobb pálya- és raliversenyzőket hívják meg, hogy összemérjék tudásukat. Egy-egy futam két részvevővel zajlik, akik két, egymás melletti aszfaltcsíkon próbálják felülmúlni a másikat. A győzteseket természetesen jegyzik, de a ROC ezzel együtt is sokkal inkább a közönség szórakoztatásáról szól, a pilóták pedig elsősorban jól szeretnék érezni magukat.

Wehrleinék borulása

Ez általában így is történik, ám a 2017-es kiírásra kisebb árnyékot vetett Wehrlein bukása. A német versenyző Felipe Massával „párbajozott”, és maradt alul a 11-szeres F1-es futamgyőztessel szemben. Az utolsó kanyart azonban Wehrlein szélesen vette, emiatt átcsúszott a másik sávba, és miután eltalálta a pályákat elválasztó táblát, az autó kitört jobbra.

Pár pillanattal később az autó bal széle elcsípte a TecPro falat, és szinte ugyanekkor a másik oldala Massát találta el, utóbbi pedig megdobta a kocsit, ami így átborult a korláton.

Mindez ráadásul nem csupán Wehrleint sodorta veszélybe, hiszen a pilóták mellett egy-egy utas is ült az autókban. Elmondása szerint Massa is megijedt, és azonnal kiszállt az autóból, miután látta, hogy mi történt ellenfelével. Szerencsére azonban mindkét érintett saját lábán hagyta el a kocsit, és úgy tűnt, hogy a kezdeti ijedtség ellenére minden rendben van.

A német versenyző kezdetben úgy nyilatkozott, hogy jól érzi magát, de orvosai pihenést írtak neki elő, aminek ő természetesen eleget tesz. Később azonban érkezett a hír, hogy kihagyja az előszezoni teszteket, utána pedig az Ausztrál, majd a Kínai Nagydíjon sem lehetett ott.

Akkoriban az a pletyka terjedt, hogy nem elég fitt a versenyzéshez, amit végső soron megfelelt a valóságnak, ám volt valami, amit addig a pontig elhallgattak a nyilvánosság elől.

Toto Wolff ugyanis Sanghajban bevallotta, az akkor még a Mercedes juniorprogramjának kötelékébe tartozó pilótának eltört az egyik csigolyája, így hetekig alig tudott mozogni. Ennek következtében további 10 nap pihenőt kapott, ám az osztrák üzletember mindenkit biztosított, hogy Bahreinben már ott lesz a német versenyző.

That's history ✔️
Many thanks to those who worked so hard with me since my injury happened Especially @SauberF1Team and @MercedesAMGF1! pic.twitter.com/WK2dxYBLqt

— Pascal Wehrlein (@PWehrlein) April 17, 2017

Wehrlein csak a visszatérése után tette közzé ezeket a képeket

Ez így is történt, és Wehrlein visszavette a helyét Antonio Giovinazzitól. Másnap pedig a közösségi médiában megköszönte a csapatnak a támogatást, egyúttal képekkel is bizonyította, hogy mi is volt a helyzet valójában. A mellékelt fotókon látszott, hogy nyakmerevítőt kellett viselnie. Hozzá kell tenni – és ezt Wolff is kiemelte –, hogy a videofelvételek alapján a baleset sokkal súlyosabb következményekkel is járhatott volna.

Schumacher másodszor már visszatérhetett

Michael Schumacher esetében 2009 nyarán merült fel először, hogy visszatérjen a Forma-1 mezőnyébe, miután Massa életveszélyesen megsérült a Magyar Nagydíj időmérőjén. Ekkor azonban még nem versenyezhetett újra, miután februárban motorbalesetet szenvedett. Ennek következtében csupán 2010-ben, immáron a Mercedes színeiben lehetett ott újra a mezőnyben, de mint kiderült, legalább két tényező kellett ahhoz, hogy ez megvalósulhasson. Mindenekelőtt kulcsfontosságúnak bizonyult, hogy a hétszeres világbajnok első visszavonulása után is edzésben maradt.

Hála istennek fenntartotta fittségét, persze nem olyan szinten, mint amikor aktív volt

– idézte Dr. Johannes Peil, a Schumachert kezelő orvos szavait a Guardian 2010 márciusában, egy héttel a bahreini szezonnyitó előtt. – Ugyanakkor fizikailag sokkal aktívabb volt, mint sokan mások. Mindig is sportembernek tartotta magát, ezért futballozott, valamint dolgozott az állóképességén.”

A német szakember elmondta, balesete után Schumacher nehezen tudta forgatni a fejét, így elsősorban ezt kellett helyrehozniuk. Ám hozzátette, a sérülés nem volt teljes mértékben gyógyítható, így valamivel kompenzálniuk kellett a hiányosságot. Az ilyen esetekben pedig általában az a megoldás, hogy felépítik az izomzatot a kérdéses pont körül.

Schumacher pedig annak rendje és módja szerint bele is vetette magát a munkába.

Nyakát egy kifejezetten F1-es pilótákra tervezett géppel próbálták erősíteni, de emellett állóképességi és egyensúlygyakorlatokat is végzett annak érdekében, hogy valóban visszatérhessen. Sőt, Peil elmondása szerint a táplálkozásra is nagy hangsúlyt fektettek, aminek következtében páciense 2-3 hét alatt 2-3 kilogrammot fogyott.

Schumacher végül 2010-ben tért vissza az F1-be Forrás: AFP/Patrick Hertzog

Ugyan Schumacher visszatérését csak 2009 decemberében jelentették be hivatalosan, akkori menedzsere, Willi Weber már egy hónappal korábban leszögezte, hogy a hétszeres világbajnok nyakával minden rendben van. Ennek megfelelően a sérülés többé nem akadályozta a versenyzésben, ám második karrierje így sem nevezhető eredményesnek. Mindhárom szezonjában kikapott csapattársától, Nico Rosbergtől, a dobogóra pedig csupán egyszer állhatott fel.

Volt, akinek rövidebb lett az egyik lába

Az idáig felsorolt esetek egyaránt az elmúlt másfél évtizedből származnak, ám természetesen korábban is előfordult, hogy valamelyik pilóta az idény előtt szenvedett balesetet és sérült meg súlyosan. Sőt, az sem volt példa nélküli, hogy még az előző idényben összeszedett sérülésből kellett felépülni.

John Surtees kevesebb mint egy évvel azután, hogy elhódította a világbajnoki címet, 1965-ben elindult egy sportautóversenyen a kanadai Mosport Parkban. A gyakorlás során a brit pilóta felajánlotta csapattársának, Jackie Stewartnak, hogy tesz néhány kört a kocsijával, mivel honfitársa nem volt elégedett az irányíthatósággal.

A nyitott tetejű Lola T70-nek azonban eltörött a felfüggesztése, aminek következtében az autó eltalált egy korlátot, felborult, és maga alá temette a pilótát.

Surtees comb- és medencecsonttörést szenvedett, valamint veséi is roncsolódtak, és napokig kritikus állapotban feküdt egy torontói kórházban. Később egyik orvosa elárulta, a baleset annyira súlyosnak bizonyult, hogy Surtees egyik lába körülbelül 10 centiméterrel rövidebb lett. Később addig nyújtották a sérült tesztrészt, amíg a különbség 2 cm alá nem ment.

Ilyen körülmények között csoda, hogy egyáltalán visszatérhetett, az pedig pláne, hogy mennyire korán.

A baleset szeptember végén történt, ám Surtees így is felépült a májusi szezonnyitóra, sőt, már a Monacói Nagydíjat megelőző héten is autóba ült a BRDC Internationalen. Ami a hercegségbeli futamot illeti, visszatérése akár álomszerűen is sikerülhetett volna, hiszen vezetett, ám a 100 körös verseny 17. körében technikai hiba miatt fel kellett adnia a viadalt. A sors Belgiumban kárpótolta, amikor élete egyik legnagyobb győzelmét aratta a spái esőben.

Visszatérése után nem sokkal Surtees csodálatos győzelmet aratott Spában Forrás: Getty Images/Victor Blackman

Johnny Herbert hatalmas ígéretnek számított a 80-as évek végén, amit jól mutat, hogy a Ferrari, a Williams és a Benetton is érdeklődött szolgálatai iránt. 1988 augusztusában azonban minden megváltozott, amikor a Formula 3000 Brands Hatch-ben rendezett futamán horrorisztikus balesetet szenvedett.

A tömegkarambolt a később az F1-ben is megforduló Gregor Foitek idézte elő, aki ráhúzta Loláját Herbert Reynardjára, falba állítva ezzel a brit tehetséget.

Az ütközés ereje valósággal leszakította a kocsi orrát, az autó pedig nagy erővel pattant vissza a pályára. Herbert pechjére aztán a másik oldalon is az elejével találta el a falat, de a lábait akkor már semmi nem védte. A balesetben egyébként a felboruló Foitek fejéről lerepült a sisak, a pilóta pedig elájult, Olivier Grouillard pedig eltörte a bal kezét. Mark Blundellnek óriási szerencséje volt, ugyanis saját bevallása szerint egy szárnydarab olyan közel repült el felette, hogy le kellett húznia a fejét.

Herbertnek a jobb lába sérült meg súlyosan, olyannyira, hogy az amputáció is szóba került. Miután kiderült, hogy ettől nem kell tartania, akkori versenymérnöke, Trevor Foster szavai alapján a pilóta „annyira örült, mint egy 10 éves kisfiú”. Persze ezzel együtt az elején borzasztó távolinak tűnt, hogy a következő idényben bemutatkozhasson a Forma-1-ben.

Ez azonban végül mégis megtörtént, ráadásul Herbert már a szezonnyitó Brazil Nagydíjon ott lehetett,

és egy szenzációs 4. hellyel debütált a Benetton színeiben. Azonban lába soha nem jött rendbe teljesen, így a csapatnak át kellett alakítania a gáz- és a fékpedál elrendezését. A brit pilóta végül hat futamig bírta, utána azonban Emanuele Pirro vette át a helyét. Később a Tyrrell még két hétvége erejéig lehetőséget adott neki abban az évben.

A brands hatch-i tömegkarambol, amiben Herbert súlyosan megsérült

Marc Surer közvetlenül az 1982-es szezonkezdet előtt szenvedett súlyos balesetet, amikor a Dél-afrikai Nagydíj előtt pár nappal a csapatok már a helyszínen teszteltek. A svájci versenyző a Leeukop-kanyarban törte össze az autót, aminek következtében mindkét lába eltört. Az első három futamon Brian Henton helyettesítette, a San Marinói Nagydíjat pedig csapata, az Arrows a FISA-FOCA háború miatt bojkottálta. Surer aztán a zolderi fordulóra tért vissza, aminek időmérőjén Gilles Villeneuve életét vesztette.