Az idei szezon többek között azért ígérkezik kifejezetten izgalmasnak, mert a télen számos pilóta csapatot váltott, így sokan új istállónál bizonyíthatnak, illetve léphetnek előre. Ebbe a kategóriába tartozik Daniel Ricciardo is, aki a Renault-tól a McLarenhez igazolt.
Az ausztrál versenyző a pilótapiacon elindult lavinának volt az egyik részvevője, hiszen annak a Carlos Sainznak a helyére érkezik, aki a Ferraritól elküldött Sebastian Vettelt váltja a maranellóiaknál. A 31 esztendős pilóta optimistán tekint pályafutásának új szakaszára, és továbbra sem tett le arról, hogy egy napon felérjen a csúcsra.
Úgy vélem, ez a legjobb lehetőségem arra, hogy elérjem az általam mindig is emlegetett célt
– nyilatkozta a The Age-nek, valamint a The Sydney Morning Heraldnak adott interjújában. – Nem pusztán azért szerettem volna bekerülni az F1-be, hogy a mezőny tagja legyek, hanem világbajnok akartam lenni, és ez még most is fennáll. Úgy érzem, azzal, ahogyan fejlődik, a McLaren kínálja számomra a legnagyobb esélyt, hogy ezt megvalósítsam. Talán minden korábbinál jobb lehetőséget nyújt.”
A szabályok viszonylagos változatlansága mellett idén vajmi kevés az esély arra, hogy a McLaren akár csak a Red Bullt utolérje, nemhogy a Mercedest, sőt, a visszaesés sem zárható ki. 2022-ben viszont érkezik az új technikai szabálycsomag, ekkor pedig már benne lehet a pakliban, hogy a McLaren visszatér az élcsapatok közé.
Ebben a sportágban soha nem lehet tudni, de meggyőződésem, hogy jó helyen vagyok
– szögezte le Ricciardo. – Kijelenthetem, hogy jövőre a világbajnoki címért harcolhatok? Ki tudja, de biztos vagyok benne, hogy jó helyen vagyok ahhoz, hogy megpróbáljam. Látható, hogy a McLaren egyre csak javul, és úgy érzem, a csapat készen áll arra, hogy én legyek az egyik, győzelemhez szükséges összetevő, amely eddig nem volt meg nekik.”
2018-ban, amikor Ricciardóban már körvonalazódott, hogy az idény végén távozik a Red Bulltól, a McLarennel is tárgyalt, ám végül elutasította Zak Brown, a versenycsapat vezérigazgatójának ajánlatát. Mindezt azzal indokolta, hogy két éve még nem érték el a kitűzött eredményeket, és az sem látszott, hogy a jövőben miként fognak fejlődni. Az amerikai üzletember viszont már akkor is elmondta az ausztrál pilótának, hogy átszervezésre van szükség, ami hamarosan meg is történt. Ennek keretében előbb James Key, majd Andreas Seidl érkezett a technikai igazgató, illetve a csapatfőnök pozíciójába.
Amikor ’18-ban tárgyaltam velük, James még nem volt az istállónál, Andreasnak pedig még híre-hamva sem volt.
Az új szemléletnek még nem volt meg a záloga, amit Zak is felismert. 2019 második felében azonban tapasztalható volt, hogy mindez megváltozik, és kapcsolatban maradtunk. 2019 végén, a paddockban járkálva még a riválisok is érzékelték, hogy a McLaren tényleg kezd összeállni. Jól szerepeltek, és az energia is megvolt a csapat körül, amit ellenfélként mi is láttunk.”
Aztán elindult a már említett dominó, és Ricciardo megegyezett a McLarennel. Ami szokatlan volt, hogy szerződtetését még azelőtt jelentették be, hogy a mezőny akár csak egy métert megtett volna versenyhétvégén. Az ausztrál pilótának nem is volt ínyére, amikor a Renault vezetőivel meg kellett osztania a hírt.
Nem volt könnyű közölni velük, hogy elmegyek, de ebben a sportágban az embernek elsősorban magával kell foglalkoznia
– magyarázta. – Úgy éreztem, hogy a McLaren jobb lehetőséget nyújt az elkövetkezendő évekre, ennyire egyszerű.”
Miután megtörtént a bejelentés, a Renault közleményéből éreződött, hogy nem boldogok Ricciardo döntése miatt. A hétszeres futamgyőztes viszont már akkor hangsúlyozta, hogy 2020-ban még a francia alakulat pilótája lesz, ennek megfelelően mindent meg fog tenni az enstone-i istálló sikere érdekében. Ez végül két-két 3. hely és leggyorsabb kör formájában valósult meg. Utóbbival ráadásul előbb Lewis Hamiltont, majd Max Verstappent fosztotta meg az utolsó körben a Grand Slamtől, vagyis egy olyan hétvégétől, amikor a pole pozícióból indulva minden egyes körben az adott versenyző áll az élen, emellett a leggyorsabb kör is az övé.
Számos csapat arra számít, hogy a pilóták nem a legjobbjukat nyújtják, amikor már tudják, hogy év végén távoznak, de én megesküdtem, hogy a legvégéig beleadok mindent.
Talán nem hittek nekem, de számomra ez rendkívül fontos volt. Szóval az év vége felé szerzett pár dobogó, valamint a leggyorsabb kör, amit Abu-Dzabiban, a Renault-val teljesített utolsó versenyem utolsó körében futottam, egyszerűen tökéletes volt. Mindent beleadtam, aztán útjaink elváltak.”