Csillagok helyett AMG-logókkal tapétázták tele az idei F1-es Mercedest, olyan szinten, hogy már a csapat közösségimédia-felelőse is viccelődni kezdett ezzel. A lépés nem teljesen váratlan, tavaly az istállót már csak 1/3-ad arányban birtokló Daimler első embere, Ola Källenius is beszélt arról, hogy szorosabbra fűznék az együttműködést a csapat és az F1-es motorgyár, valamint a Németországban utcai sportautókat gyártó Mercedes-AMG között.
Ez lesz a 10. szezon, amikor a hárombetűs márkanév szerepel az újkori Mercedes-csapat cégérében is, de ahogy ez a fenti bekezdésből is látszik, a formát eddig nem igazán töltötték meg tartalommal. Pedig az AMG-nél is lenne mit felmutatni, még akkor is, ha a márka és meghatározó kulcsfigurája, Hans Werner Aufrecht az F1 kapcsán általában a háttérben maradt, de így is befolyásos volt.
Ha egy mondattal el akarnánk rendezni, hogy mi is az AMG, mondhatnánk annyit, hogy a Mercedes válasza a BMW üzletileg, sportszakmailag és az imázs szempontjából is sikeres M divíziójára.
Ez azonban végletes leegyszerűsítés, hiszen az évtizedek során üzletággá fejlesztett műhely is a Mercedes gazdag versenytörténetéből, az Ezüstnyilak legendájából táplálkozott.
Az 1960-as évek végén még nem veszett a történelem homályába az a korszak, amikor a Mercedes a Forma-1-ben és sportautó-versenyeken is rajthoz állt, mielőtt az 1955-ös Le Mans-i katasztrófa miatt a gyártó hátat fordított a versenysportnak. A vállalatnál dolgozó mérnökök között akadtak, akik rajongtak a márka versenytörténetéért, és ketten a tettek mezejére is léptek.
Hans-Werner Aufrecht és Erhard Melcher 1967-ben, egy régi malom épületében hozta létre az első közös műhelyt, ami a cégkivonat szerint „versenymotorok fejlesztésére szakosodott mérnökiroda és tesztközpont” volt. Az AMG az alapítók vezetékneveinek kezdőbetűiből állt össze, a G pedig Aufrecht szülőfalujára, Großaspachra utalt.
Aufrecht és Melcher túlórázva versenymotorokat is épített, a kis műhelyek között akkoriban egyedülálló módon közvetlen befecskendezéssel is. Jókor voltak jó helyen, hiszen míg a BMW már támogatta a tuningolást, a Mercedesnél ez nem volt hagyomány, ők viszont meghallgatták azokat a tulajdonosokat, akik szerették volna kicsit továbbfejleszteni vagy egyedivé tenni az autójukat.
A lendületet a versenyzés adta, főleg 1971-től: az AMG ekkor 280 lóerős (206 kW) teljesítményű, 542 Nm nyomatékkal rendelkező
versenyváltozatot épített a 300 SEL-ből, ami mai szemmel már teljesen elképesztő, hiszen egy tekintélyes limuzin mindenhova való, de a Spái 24 órás versenyre nem igazán.
A mezőny akkoriban még nem volt annyira csúcsra járatva, mint manapság, így a Vörös Disznóként emlegetett, továbbfejlesztett hengerfejjel és szelepekkel szerelt V8-as szörnyeteg megnyerte a kategóriáját, az összetettben pedig a 2. helyezett lett Hans Heyer és Clemens Schickendanz vezetésével.
Ez meghozta az AMG-nek az ismertséget, egyre több ügyfelük lett, akik egyedi Mercedest szerettek volna (köztük ismert és vagyonos emberek), és közben folytatták a versenyzést is. 1980-ban egy AMG-Mercedes 450 SLC megnyerte az Európai Túraautó-bajnokság nürburgringi futamát, 1986-ban pedig már a DTM-ben szerepeltek, az AMG-Mercedes 190 E 2.3-16 két futamgyőzelmet ért el.
A Mercedes ekkor már gyári szinten is foglalkozott a csúcskategóriás versenysportba való visszatéréssel az egyre magasabbra törő Jürgen Hubbertnek is köszönhetően. 1984-től a Sauberrel lépésről lépésre fokozták a jelenlétet a C-csoportos sportautó-világbajnokságban, 1988-tól pedig az AMG is a gyár szerződött partnere lett a túraautózás terén. A műhely addigra már két üzemet működtető vállalattá vált Affalterbachban, 100 alkalmazottal.
Miután az AMG a Mercedes gyári csapata lett, a DTM-ben és a bajnokság utódjában, az ITC-ben sikert sikerre halmozott.
1989-ben Klaus Ludwig és Johnny Cecotto már hét győzelmet szerzett a márkának, 1991-ben megnyerték a csapat- és márkaversenyt, ráadásul a bajnokság is a csúcson volt, a versenyeket több mint 153 millió ember nézte.
Az AMG 1995-ben a harmadik DTM-bajnoki címet ünnepelhette, majd 1997-től újabb kihívással néztek szembe: a Mercedes 1997-től beszállt az FIA GT-be, ezért mindössze 128 nap alatt kellett kifejleszteni a kultikus CLK GTR-t, amivel Bernd Schneider rögtön bajnok lett. 1998-ban az autó a sorozat összes versenyét megnyerte, ami azóta is példátlan eredmény, igaz, a program dicstelen véget ért, mert 1999-ben a Le Mans-i 24 órás versenyen az utódmodell, a CLR több példánya is egyszerűen lerepült a pályáról, és a sorozatos balesetek miatt a Mercedes kénytelen volt visszalépni.
A kis garázscégből először tuningműhellyé, profi versenycsapattá, majd gyári beszállítóvá váló AMG 1990-től egyre szorosabban együttműködött a Mercedesszel. 1993-ra elkészült az első közös fejlesztés, a C 63 AMG (ami egyebek mellett az F1 hivatalos biztonsági autója is lett), 2005-ben pedig a Mercedes-AMG teljes mértékben a Daimler AG leányvállalatává vált.
F1-es szempontból ez is mérföldkő, mert a Mercedes akkoriban még a McLaren gyári partnere volt, de a wokingi vállalat által épített SLR McLaren utódjának kifejlesztését és gyártását 2009-től már a németekre bízták. Ez lett a sirályszárnyas Mercedes-Benz SLS AMG, ami még egy ok volt, hogy az anyavállalat elhagyja a McLarent és a Brawn GP felvásárlásával saját csapattal próbáljon boldogulni.
Az AMG beépülése a Mercedesbe nem ment egyik napról a másikra, a legfontosabb mérföldkő 1999. január 1. volt, amikor Aufrecht átadta az 51 százalékos részesedését az akkori DaimlerChrysler csoportnak, ő pedig megalakította a HWA-t, ami az AMG motorsportos részlegét vitte tovább. Ezzel az újonnan létrehozott Mercedes-AMG alvállalkozója maradt a DTM-ben, később a bajnokság promóterének elnöke is lett, egyfajta német Bernie Ecclestone-ként.
Ez a felállás kívülről nem volt nyilvánvaló, Toto Wolffot is meglepte, hogy a DTM-ben a Mercedes nem közvetlenül van jelen. Versenyzői próbálkozásai után Wolff az üzlet felé fordult, majd a két területet kombinálva pilótákat kezdett menedzselni. Így ismerkedett meg a Mercedes juniorprogramjával, amelynek irányítói
felajánlották neki, hogy vásárolja meg az egész DTM-csapatot.
„Meglepett, hogy eladó volt, mert azt hittem, hogy a Mercedes a tulajdonosa, de elmondták, hogy nem, Aufrecht úr az, aki az A betű az AMG-ből. Elég erős, 150 fős vállalat volt, sok versenyautót fejlesztett, nem csak a DTM-be – idézte fel Wolff. – Megismertem Aufrecht urat, ő az egyik legnagyszerűbb személyiség, akivel életemben találkoztam. A mentorom és a barátom lett.”
Wolff megvásárolta a HWA 49 százalékát, részt vett az üzletfejlesztésben, majd tőzsdére vitték a vállalatot, a részesedését Aufrecht 2015-ben vásárolta vissza tőle. A projekt elindította Wolffot az autósport üzleti területén, 2009-ben részesedést szerzett a Williams-csapatban is, és pletykáltak arról, hogy a HWA valamilyen formában szintén megjelenik a Forma-1-ben.
Ez végül nem történt meg, a Formula E-ben viszont igen: a DTM-ből való kiszállás után a HWA készítette elő a terepet a Mercedesnek az elektromos autós világbajnokságban, és jelenleg is biztosítja a technikai hátteret a gyári színekben versenyző istállónak, ami fölött a Mercedes-Benz Motorsport igazgatójaként szintén Wolff diszponál.
A Mercedes-AMG utcai sportautós üzletága a Daimler jelenlegi elnök-vezérigazgatója, Ola Källenius számára is jól ismert terep, hiszen a svéd menedzser 2010 és 2013 között a részleg vezetője volt, és korábban a mai Mercedes-AMG HPP-t, vagyis az angliai F1-es motorgyárat is irányította.
Källenius ötvözte az Ezüstnyilak legendáját és az AMG rövidebb, de szintén a Mercedeshez kötődő történetét
azzal, hogy 2012-től az F1-es csapat is felvette a Mercedes-AMG nevét, a közös technológiai fejlesztések azonban lassabban indultak el.
Az időzítés tökéletes volt: 2012-ben Nico Rosberg megnyerte a Kínai Nagydíjat, 2013-ban csatlakozott Lewis Hamilton, és a brit pilóta 2014-től eddig hat világbajnoki címet nyert a csapattal, 2016-ban pedig Rosberg győzedelmeskedett.
A páros sikere az AMG-nek is köszönhető, a Mercedes és a McLaren mellett a német tuningcég is támogatta a fiatalokat gokartos korukban.
Technológiai fronton az F1-es csapat és az AMG együttműködése eleinte az SLS AMG elektromos változatában öltött testet, de idén várhatóan beérik az F1-es technológiát utcai környezetben is hasznosító AMG One hiperautó is, és az AMG sportkocsik következő generációjának turbófeltöltőiben is alkalmazni fogják az F1-ben kikísérletezett megoldásokat.
A jövőben F1-ből származó szimulációs technológiával segítik az utcai motorfejlesztés különböző szakaszait, valamint az akkumulátorok és a hibrid rendszerek üzemeltetésére vonatkozóan is átvesznek F1-es tapasztalatokat. Hosszabb távon az akkumulátorcellák és a nagyteljesítményű energiatároló rendszerek hűtése terén várható tudástranszfer a felek között.
„Függetlenül attól, hogy a mi Forma-1-es csapatunkról van szó vagy a Mercedes-AMG-ről Affalterbachban, a szenzációs csapatszellem mindenhol érződik – nyilatkozta Wolff. – Minden egyes dolgozónk tényleg mindent belead, és ezt tökéletesen összefoglalja a mottónk, hogy »a teljesítménynek élünk«. Izgatottan várom, hogy mit tudunk még közösen elérni.”