Jelentős szabálymódosításra készül a Forma-1, árulta el Pat Symonds, a sportág technikai igazgatója a brit motorsport iparági szövetség (Motorsport Industry Association – MIA) energiahatékonysággal kapcsolatos konferenciáján. 2025-től engedélyeznék az aktív aerodinamika használatát annak érdekében, hogy csökkentsék az autók légellenállását és ezáltal a fogyasztást.
Az F1-es autók nagy leszorítóerő generálására képesek, viszont ennek ára, hogy a légellenállásuk is nagy, Symonds szerint a légellenállási együtthatójuk 1 körül van, míg a Mercedes-Benz A-osztály szedán esetében ez 0,22. Az értékek közötti csökkenés érdekében
visszajöhetnek a sportágba a menet közben állítható szárnyak vagy a hasmagasságot állító aktív felfüggesztés.
Ezek a technológiák korábban már megjelentek a Forma-1-ben, de betiltották őket elsősorban azért, mert jelentős teljesítménynövekedést lehetett elérni, és ez akkoriban a biztonság rovására ment. Az 1992-es világbajnok Williams FW14B-t bizonyos szempontból ma is az F1 történetének egyik legfejlettebb autójának tartják a számítógép által vezérelt aktív felfüggesztése miatt.
Jelenleg tilos aktív aerodinamikai elemeket használni a Forma-1-ben, a különböző alkatrészek deformációja is csak bizonyos tűréshatárokon belül megengedett, egyedül a hátsó szárnyat lehet nyitni a pálya megadott szakaszain az előzés elősegítése érdekében, de sokan most is mesterségesnek tartják az ún. DRS használatát.
Úgy tűnik, a szintetikus üzemanyagokat alkalmazó új motorformula 2025-ös bevezetésével az autó egész koncepciója alkalmazkodik majd a szükségszerűséghez, hogy tovább csökkenjen a tüzelőanyag felhasználása.
„Nyilvánvaló, hogy nem tudjuk csökkenteni az üzemanyag-felhasználást, amikor 1 körül van a légellenállási együttható és ehhez hasonlóan nem lehet ilyen szintű teljesítményt elérni, ha nincs 4-4,5 körüli felhajtóerő tényező. Az egyetlen megoldás a kompromisszumra az aktív aerodinamika, ennek kutatása zajlik” – jelentette ki Symonds.
Az aktív aerodinamika mellett az F1-ben felmerült az igény, hogy mind a négy kerékről lehetségessé váljon az energia visszatáplálása
a hibrid rendszerbe, és az is lehetséges, hogy ezáltal összkerék-meghajtású autók jönnek létre, de ennek hátulütője, hogy az autók már most is túl nehezek és ezzel a fejlesztési iránnyal várhatóan tovább híznak majd.
„Mindenki tudja, hogy az elektromos autók, még a hibridek is nehezebbek. Ez az energiasűrűségre vezethető vissza, nem csupán az üzemanyag, hanem a teljes rendszer miatt. Kissé szégyenkezem a jelenlegi Forma-1-es autók tömege miatt, és attól tartok, 2025 felé haladva az aktív aerodinamikával sokkal nagyobb lesz az autó elektromos teljesítménye, de sajnos nem fogunk nagy tömeget lefaragni a belsőégésű motornál.”
Kevesebb üzemanyagot visznek majd, ami a rajtnál kisebb súlycsökkenést jelent majd, de tény, hogy semmi sincs ingyen.”
Symonds a Motorsport Magazine tudósítása szerint elmondta, jelenleg a négykerék-meghajtás kidolgozásával foglalkozik, nehéz feladatnak tartja és a rendszer tömege is nagy, de szerinte megvalósítható lenne úgy, hogy az F1-es autók ne veszítsék el a hátsókerék-meghajtásból adódó látványosságot.
„Nem feltétlenül kellene mindig használni. Az energiát nem csúcssebességnél, hanem az egyenes elején lehetne felszabadítani, amikor az autó már egyenesen halad” – mondta a brit szakember.