A Hamilton-Verstappen csata árnyékában is a rekordok éve az idei

Párját ritkítja az idei F1-es szezon, elsősorban a világbajnoki címért küzdő Max Verstappen és Lewis Hamilton totális háborúja miatt, de a statisztikák elárulják, hogy más okból is emlékezetes az idei szezon.

Akármelyikük is lesz idén a világbajnok, a 2021-es szezon sokáig emlékezetes marad elsősorban azért, mert az ifjú Max Verstappen és a hétszeres világbajnok Lewis Hamilton rendkívül kiélezett, a sportágat teljesen átható küzdelem révén éri el a végső célját vagy bukik el annak kapujában.

Verstappen és Hamilton rendszerint kibérelte az 1-2. helyet Forrás: Steven Tee / LAT Images/Motorsport Images

Ez már szinte biztos, hiszen csak Verstappennek van matematikai esélye, hogy az utolsó előtti fordulón bebiztosítsa a világbajnoki címet, viszont az elmúlt hetek eredményei alapján minden esély megvan arra, hogy a világbajnokság egészen az utolsó futamig nyitott maradjon.

Eddig csak egyszer fordult elő, 1974-ben Emerson Fittipaldi és Clay Regazzoni főszereplésével, hogy a küzdő felek pontegyenlőséggel készüljenek a szezonzáróra, most viszont újra reális forgatókönyv ez is,

amennyiben egy újabb győzelemmel és leggyorsabb körrel Hamilton legyőzi Verstappent az első Szaúd-arábiai Nagydíjon, a Red Bull versenyzője pedig hozza a szinte kötelező 2. helyet. Kötelezőnek nevezhetjük, hiszen a Katari Nagydíj során rekordbeállítás történt, a 2015-ös szezonhoz hasonlóan Hamilton és Verstappen is 12 alkalommal zárt az első két helyen, és várhatóan nem utoljára.

Ez csak egy az érdekes statisztikák közül, amelyek jól leírják, hogy mennyire különleges az idei F1-es szezon. Ráadásul, a megfigyelések arról is árulkodnak, hogy bár a brit és a holland versenyző teljesen elhappolja a rivaldafényt, a többi versenyző és csapat is megfürödhetett benne, legalábbis a megszokottnál nagyobb mértékben.

Ezt jól leírja, hogy

az 1998-as szezon óta csak 2008-ban volt több dobogós helyezett

(14), mint eddig az idei szezon során (13), ehhez olyan ritka sikerek is kellettek, mint Fernando Alonso 3. helye a múlt vasárnap megrendezett Katari Nagydíjon vagy Sebastian Vettel és Pierre Gasly bakui teljesítménye, nem beszélve a McLaren és a Ferrari pilótáinak felvillanásairól.

Nem jellemző, hogy 40 éves kor fölött F1-es dobogóra állhat egy versenyző, a hőskor pilótáitól eltekintve az elmúlt 50 évben ez csak öt versenyzőnek sikerült, beleértve vasárnap óta Fernando Alonsót is Forrás: Steven Tee / LAT Images/Motorsport Images

Hasonlóan üdítő a helyzet a futamgyőzelmek terén: az nem meglepő, hogy Hamilton és Verstappen mellett nagy nehezen, de a csapattársaik is felállhattak a dobogó legfelső fokára, az már annál inkább, hogy a küszködő Daniel Ricciardo révén 2012 óta először ünnepelhetett a McLaren, az Alpine pedig már Esteban Oconban is futamgyőztest tisztelhet.

Ezzel tehát idén

egyelőre hat különböző versenyzőnek szólt a himnusz

(ráadásul hat különböző nemzetet képviselve), ezen 1985 óta csak a 2003-as szezon (8 győztes), a 2008-as szezon (7 győztes) és a 2012 szezon (8 győztes) tett túl. Mindegyik példa azt sugallja, hogy a Forma-1-nek jót tesz a szabályok viszonylagos változatlansága, ez úgy tűnik, idén is bevált.

A két éllovas küzdelmével kapcsolatban beszédes adat, hogy amennyiben Verstappen szerez még legalább két 3. helyet és végül nem lesz világbajnok, ő bukhat el a legtöbb megszerzett ponttal, bár a történelmi hűség miatt meg kell jegyezni, hogy idén 22 nagydíjon és 3 sprintfutamon lehet pontokat szerezni, ráadásul, a teljes szezon során majdnem egy nagydíjgyőzelemnyi (22) pontot érnek a leggyorsabb körök is.

Botrány, vita, acsarkodás

Statisztikának nem nevezhető, viszont szintén beszédes megfigyelés, hogy ha nyer, valószínűleg Hamilton lesz az F1 történetének első olyan világbajnoka, aki, és akinek a csapattársa is lényegében kiejtette a legnagyobb riválist legalább egy verseny során. Hamilton a Brit Nagydíjon küldte a falba Verstappent, Valtteri Bottas pedig a Magyar Nagydíj rajtjánál ment neki Lando Norrisnak, aki az irányíthatatlan autójával ütközött a holland pilóta Red Bulljának, ami így végül csak 2 pontot tudott szerezni.

Hamilton és Verstappen monzai balesete sokáig emlékezetes marad Forrás: AFP/Andrej Isakovic

Ez a két eset természetesen csak egy-egy epizód volt a viaskodó Mercedes és Red Bull egész éves csörtéjének, ami lényegében már az előző szezon során megkezdődött a DAS betiltásával, majd az előszezoni tesztelés alatt folytatódott a padlólemezzel kapcsolatos szabálymódosítás körüli viharral.

A Mercedes máig nehezményezi, hogy az alacsony padlószögű és hosszabb tengelytávú autójának többet ártott a szabálymódosítás,

mint a Red Bullnak, az energiaitalos istálló pedig elsősorban a hajlékony szárnyakat korlátozó, valamint a kerékcseréket lelassító technikai direktívák miatt lehetett bosszús, mindkét esetben a nagy ellenfél lobbizta ki a szigorítást.

Műszaki fronton a Red Bull sem tétlen,

erre jó bizonyíték a közelmúlt számos vitája, szintén a hátsó szárnyak vélt vagy valós hajlékonysága miatt, de ezúttal a Mercedes kihívója vette magára a kezdeményező szerepét, és érte el, hogy ismét változtassanak a légterelők tesztelési eljárásán, elérve, hogy – legalábbis átmenetileg – ismét csökkenjen a Mercedes csúcssebessége.

A Mercedes sikerére 2014 óta először veszélyes a Red Bull Forrás: AFP/Andrej Isakovic

Ehhez hasonló intrikák nem példátlanok a Forma-1-ben, elég például az 1999-es szezonra gondolni, amikor szabálytalan oldalsó légterelők miatt kizárták a Ferrarikat a Malajziai Nagydíjról, majd rejtélyesen mégis visszaadták a kettős győzelmet Eddie Irvine-nak és Michael Schumachernek, így az utolsó, Japán Nagydíjra maradt Mika Häkkinen második megkoronázása.

Akadt botrány bőven 2007-ben is, akkor a McLaren ipari kémkedési ügye árnyékolta be a küzdelmet, 2008-ban Flavio Briatore és bizalmasai elcsalták a Szingapúri Nagydíjat, ami végül Felipe Massa világbajnoki címébe került, de felidézhetjük az 1997-es szezont is, amikor Jacques Villeneuve sárga zászlós kihágások miatt eltiltást kapott, amit jogi mesterkedéssel visszamenőlegesen alkalmaztak, hogy aztán mindenki arra emlékezzen, ahogy Schumacher megpróbálta kiütni őt a szezonzárón.

A 2021-es Katari Nagydíjjal bezárólag idén már majdnem minden megtörtént az F1-es szezon során,

ami fordulatot hozhat a világbajnoki küzdelemben: rendszeresen változó erőviszonyok, olykor a papírformára rácáfoló végeredmények, szeszélyes időjárás, veszélyes balesetek az élpilóták között is, viták a műszaki kérdések körül, sárga zászlós szabálysértések, a sportszerűség határát súroló vezetéstechnikai trükkök, és ez várhatóan csak fokozódni fog az F1 történetében a leggyorsabbnak ígérkező dzsiddai pályán, valamint Abu-Dzabiban, ahol a pálya 2009-es fennállása óta negyedszer dőlhet el a világbajnoki cím sorsa.

Ebben akarva-akaratlanul fontos szerep jut az F1 versenyigazgatójának, Michael Masinak is, akire a 2019 eleji kinevezése óta az eddigi legnagyobb felelősség hárul, és egyre több megkérdőjelezhető intézkedéssel hívja fel magára a figyelmet. A néhai Charlie Whiting évtizedek alatt felépített hitelébe belefért olykor, hogy az F1-es közvélemény ne értsen vele egyet, Masi viszont elsősorban a Red Bull irányából egyre inkább tűz alá kerül, így ő számára mindenképpen vízválasztó lehet a következő néhány hét.

Vajon beleszólhat valaki az utolsó két futamon a Hamilton-Verstappen csatába? Forrás: Xpb / James Moy Photography Ltd

Végezetül, visszakanyarodva kissé a rekordokhoz, nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy az eddigi 102 nagydíjgyőzelme után a 36 éves Hamilton idén nyolcszoros világbajnok lehet, ráadásul ő az első versenyző az F1 történetében, aki 30 különböző pályán is futamot tudott nyerni. Ha a még mindig nagyon fiatal, 24 éves Verstappen és a Red Bull ezen felül tud kerekedni, mindenképpen megérdemelten lesz az övék a végső győzelem.

Annál is inkább, mert a legendás Juan Manuel Fangio és Stirling Moss korszakától eltekintve most a legnagyobb a korkülönbség a világbajnoki címért küzdő felek között, így nem túlzás kijelenteni, hogy ezúttal tényleg generációk harca zajlik a Forma-1-ben.

A cikk elkészítésében közreműködött Gerse József és Sebők Máté.