SAO PAULO, BRAZIL - NOVEMBER 13: Valtteri Bottas of Finland driving the (77) Mercedes AMG Petronas F1 Team Mercedes W12 leads Max Verstappen of the Netherlands driving the (33) Red Bull Racing RB16B Honda and the rest of the field into turn one at the start during the sprint ahead of the F1 Grand Prix of Brazil at Autodromo Jose Carlos Pace on November 13, 2021 in Sao Paulo, Brazil. (Photo by Lars Baron/Getty Images)
Vágólapra másolva!
Zak Brown elárulta, egyes istállók a sprintfutamok miatt jelentősen meg akarják emelni a költségvetési korlátot, ami szerinte szembemegy az F1 érdekeivel. A McLaren vezérigazgatója ismét szót emelt a csapatok közötti túlságosan is szoros együttműködés ellen.
A Forma-1 tavaly vezette be a költségvetési korlátot, amit a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság miatt végül 175 helyett 145 millió dollárban határoztak meg. Ez az összeg az idei szezonra 5 millióval csökkent, jövőre pedig már csak 135 millió lesz, vagyis a csapatok egyre inkább haladnak a fenntarthatóság felé.
Néhány csapat a költségplafon megemelését szorgalmazza a sprintfutamok miatt Forrás: Getty Images/Getty Images / Red Bull Content Pool/Lars Baron
Ugyanakkor Zak Brown elárulta, hogy néhány istálló a másik irányban szeretne ezen változtatni. Ezek a csapatok a sprintfutamokkal érvelnek, amelyekből 2022-ben már hat is lesz, de a McLaren vezérigazgatója szerint valójában csak minél többet akarnak költeni a siker érdekében.
Továbbra is ösztönöznünk kell a gazdasági fenntarthatóságot az egész sportágban
– fogalmazott a McLaren weboldalán megjelent cikkben. – Néhány csapat még mindig ürügyeket keres a költségplafon növelésére, hogy csekkfüzetekkel nyerjenek világbajnokságot. Jó példa erre egyes istállók folyamatos lobbizása annak érdekében, hogy a sprintfutamon elszenvedett károk miatt nőjön a költségvetési korlát. Az F1 szombati sprintversenyekről szóló kezdeményezése új nézőket hozott, és növelte a sportág ismertségét, hogy az bővítse globális rajongótáborát.”
Brown konkrét neveket nem említett, de minden bizonnyal a három leggazdagabb csapatból, vagyis a Mercedesből, a Red Bullból és a Ferrariból célzott legalább kettőre. Tavaly valamelyest emelkedett a költségvetési plafon a sprintfutamok miatt, de az 50 esztendős üzletember szerint ezek az alakulatok túl sokat akarnak, amivel szembemennek az F1 érdekeivel.
„Ezek a csapatok továbbra is követelik, hogy aránytalanul nagy összeggel emeljék meg a költségplafont annak ellenére, hogy tavaly egyértelműen bebizonyosodott, hogy kevés kár keletkezik ezeken a futamokon – jelentette ki. – Ezzel alig leplezett módon próbálják elkerülni a versenyelőnyük csorbulását. A jelenlegi irányítási struktúra lehetővé teszi, hogy egyes istállók a saját versenyelőnyük védelmének érdekében gyakorlatilag túszként tartsák fogva a sportágat attól, ami a szurkolóknak és ezáltal a sportág egészének a legjobb.
Úgy tűnik, ezek a csapatok képtelenek elfogadni, hogy a költségvetési korlát a sportág érdekeit szolgálja, és nem tudnak leszokni arról, hogy költekezéssel törjenek az élre.”
Brownnak nem ez az egyetlen problémája a jelenlegi Forma-1-gyel. A McLaren részéről már többször is megemlítették, hogy ellenzik a csapatok közötti túlságosan szoros együttműködést. Ilyen a Mercedes és a jelenlegi Aston Martin, valamint a Ferrari és a Haas viszonya, az Alpha Tauri pedig eleve a Red Bull tulajdonában van.
Brown nem ért egyet a Ferrari és a Haas kapcsolatához hasonló együttműködésekkel Forrás: AFP/Karim Jaafar
„A B-csapatok által jelentett fenyegetés nem múlt el, és ennek megelőzése érdekében létfontosságú, hogy megerősítsük a sportág irányítását – vélekedett. – A jelenlegi szabályok nagyon is az ügyfélcsapatoknak kedveznek, ami nincs összhangban az F1 azon elvével, hogy a konstruktőrök egyenlő feltételekkel versenyezzenek egymással. Ez csökkenti az F1-es csapat értékét és megrongálja a sportág alapszövetét. Az F1-nek tíz konstruktőrre van szüksége, amelyeknek az erőforrás és esetleg a váltó belső részeinek kivételével egyaránt minden olyan alkatrészt meg kell tervezniük, amelyek számítanak a teljesítmény szempontjából. Momentán túlságosan nagy a különbség az istállók üzleti modelljei között.”
„Az, hogy mindegyikre megpróbáljuk ugyanazt a bonyolult szabályrendszert alkalmazni, és aztán hatékonyan felügyelni annak betartását, feleslegesen bonyolult és nem optimális. A költségplafonnak minden csapat számára lehetővé kellene tennie, hogy a reális büdzséjükkel saját jogon váljanak jobban felismerhetővé anélkül, hogy
jelentős teljesítménykülönbségek miatt kellene aggódni az alapján, hogy az egyes alakulatok mennyit költenek.”
Brown hozzátette, szerinte az ilyen típusú együttműködés mind a gyári vagy gyáriként funkcionáló csapatnak, mind az ügyfelének túl nagy előnyt jelent, és úgy véli, manapság nem is lehet világbajnoki címet nyerni egy hasonló jellegű kapcsolat nélkül. Ráadásul mindez akkor is befolyásoló tényező, amikor a csapatoknak dönteniük kell egy adott változtatás bevezetéséről.
A szavazásokon a nagycsapatok által az ügyfélistállókra gyakorolt nyomás nem áll összhangban az érdemekre épülő, igazságos sport előmozdításával
– szögezte le. – Ahogyan korábban is mondtam, előfordul, hogy a kisebb csapatok a saját érdekeikkel szembemenve szavaznak, hogy teljesítsék a nagycsapat akaratát, de ezt soha nem fogják elismerni.”
