Anglia megmérte: szabályos volt a legvitatottabb vb-gól

Vágólapra másolva!

Az angol labdarúgó-válogatottnak eddig, összesen egyetlen világbajnoki aranyérme van, de a sikernek Anglia az elmúlt fél évszázadban nem tudtott felhőtlenül örülni, mert az 1966-os, NSZK elleni, 4-2-re megnyert döntőben Geoff Hurst második góljáról úgy tartották, nem volt szabályos. Egészen mostanáig, az angolok ugyanis hétfőn egy speciális technológiával kiderítették: a labda bőven túlment a gólvonalon. Szerintük.

A lexikonok – jelen esetben a Wikipédia – azt írják a mérkőzésről: "a döntő érdekessége Geoff Hurst második találata, amit egy beadást követően a léc alá továbbítva szerzett. Mai napig vita tárgyát képzi, hogy a gólvonal mögé pattant-e labda vagy sem." (A 2-2-es döntetlen után a hosszabbításban ezzel lett 3-2 az angolok javára, majd a végén még rúgott még egyet a mesterhármasig jutó Hurst.)

A svájci bíró, Gottfried Dienst nem volt biztos a dolgában, ezért kikérte partjelzője, Tofik Bahramov véleményét, aki a fejével a kezdőkör felé bökött, jelezve, hogy gólt látott.

Dienst elfogadta szovjet segítője döntését.

Nos, az angolok nem nyugodtak bele a kétes hírnévbe, és a 4-2-re megnyert finálé 50. évfordulója előtt egy átfogó vizsgálatba kezdtek. A Sky Sports hétfő esti magazinjában Jamie Carragher és Ed Chamberlin az Opta statisztikai elemzőrendszer és az EA Sports technológia segítségével fogott bele a kutatásba, kiderítve, hogy a labda igenis a gólvonal mögé pattant.

Carragher szerint eldőlt a vita

"A partjelző talán nincs a legjobb helyzetben, de a mostani felvétel bizonyítja, hogy valóban láthatta, amint a labda a gólvonal mögé pattan" – mondja a műsorban Liverpool volt válogatott védője, Jamie Carragher. "A labda még csak nincs is közel a gólvonalhoz, öt-tíz centivel beljebb van. Ezzel választ adunk a történelmi kérdésre, hogy bent volt-e a labda vagy nem."

A történelmi elemzés 42 másodpercben:

Annyit azért megjegyeznénk, hogy az elemzés laikus szemmel is erősen sántít. Amikor a felvételt megállítják, a labda árnyéka attól távol, jóval a gólvonal mögött látható, vagyis a labda ekkor még nyilvánvalóan a levegőben van, legalább 20 centivel a föld fölött. Ezért ebből a szögből nézve nem érintkezik a gólvonallal. Aztán amint átvált a kép a grafikára,

az árnyék hirtelen közvetlenül a labda alá kerül,

vagyis úgy ábrázolják, mintha éppen akkor pattanna le.

És mi van ezzel a felvétellel, kedves Carra?

Nem véletlen egyébként, hogy az angolok a partjelző szemszögéből készült felvételt használják, van ugyanis egy olyan, amely bár rosszabb minőségű, de szinte tökéletes szögből készült. Önmagáért beszél:

Ezért aztán az a gyanúnk, hogy ez az új videó, technológia ide vagy oda, a németeket nem fogja meggyőzni. Elvégre évtizedek óta azzal bosszantják az angolokat, hogy

Wembley-gólnak nevezik a jól láthatóan nem szabályos, mégis megadott gólokat.

A gól ettől függetlenül is rettentő híres lett, felhasználták több reklámban, és még egy Beatles-számba is sikerült bekerülnie.

Hunt nem azért örült

Carragher szerint az is bizonyíték a gólra, hogy a gól után a kapu közelében ólálkodó Roger Hunt ahelyett, hogy újra berúgta volna a labdát a hálóba, ünnepelni kezdett. Huntot azonban korábban már kérdezték erről, mire azt felelte: ő sem volt biztos a gólban, de nem tudta volna a labdát az azt kifejelő Weber előtt elérni, így hát nem is próbálkozott ezzel.

Bahramov partjelzőt amúgy

azzal vádolták, hogy a szovjetek elődöntős kiejtése miatt segítette a döntésével az angolokat.

Állítólag a halálos ágyán is megkérdezték tőle, miért volt annyira biztos abban, hogy a labda bent volt, amire csak annyit válaszolt: Sztálingrád. De ez csak legenda.