Horváth István a ´80-as években kétszer is volt belügyminiszter. A Medgyessy-bizottság előtt azt mondta, hogy csak akkor értesült Medgyessy szigorúan titkos állományú (szt) tiszti múltjáról, amikor aláírta a tartalék állományba helyezéséről szóló iratot. Megerősítette: azért vált szükségessé Medgyessy felfüggesztése, mert 1982-ben miniszter-helyettessé nevezték ki. "Ez olyan közhivatal volt, amihez már nem volt illő szt-tiszti tevékenységet kapcsolni" - mondta Horváth.
A volt belügyminiszter közölte: nem tudott Medgyessy konkrét tevékenységéről. Elképzelhetőnek tartotta, hogy találkozott a jelenlegi miniszterelnök által írt jelentéssel, de mint mondta, azokon nem szerepeltek nevek.
Horváth az akkori rendszert bemutatva elmondta: állambiztonsági tevékenységet csak kettős foglalkozással lehetett végezni, mindenképpen szükség volt egy fedőfoglalkozásra. A volt belügyminiszter tudomása szerint 1982 után Medgyessyt nem helyezték vissza aktív állományba. Hozzátette: az ő minisztersége alatt biztos nem kerülhettek ki az iratok.
A volt belügyminiszter Medgyessy munkáját értékelve közölte: a jelenlegi miniszterelnök jelentős gazdaságpolitikusként dolgozott azért, hogy megpróbálja az országot kivezetni a gazdasági válságból. Elmondta azt is, hogy szerinte "az előző rendszer politikusainak nincs felelősségük a mára vonatkozóan". Hozzátette Horváth, hogy szerinte hátrányt okozhat az, hogy a Medgyessy-ügy kapcsán ennyire reflektorfénybe kerültek a titkosszolgálatok.
A bizottság délután Kuncze Gábor volt belügyminisztert hallgatta meg. A Belügyminisztérium jegyzőkönyve alapján Balogh László, a bizottság elnöke azt mondta, hogy az elmúlt 12 évben több miniszter, államtitkár, kabinetfőnök is járt az irattárban, ám csak egy ember vitt el a III/III-as főcsoportfőnökséggel kapcsolatos iratokat, Kuncze Gábor kabinetfőnöke, Gyekiczky András. Jegyzőkönyv csak az iratok átvételéről van, de Balogh feltételezte, hogy ha átvette Gyekicky az iratokat, akkor azokat ki is vitte az irattárból. Amikor a meghallgatáson Kuncze Gábort erről faggatták, azt mondta, hogy nem őt kell erről megkérdezni. Feltételezte ugyanakkor, hogy a kabinetfőnök annak, a levéltárosokból álló bizottságnak vitt iratokat, akik az irattárat mérték fel abban az időben. Munkájukról jelentést is készítettek. Gyekiczky pedig az összekötő volt a bizottság és a minisztérium között.
Gyekicky András az [origo]-nak azt mondta: kizárt, hogy bármilyen iratot kivitt volna az irattárból. Kabinetfőnökként ő volt a felelős az iratok őrzéséért. Egy alkalommal ment csak le az irattárba, amikor az átadás-átvételt követően, 1994 augusztusában vagy szeptemberében az akkori személyzeti főosztályvezetőt és a dokumentációs osztály vezetőjét kísérte le. Iratot azonban nem vitt el - állítja.
A volt belügyminiszter a meghallgatáson ezután közölte: nem tudott Medgyessy múltjáról, és az ő minisztersége alatt nem is vihette ki senki az ezzel kapcsolatos dokumentumokat. Reményét fejezte ki, hogy az ősszel elfogadja a parlament a kormányoldal két törvényjavaslatát, és végre kutathatóvá válnak a dokumentumok.
A bizottság még zárt ülésen meghallgatja Vidus Tibort, az NBH volt főigazgatóját.
Balogh László, a bizottság elnöke az [origo]-nak elmondta: a hétfői is keddi meghallgatások "finomítják az összeképet". Ugyanakkor Balogh obstrukcióval vádolta a kormányoldalt, mert szerinte a szocialistáknak az időhúzás a céljuk. Toller László (MSZP) hétfőn hasonló vádat fogalmazott meg az ellenzékkel kapcsolatban.
A bizottság elnöke közölte azt is, hogy úgy tűnik, amennyiben a titokgazda felmentést ad, nyilvánosságra kerülhet a jegyzőkönyvek és a megkapott iratok egy része.