Az idei nyár volt a legmelegebb a mérések kezdete óta

Vágólapra másolva!
Az idei nyár volt a legmelegebb a mérések kezdete, 1901 óta, az évszak középhőmérséklete országos átlagban 2,7 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti évek átlagát - közölte a HungaroMet Zrt. csütörtökön a Facebook-oldalán.
Vágólapra másolva!

Méréseik adatait elemezve azt írták, a nyár középhőmérséklete országosan 23,5 Celsius-fok volt, 2,7 fokkal magasabb az 1991-2020-as évek 20,8 fokos átlagánál. A nyári középhőmérséklet 0,76 fokkal haladta meg az eddigi legmelegebb, 2022-es nyár hőmérsékletét.

Mindhárom hónap melegebb volt az átlagosnál: a június 1,8 fokkal, a július 3,0 fokkal, míg az augusztus 3,4 fokkal haladta meg az 1991-2020-as évek átlagát. 

A július és az augusztus egyformán meleg volt 24,53 Celsius-fokos középhőmérséklettel, aminél csak az 1992-es augusztusa volt forróbb 1901 óta, akkor ez 24,54 Celsius-foknak adódott.

A LEGMELEGEBB NYÁR 1901 ÓTA – előzetes elemzés A HungaroMet mérései alapján a 2024-es nyár középhőmérséklete országos...

Posted by HungaroMet Nonprofit Zrt. on Thursday, September 12, 2024

A nyár középhőmérséklete az ország legnagyobb részén, síkvidéken 23-25 fok között alakult, de a Dél-Alföldön többfelé a 25 fokot is meghaladta, míg 20 fok alatti értékek csak az Északi-középhegyég magasabb hegyein fordultak elő.

Az elemzés szerint az évszak csapadékösszege az előzetes adatok alapján országos átlagban 130,1 milliméter volt, ami az 1991-2020 közötti évek 203,1 milliméteres átlagának csupán 64 százaléka. 

A júniusi csapadék még 15 százalékkal meghaladta az átlagot, majd a július 69 százalékkal, az augusztus 58 százalékkal elmaradt a szokásostól.

Országos átlagban a július a hetedik, az augusztus a kilencedik legszárazabb volt a 20. század eleje óta. 

A július-augusztusi kéthavi csapadékösszeg országosan mindössze 47,2 milliméter volt, aminél kisebb érték csak 1992. július-augusztusban fordult elő, amikor 46,0 millimétert regisztráltak, viszont idén a két hónap átlaghőmérséklete 1,5 fokkal magasabb volt, mint 1992-ben, ami súlyosabb aszályt eredményezett.

A legcsapadékosabb területek az északi országrészben, valamint az Észak-Dunántúlon voltak, helyenként 200 millimétert meghaladó csapadékkal, aminek a jelentős része még júniusban hullott. 

A Dunántúl keleti részén és az Alföld déli felén nagy területen 100 milliméter alatt maradt az évszak csapadékösszege, és néhány állomáson a 60 millimétert sem érte el. 

A drónnal készült felvételen az aszálytól sújtott szántóföld.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A Dél-Dunántúlon és a Duna-Tisza közén kisebb körzetekben a 2024-es nyár a legszárazabb nyár volt 1901 óta.

A meteorológiai szolgálat az idei nyár rekordjairól közölte, hogy a legmagasabb nappali hőmérsékletet július 16-án Kelebián mérték, 41,6 fokot, a nyár legalacsonyabb hőmérsékletét pedig Zabarban június 15-én, 5,7 fokot.

Nyáron a legtöbb csapadékot, 293,1 millimétert a Bükkben, Jávorkúton regisztrálták, a legkevesebbet - 50,8 milliméternyit - Békéssámsonon. Egy nap alatt a legtöbb csapadék Tiszabercelen esett: június 22-én 127,2 milliméternyi.

Korábban arról is beszámoltunk, hogy az elmúlt hetek hősége és szárazsága súlyos károkat okozott a mezőgazdaságban. Csak a kukoricaföldeken 240 milliárd forintos károkról és az 5 tonnát sem elérő termésátlagról beszéltek a sajtóban a szakemberek.

Arról is írtunk, hogy több mint húsz melegrekord dőlt meg itthon július közepén, köztük egy 102 éves is. Augusztusban sorozatban negyedik nap is megdőlt a hajnali országos melegrekord.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!