Nem tiltott ideggáz végzett a túszokkal

A moszkvai amerikai nagykövetség mellett egy német orvos is azt állítja, hogy nem tiltott ideggáz végzett a túszokkal. A müncheni orvos vizsgálatai szerint ugyanakkor nem ópium alapú gáz, hanem érzéstelenítő kábította el a túszokat. Az orosz hatóságok továbbra sem árulják el, milyen gázt használtak a túszmentő akció során. Kedden Moszkvában eltemették a közel 200 halálos áldozatot követelő túszdráma négy halottját.

Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége mellett egy német orvos is állítja, hogy az orosz hatóságok nem használtak tiltott ideggázt a túszmentő akciónál. A két német túlélőt kezelő Thomas Zilker szerint ugyanakkor nem megalapozott az amerikaiak azon állítása, hogy ópium alapú gáz kábította volna el a színházban tartózkodókat.

Zilker miután megvizsgálta a két német túlélőt, arra az eredményre jutott, hogy a két beteg szervezetébe általánosan használt érzéstelenítőszer került. Az orvos szerint, ha ezt a szert nem megfelelő módon és adagolásban alkalmazzák, akkor annak végzetes következményei is lehetnek.

Fotó: EPA

A moszkvai túszdráma több halottját is eltemették kedden. Moszkvában négy temetést tartottak, több áldozat holttestét pedig repülőn szállították az ország más városaiba.

A Jobboldali Erők Uniója (SPS) nevű liberális párt eközben parlamenti vizsgálatot kezdeményezett a túszdráma ügyében. A párt szerint ki kell vizsgálni a kommandós akció körülményeit, és azt is, hogyan történhetett meg, hogy az állig felfegyverzett csecsen támadók bevonulhattak Moszkvába, és végrehajthatták vakmerő akciójukat.

A párt szóvivője közölte, elismerik a kommandósok munkáját, de vannak még kérdéseik a színház megrohamozásáról. Az SPS szerint annak is ki kell derülnie, a túszok milyen kórházi kezelésben részesültek a túszdráma befejezése után.

Eközben vezető nyugati politikusok megértően nyilatkoztak a túszdráma megoldásával kapcsolatban. A Fehér Ház szóvivője közölte, "Bush elnök tisztában van azzal, hogy a terroristák felelősek a történtekért." Hasonló nyilatkozatot tett Tony Blair brit miniszterelnök is, aki kijelentette, "az ilyen helyzetekre nincsenek egyszerű, kockázatmentes és biztonságos megoldások." Blair hozzátette: "Bízom abban, hogy az emberek megértik majd, milyen komoly dilemmával szembesült Putyin elnök a túszdráma megoldásakor."

A BBC ugyanakkor emlékeztet arra, hogy mind az Egyesült Államok, mind Nagy-Britannia - más külföldi országokkal közösen - arra kérte az orosz hatóságokat, hogy adjanak magyarázatot arra, miért halt meg olyan sok túsz a kommandósok akciója előtt bevetett gáztól.

Gerhard Schröder német kancellár arra szólította fel Oroszországot, hogy békésen oldja meg a csecsenföldi konfliktust. Schröder a német képviselőházban elmondott beszédében kijelentette, Németország szolidáris az orosz néppel. A kancellár ugyanakkor hozzátette: "ezzel együtt sürgetjük a csecsenföldi konfliktus, valamint a Kaukázus térségében uralkodó összetűzések békés megoldását."

A koppenhágai csecsen világkongresszuson felszólaló Ahmed Zakajev, az illegális csecsen kormány miniszterelnök-helyettese azzal vádolta meg Moszkvát, hogy azért adott utasítást a túszdráma erőszakos befejezésére, mert meg akarta akadályozni annak békés kimenetelét. Zakajev szerint a túszejtők péntek este mobiltelefonon közölték: szombat reggel szabadon engedik az összes túszt. Erre a Kreml elrendelte a rohamot, nehogy "a csecsenek hősökké válhassanak" - állította a csecsen politikus.

Zakajev szerint Oroszország terrorista nemzetként akarja beállítani a csecseneket, és az elpusztításukra törekszik. Mint mondta, az orosz vezetők a terrorizmus útjára akarják téríteni a csecsen népet, de ez sohasem fog nekik sikerülni. Zakajev megismételte, hogy a csecsenek választott elnökével, Aszlan Maszhadovval együtt elítéli a moszkvai túszejtő akciót.

Ausztriában is találgatnak a szakértők azt illetően, milyen gázzal vetettek véget a moszkvai túszdrámának. A vegyi fegyverek szakértői csak abban értenek egyet, hogy gyorsan ható, színtelen, szagtalan és erősen illó gázról van szó.

Fotó: EPA

Norbert Fürstenhofer, az osztrák hadseregben az ABC-fegyverek (nukleáris, biológiai és vegyi fegyverek) következményeinek az elhárítására kiképző iskola vezetője a Die Presse című lap keddi számában úgy vélte, számításba jöhet egy bizonyos altató gáz, amelyet a 80-as években Afrikában alkalmaztak, de ott halálos áldozatok nem voltak. Fürstenhofer szerint bizonyosra vehető, hogy nem valamely orvosi érzéstelenítő, illetve altatószer túladagolásáról van szó, továbbá nem is az ismert harci ideggázok valamelyikéről, mert az utóbbi esetben alig lett volna túlélő.

Fürstenhofer szerint Moszkva azért hallgat e kérdésről, mert vagy valamilyen - tiltott fegyverek közé tartozó - harci gázt vetettek be, vagy pedig sikerült kifejleszteniük egy új, hatékony anyagot.

A Der Standard című bécsi lap az osztrák biztonsági szerveket idézve megállapítja: a találgatásokban eddig felmerült BZ vagy QBN néven ismert anyag alkalmazását ugyan a nemzetközi konvenciók tiltják, de a hidegháború idején több országban kifejlesztették, és Moszkva is alkalmazta például Afganisztánban. Ez az anyag csekély adagban egy védtelen csoport mintegy 50 százalékát teszi cselekvésképtelenné, a halálos adag, az említett dózis kétezerszerese - vagyis 200.000 milligramm/perc/köbméter -, azonban az érintettek mintegy felének életét oltja ki. Ha ezt az anyagot vetették be Moszkvában, az azt jelentené, hogy a hatóságok eleve tudomásul vették az áldozatok várhatóan nagy számát. Tévedésről ugyanis szó sem lehet, hiszen a szakértők szerint ekkora nagyságrendet tévedni lehetetlen.

A moszkvai amerikai nagykövetség már korábban bejelentette, hogy azonosította a titokban tartott szer összetételét. Úgy vélik, hogy a korábbi feltételezésekkel ellentétben nem valamilyen ideggázt alkalmaztak az oroszok, hanem valamilyen narkotikumot, ami tompítja az érzékelést. Nagy dózisban a narkotikum is vezethet kómás állapothoz, vagy okozhat halált, miután elzáródhatnak a légutak és leállhat a keringés.

Forrás: ORIGO

Az egyik közvetítő szerint a moszkvai túszdrámában az illetékesek már akkor meghozták a döntést a rohamról, amikor még fennállt a lehetősége, hogy a túszokat tárgyalásos úton is ki lehet szabadítani. Anna Politkovszkaja újságíró, aki közvetítőként részt vett a csecsen túszejtőkkel folyó tárgyalásokban a Der Standard című bécsi lapnak elmondta, 25-én este volt esély a roham elkerülésére.

A gázmérgezésben a hétfői hivatalos adatok szerint 117 ember vesztette életét, de a kórházakból hétfő estig érkezett hírek szerint az áldozatok száma meghaladhatja a 200-at is. A legfiatalabb áldozat 11 éves, a kórházakban további 9 gyermeket ápolnak. Hétfőn 74 ember sorsáról még nem tudtak hozzátartozóik.