A zsidó szombat hiába ütközik a népszavazással

Nem semmisítheti meg az Alkotmánybíróság az Európai Unióhoz való magyar csatlakozásról döntő népszavazás időpontjáról szóló rendelkezést, mert az már az alkotmány részévé vált. Egy névtelenséget kérő tiltakozó azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert a csatlakozásról szóló népszavazást április 12-re, szombatra tették, így a zsidó vallású magyar állampolgárok nem tudnak szavazni.

Egy kilétét a nyilvánosság előtt felfedni nem kívánó tiltakozó jutatta el az MTI-hez a beadványára az Alkotmánybíróságtól (AB) érkezett, s a szóban forgó választ tartalmazó levelet.

A tiltakozó beadványában azt sérelmezte a levél szerint, hogy a csatlakozásról szóló népszavazás időpontját 2003. április 12-re - szombatra - tűzték ki. Ennek következtében a zsidó vallású magyar állampolgárok számára nem megoldható, hogy ezen a napon a szavazóurnákhoz járulva állampolgári jogaikkal élhessenek.

Az Alkotmánybíróság a beadványra válaszolva, a tiltakozót arról tájékoztatta, hogy a csatlakozás témakörében kiírt népszavazás időpontját az alkotmány múlt év december 23-tól hatályos szakasza rögzíti. Az AB gyakorlata szerint pedig nem vizsgálhatja felül és nem semmisítheti meg az alkotmány egyetlen rendelkezését sem. Ha valamely rendelkezés már az alkotmány részévé vált, akkor fogalmilag kizárt, hogy ennek az alkotmányellenességét megállapítsa az AB.

A kérdés rendezésére az alkotmány módosításával kerülhet sor, melyet kizárólag az Országgyűlés tehet meg, erre azonban az Alkotmánybíróság nem kötelezheti. A beadványt fogalmazó az MTI-hez eljuttatta az AB válaszát követően Szili Katalinhoz, az Országgyűlés elnökéhez címzett tiltakozó levelét is. A tiltakozó hangsúlyozza: a népszavazás időpontja szombati napra esik, amelyről köztudott, hogy a zsidó vallású emberek szent napja és egyik legfőbb vallási ünnepe.

Zsidó vallású magyar állampolgárként vallásomat tartó, de a magyar államhoz is szolidáris polgárként kívánok tiltakozni a tervezett népszavazás időpontja ellen. Nem megoldható számomra, és hittestvéreim számára sem, hogy az EU-népszavazáskor állampolgári jogainkkal élhessünk, hiszen annak időpontja miatt ezt vallási előírásaink nem teszik lehetővé - fogalmaz levelében.

A tiltakozó úgy gondolja, hogy tiltakozása tárgya kimeríti a szükséges alkotmányossági aggályokat és ezért annak kapcsán megváltoztatják a népszavazás időpontját. Magyarország Országgyűlése a XXI. században nem engedhet meg magának egy, az állampolgárainak szabad vallásgyakorlathoz való jogával és az állampolgári jogok gyakorlásával összeütköző rendelkezést érvényre juttatni - érvel a levél írója.