Magyarország tagságra való felkészülését alapvetően rendben lévőnek nevezi az Európai Bizottság legújabb, a tagállamoknak és hazánknak múlt héten átadott időközi (monitoring-) jelentése, amely ugyanakkor két területen - a mezőgazdaságnál és a pénzügyi ellenőrzésnél - erősen nyugtalanítónak látja a helyzetet, és sürgős intézkedést vár a magyar hatóságoktól. Magyarország a két "viharjelzéssel" a középmezőny élén foglal helyet a közép- és kelet-európai tagjelöltek között. A két hónappal ezelőtti helyzethez hasonlóan - 8 azonosított súlyos problémával - Lengyelország a sereghajtó, miközben Szlovénia és Litvánia esetében csak apróbb elmaradásokat regisztrált az Európai Bizottság.
Mint legutóbbi, május 23-i kiadásunkban már megírtuk, a mezőgazdasági fejezetnél három olyan hiányosságra mutatott rá a legfrissebb monitoringjelentés, amelynek kezelése Brüsszel szerint mostanra sürgető feladattá vált. A jelentés a közösségi agrártámogatásokat intéző kifizető ügynökség és a közvetlen kifizetések intézményi keretének számító integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (IACS) felállítását, valamint az élelmiszeripari - mindenekelőtt húsfeldolgozó - üzemek korszerűsítését sorolja a további halasztást nem tűrő feladatok közé, amelyeknél különösen kiütközik a magyarok lemaradása. Gregor Kreuzhuber, Franz Fischler mezőgazdasági biztos szóvivője ennek kapcsán emlékeztetett rá: ha nem lesznek meg időre a szükséges ellenőrző eszközök, nem kezdődhet meg a közvetlen jövedelemtámogatások kifizetése.
A közegészségügyet érintő állategészségügyi szabályok lassú átvétele és az alkalmazásukra való képesség hiánya szélsőséges esetben védzáradékok életbe léptetésére is késztetheti az Uniót új tagjaival szemben. Ebben az esetben pontosan behatárolt területeken átmenetileg meg lennének fosztva a tagsággal járó jogok gyakorlásától. A mezőgazdaság és az élelmiszerbiztonság úgyszólván valamennyi közép- és kelet-európai csatlakozó országról készült időközi jelentésben súlyos hiányosságként szerepel. A magyar jelentés három további területre is ráirányítja a figyelmet, ahol a Bizottság szerint nem mennek teljesen rendjén a dolgok. Ezek: a vidékfejlesztési politika végrehajtásához szükséges eszközrendszer létrehozása, az állategészségügy általában és a növényvédőszer-maradékvizsgálat, ahol értesülésünk szerint a közösségi előírások körülbelül 20 százalékát nem vette át hazánk.
A monitoringjelentés a mezőgazdaság mellett a pénzügyi ellenőrzést nevezi meg, mint olyan területet, ahol szembetűnők az elmaradások. A pénzügyi kontroll már az első, márciusi jelentésben is a legsúlyosabb problémaként szerepelt, és Brüsszel értékelése szerint azóta sem történt érdemi javulás. A jelentés szerint "sürgős figyelmet" kell fordítani a belső (kormányzati) pénzügyi ellenőrzésről szóló stratégiai dokumentum véglegesítésére, amely egyebek mellett a belső auditálásért és a pénzügyi ellenőrzésért felelős testületek közötti hatásköri megosztást definiálja majd. A Bizottság emellett az elsődleges és másodlagos jogalkotásnál is változásokat sürget, és a belső kormányzati ellenőrzés működésének függetlenségét szavatoló adminisztratív szerkezeti változtatásokat is szükségesnek tart. A jelentés a közösség pénzügyi érdekeinek védelmét biztosítani hivatott jogharmonizációs lépések befejezését is számon kéri Magyarországtól.
Balázs Péter EU-nagykövet a monitoringjelentésről
Balázs Péter, Magyarország új állandó képviselője az Európai Uniónál, a Bruxinfónak a jelentés eredményeit kommentálva úgy vélekedett, hogy hazánknak a saját érdekében teljesítenie kell a korábban vállaltakat. Emlékeztetett rá, hogy egyes minisztériumoknak - így az agrártárcának - a korábbi súlyos mulasztások után nagy hátrányt kellett ledolgoznia, ami már részben sikerült is. Balázs Péter éppen a SAPARD mezőgazdasági és vidékfejlesztési előcsatlakozási program tapasztalatai alapján bizakodó, hogy az országnak "huszáros hajrával" sikerül behoznia a lemaradást. Mint mondta, nagyköveti tisztsége egyik legfontosabb kihívásának tartja a közösségi pénzek fogadása előfeltételeinek megteremtését.
Forrás: Bruxinfo - Brüsszel