2015 áprilisában a Nemzetközi Atlétikai Szövetség pekingi ülésén az amerikai Eugene kapta meg a 18. szabadtéri atlétikai világbajnokság rendezési jogát, amelyre eredetileg 2021-ben került volna sor. A koronavírus-járvány miatt azonban a 2020-as tokiói olimpát egy évvel későbbre halasztották, így az atlétikai vb-t is odébb kellett tolni egy esztendővel. A világ harmadik legnagyobb sporteseményét - amelyet csak a nyári olimpia és a labdarúgó-vb előz meg - így aztán 2022. július 15-24. között tartották meg az atlétika fellegvárában, az Egyesült Államokban, ahol azelőtt szabadtéri vb-t még nem rendeztek.
A szervezés és a megvalósítás során akadt bőven átgondolatlanság és logikátlanság a tavalyi atlétikai vb-t illetően. A versenyek helyszínéül szolgáló, 2020-ban átadott új eugene-i Hayward Field stadion terveit az amerikai építészek az atlétikai világversenyek megállíthatatlanul növekedő területi és logisztikai igényeivel nem törődve készítették el. A világbajnokságnak otthont adó új atlétikai létesítmény pontosan azon a helyen épült fel, ahol a régi állt, ugyanakkor a küzdőtér furcsa elrendezése, a kiszolgálólétesítmények elégtelen kapacitása bőven adott okot az aggodalomra, mert amit csak lehetett, bezsúfoltak a pálya déli oldalára. Itt alakítottak ki 2-2 magasugró helyet és súlylökőkört, valamint a gerelyhajítók nekifutóját, ráadásul a kalapácsvetőketrec hihetetlenül közel került a diszkoszvetés területéhez.
A pálya északi oldalára ezzel szemben semmi sem került, és a zsúfoltság, a versenyhelyek és szektorok szokatlan közelsége miatt még az sem volt megnyugtató, hogy a pálya egyik hosszanti oldalán két-két távolugró, illetve hármasugró, a másikon pedig ugyancsak két rúdugró versenyhelyet alakítottak ki, mert még ezek is gyepszőnyegre kerültek.
A zsúfolt kialakítás és a nyomasztó helyhiány mellett ráadásul a kétszázezernél kisebb lakosú Eugene sem az az amerikai város, amely különleges látványosságokkal, jellegzetes épületekkel és városrészekkel büszkélkedhet, így a televíziós közvetítések során csupán virágos rétek, erdők és parkok voltak láthatóak a háttérben. Ezzel szemben Budapest a világ egyik leggyönyörűbb városa, amely olyan látnivalókkal, mint a Hősök tere, a Parlament, az Operaház és a Duna fantasztikus látványt nyújtanak majd, amiért a tévés szakemberek is minden bizonnyal sokkal hálásabbak lesznek.
A 10 napos világesemény során az amerikai versenyzők taroltak, összesen 33 érmet, köztük 13 aranyat nyertek, ám még a "királyszám",
a 100 méteres férfi síkfutás idején sem telt meg a gigalétesítménynek egyáltalán nem nevezhető, mindössze 12650 férőhelyes aréna.
Az amerikai rendezésből adódó hátrányt jelentettek még a vízumproblémák, sokan ilyen gondok miatt nem tudtak eljutni a vb helyszínére: a britek klasszis hosszútávfutója, Chris Thompson és a kenyaiak korábbi Afrika-bajnoka, Sheila Chepkirui is ezért maradt le a világbajnokságról. A kenyai Ferdinand Omanyala esete is rendhagyó, ő már szinte lemondott a vb-szereplésről, de az utolsó pillanatban megkapta a beutazási engedélyt, és néhány órával a 100 méteres síkfutás előfutama előtt érkezett meg az Egyesült Államokba.
A nyár kellős közepén megrendezett viadalon a rekkenő hőség is hátráltatta a versenyzőket, bőven 30 fok fölötti átlaghőmérsékletet hozott minden egyes versenynap,
ez pedig kifejezetten a hosszútávfutók dolgát nehezítette meg. Az sem javított sokat a helyzeten, hogy mindkét maratoni versenyt nagyon korán, már reggel 6 órakor elindították, hiszen az elképesztően magas páratartalom és a meleg így is kikészítette a sportolókat.
A tavalyi atlétikai vb egyik legmegdöbbentőbb pillanatát egy operatőr okozta, aki a 3000 méteres akadályfutás döntőjében bement a pályára és jelenlétével alaposan megzavarta a futókat.
A verseny első körében összesűrűsödött a mezőny, majd a sportolók egy váratlan nehézségbe ütköztek, ugyanis a magáról megfeledkező operatőr a pálya kellős közepén éppen egy másik sporteseményt filmezett a hatalmas kamerájával.
A versenyzők kétségbeesetten próbálták kikerülni a figyelmetlen szakembert, aki miatt kis híján káoszba fulladt a futam. A nem várt akadály miatt szinte az összes futó a megszokottnál rosszabb időt teljesített.
A sok furcsaság és a kaotikus körülmények mellett azért szenzációs sportteljesítményeket is láthattak a helyszínre kilátogató szurkolók. Az eugene-i világbajnokság három világrekordot hozott, valamint 13 korábbi vb-csúcs is megdőlt. A 400 méteres női gátfutás döntőjében 50.68-as, világrekordot jelentő idővel lett aranyérmes az amerikaiak kétszeres olimpiai bajnok sztáratlétája, Sydney McLaughlin, majd a zárónap újabb két világcsúcsot tartogatott. A nigériai Tobi Amusan a női 100 gát elődöntőjében 12.12 másodperccel állított fel új rekordot, melyet a döntőben 12.06 másodpercre javított, ezt azonban a megengedettnél nagyobb hátszél miatt végül nem hitelesítették.
Rúdugrásban Armand Duplantis saját márciusi rekordját múlta felül: a svédek olimpiai bajnok sztárja a belgrádi fedett pályás vb-n elért 6,20 méteres eredményét javította meg egy centiméterrel.
A nők 4x400-as váltójában hazai győzelem született, az elődöntőre visszatérő 37 éves legenda, a hétszeres olimpiai bajnok Allyson Felix így huszadik vb-érmével, ráadásul arannyal zárta kivételes pályafutását.
Ami a magyar versenyzőket illeti, 23 atléta kvalifikálta magát a vb-re, amelyen végül csak 2-en vettek részt, mert tavaly Európa-bajnokságot is rendeztek Münchenben, és az a viadal helyszínében és időpontjában sokkal jobban hasonlított arra, ami a 2023-as budapesti vb-n vár majd a magyarokra. Krizsán Xénia hétpróbázó az ötödik szám után combhajlítóizom-fájdalmak miatt visszalépett a további versenyzéstől és nem akart súlyosabb sérülést kockáztatni, míg a másik magyar atléta, Halász Bence a kalapácsvetés döntőjében 80.15 méteres egyéni csúccsal az 5. helyen végzett.
Az eugene-i vb-hez képest alig több mint egy évvel később, augusztus 19-től 27-ig Budapest lesz a házigazdája a világ harmadik legnagyobb sporteseményének. A hazai rendezésű világbajnokságot elképesztő érdeklődés övezi, az eladott jegyek száma meghaladta a 200 ezret, és van olyan versenynap, amelyre már nem lehet belépőhöz jutni.
Minden idők legnagyobb magyarországi sporteseményén több mint 200 ország több mint 2000 atlétája vesz részt,
jelenleg több mint 500-an dolgoznak szervezőként, a vb alatt pedig több mint 10 ezer ember munkájára lesz szükség. A tavalyi, némileg kaotikus amerikai világbajnokságnál profibb szervezés, magasabb színvonal és lenyűgözőbb környezet vár a nézőkre, akik szenzációs teljesítményt, lélegzetelállító rekordokat láthatnak a világ legjobb atlétáitól a fantasztikus Nemzeti Atlétikai Központban. Minden jel arra mutat, ami a szervezők kiemelt célja, hogy a budapesti lesz minden idők legjobb atlétikai világbajnoksága.
Jegyek kaphatók az atlétikai világbajnokságra a jegy.atletikaivilagbajnoksag.hu weboldalon. A délelőtti jegyek egységesen 3000 forintba kerülnek, míg az esti programokra a hétköznapi versenynapokon 6900, hétvégén 8900 forinttól indulnak a jegyárak. Összesen 9 esti és 5 délelőtti program lesz a világbajnokság alatt és 6, ingyenesen látogatható utcai versenyt rendeznek, amelyek rajtja és célja a Hősök terén lesz. A női maraton augusztus 26-án, a férfi maraton 27-én reggel 7-kor rajtol.