A világbajnokság legnagyobb sztárja volt

A XIII. Junior Női Kézilabda-világbajnokságon ezüstérmet szerzett magyar válogatottból többen nyújtottak kiemelkedő teljesítményt, ám a vb legnagyobb sztárja Görbicz Anita volt. Nem véletlenül mondta róla Raymond Hahn, a nemzetközi szövetség főtitkára, hogy nemsokára a világ egyik legjobb játékosa lehet.

- Sokkal jobban fájt, hogy nem sikerült megnyernünk a döntőt - emlékezett vissza a mérkőzés utáni pillanatokra Görbicz. - Nagyon akartuk a sikert, a csodálatos közönség megérdemelte volna. Sajnos nem sikerült. A lefújást jelentő sípszó után nagyon elkeseredett voltam, mert duplán hazai pályán játszottam, s ilyen esélyt, hogy szüleim, barátaim előtt legyek világbajnok, nem hiszem, hogy kapok még egyszer.

- Ha már a közönséget említette: bénította vagy inkább feldobta a csapatot a zsúfolt lelátó és a hangulat?
- Is-is. Az elején nagyon idegesek voltunk, éreztük, hogy azért jött ki a sportcsarnokba három és félezer ember, hogy a meccs után világbajnokként köszöntsön bennünket. Ez akkor nagyon nyomasztó volt. Az idegesség és a már említett túlzott győzni akarás aztán görcsösségbe csapott át, s talán ennek köszönhetjük, hogy pillanatok alatt tetemes hátrányba kerültünk. A találkozó hajrájában viszont éppen a közönség buzdítása hatott ránk pozitívan.

- Mikor egy gólra felzárkóztak, bízott abban, hogy sikerül egyenlíteni?
- Az igazság az, hogy nagyon fáradt voltam, nem is nagyon tudtam ebbe belegondolni. Talán ez a fáradtság jött ki rajtam az utolsó átadásnál, amikor rosszul passzoltam, Nagy Ivett lábához dobtam a labdát, s ő már nem tudta megmenteni.

- Remélhetőleg nem önmagát hibáztatja, hiszen a mezőny legeredményesebbje volt nyolc góllal. Ezen találatok nélkül aligha lenne jelentősége egy rosszabb mozdulatnak...
- Valóban így van, ennek ellenére biztos sokáig bennem marad még ez a jelenet és a világbajnoki cím elvesztése.

- Azért az esti banketten már feloldódott?
- Akkorra már fel tudtuk dolgozni a vereség okozta traumát, s mindannyian képesek voltunk örülni a második helynek is. Na nem annyira, mint az elsőnek, de azért jóleső érzés, ha egy ezüstérem lóg az ember nyakában.

- Hallotta már, hogy teljesítményére Mocsai Lajos, a felnőttválogatott szövetségi kapitánya is felfigyelt és meghívja a keretbe?
- Nem. Ezt most hallom először. Ez komoly? Bevallom, nem igazán tudok mit mondani. Azért várjuk meg, amíg megkapom a meghívót.

Papp Győző

Korábban:

Könnyes ezüstsiker - a kapitány szemével

Kétezer gól és számtalan dicséret