Jugoszláv kosarascsillagok a félhold hazájában

1935-ben, tehát immár 66 éve rendezték az első férfi kosárlabda Európa-bajnokságot, és a török válogatott akkor jutott be legutóbb a legjobb négy közé - pontosan negyedik lett. Azóta rengeteg víz lefolyt a Boszporuszon, s az utóbbi néhány évben félelmetes fejlődésen ment át a török kosárlabdázás. Olyannyira, hogy - igaz, vitatható körülmények között - egészen a döntőig menetelt Aydin Örs edző alakulata, s csak ott parancsolt megálljt a félholdas csapatnak a szinte "örökös" bajnok Jugoszlávia. Az a Jugoszlávia, amely 5 ezüst- és 4 bronzérme mellett nyolcadszor lett a kontinens legjobbja - veretlenül, ráadásul úgy, hogy egyik meccsen sem szorították meg igazán.

A torna legjobbja a vesz-
tes bronzmeccs után

A különbség oka? A 14 évvel ezelőtti görög válogatott - Gallisszal, Fasszulasszal, Jannakisszal - jóval erősebb volt ennél a török együttesnél, valószínűleg semleges pályán is diadalmaskodott volna, másrészt pedig a 2001-es jugoszláv nemzeti csapat is felülmúlja játékerőben az 1987-es, a sérült Sabonist nélkülöző Szovjetuniót.

Sokak szerint minden idők legerősebb Európa-bajnoksága volt a 2001-es. A csapatok átlagos játékerejét tekintve feltétlenül, jóllehet olyan erős gárda most nem akadt a mezőnyben - s vélhetően nem is lesz -, mint például az 1989-es zágrábi Európa-bajnokságon győztes Jugoszlávia, Drazsen Petroviccsal, Divaccal, Paszpaljjal, Vrankoviccsal, Radjával, Kukoccsal, Zdovccal.

A könnyen felfedezhető "legkisebb közös többszörös" a jugoszláv, török, spanyol, német, orosz és a többi válogatott kiválóságában a következő: mindenhol van-egy-két-három NBA-sztár. Ráadásul fiatal NBA-sztár! A jugóknál Predrag "Peja" Stojakovic (24 éves, 205 cm, Sacramento), a törököknél Hidayet Türkoglu (21, 205, Sacramento), a spanyoloknál Pau Gasol (21, 215, Memphis Grizzlies), a németeknél Dirk Nowitzki (23, 213, Dallas), az oroszoknál Andrej Kirilenko (20, 206, Utah Jazz).

Kosaras konvergencia

Általában az a tendencia, hogy eltűnőben vannak az NBA és a "maradék világ", a "rest of the world" közötti különbségek, konvergál a tengerentúli profiliga és a FIBA. Odaát éppen most tették legálissá a zónavédekezést, emitt ez volt az első Európa-bajnokság 24 másodperces támadóidővel és négy negyeddel - igaz, a negyedek csak tíz, és nem tizenkét percesek. Az európai kosárlabda elvitathatatlan hatása a tengerentúlira a posztok elmosódása és a mozgékony, már-már játékmesteri képességekkel megáldott, 210 centi fölötti óriások térhódítása. Elég csak a labdát olykor a háta mögött vezető Gasolt és Nowitzkit nézni, ők ketten tényleg a huszonegyedik század kosárlabdázójának prototípusai, ilyen típusú sztárok még az Egyesült Államokban sincsenek.

Nagy összegbe mernénk fogadni: öt éven belül az egész világon egységes szabályrendszer mellett játsszák már ezt a gyönyörű, 110 éves sportágat: a kosárlabdát.

Nowitzki: 90 milliós varázskéz

A sok remek fiatal sztár közül is kitűnt az egyedülálló adottságokkal megáldott Dirk Nowitzki, a Dallas Mavericks szőke vezéregyénisége. Texas kedvence - a német fiú nem tud úgy kilépni Dallasban az utcára, hogy ne rohannák meg a gyönyörtől sikongató tinilányok - 28,7 pontos, 9 lepattanós átlaggal száguldott át az Európa-bajnokság hét mérkőzésén, s a törökök elleni elődöntőben mutatott botrányos büntetődobó-százalékát leszámítva rá is szolgált az MVP-címre. Nem csoda, hogy éppen az Eb alatt kapott hat évre szóló, 90 millió dolláros ajánlatot a Dallastól, azaz többet fog keresni Vince Carternél.

Hát igen: az elődöntő... Ezt úgy nyerték meg a házigazdák 79-78-ra, hogy Nowitzki - aki az NBA-ben 83 százalékos hatékonysággal értékesíti a büntetődobásokat - 13 büntetőjéből hetet (!) elrontott, már-már Shaquille O'Nealt idézte pontatlanságával, és hiába dobta volna be Türkoglu szívtörő tripláit, a törökök soha az életben nem tudták volna kicsikarni a győzelmet. Milyen érdekes: a bronzmeccsen - amit mellesleg szintén elveszítettek a németek a spanyolok ellen, 99-90-re - megint jól dobta a büntetőket Nowitzki: 14/15 volt a mérlege, emellett 43 pont és 15 lepattanó.

A másik elődöntőben a Predrag Stojakovic (30 pont) vezérelte jugoszlávok simán verték 78-65-re a spanyolokat, s e négy válogatott mellett az ötödik helyet a franciák elleni 78-73-as győzelemmel megszerző Oroszország kvalifikálta magát a jövő évi világbajnokságra.

A döntőben 22-15-re még Törökország vezetett Jugoszlávia ellen, sőt, még félidőben is 40-38-at mutatott az eredményjelző a házigazdáknak. Ekkor jött Dejan Bodiroga, a meccs legjobbja, no meg a valószínűtlen hős, a 19 pontjával a találkozó legeredményesebb játékosának bizonyuló Scepanovic. Ők ketten pótolták Stojakovic hiányzó pontjait, s mivel a támadólepattanók terén a vendégek domináltak - a hajrában volt egy olyan támadásuk, amikor négyszer egymás után dobhattak kosárra -, végül 78-69-re, aránylag biztosan győztek. Veretlenül nyerték történetük nyolcadik Európa-bajnokságát, egyben tovább éltették földrészünk évtizedes jugoszláv dominanciáját.

Az Eb legjobb pontszerzői:
1. Nowitzki (német) 28,7
2. Stojakovic (jugoszláv) 23,0
3. Kutluay (török) 21,7
4. Kirilenko (orosz) 19,2
5. Kambala (lett) 19,0
6. Gasol Saez (spanyol) 17,3

Ch. Gáll András

Korábban:

• Jugoszlávok isztambuli aranya
• Dirk Nowitzki végleg befutott
• Nowitzki hat évre aláírt Dallasban
• Kiemelkednek az NBA-játékosok a kosárlabda-Eb-n
• Pénteken rajtol a férfikosárlabda-Eb