Férfikézilabda-világbajnokság, 5. helyért:
Oroszország - Magyarország 30-25 (16-11)
vezette: Hansson, Olsson (svédek)
Lisszabon, 100 néző
gól: Rasztvorcev 9/1, Tucskin 6, Moszkalenko 4, I. Lavrov 3, Kamanyin 2, Ivanov 2/2, Kokcsarov 1, Gorpisin 1, Krivoslikov 1, Csugaj 1, illetve Perez 7/1, Nagy L. 7, Rosta 3, Gál 2, Iváncsik 2, Laluska 1, Pásztor 1, Kertész 1, Fazekas 1
hetes: 5/3, illetve 4/1
kiállítás: 10, illetve 10 perc
Nem is lehetett komolyan azt gondolni, hogy a magyar férfikézilabda-válogatott és Oroszország legjobbjai fitten, lendületesen kezdik a lisszaboni helyosztót. A szervezők ugyanis úgy rendezték a programot, hogy az ötödik helyért játszandó összecsapásra helyi idő szerint reggel kilenc órakor került sor, ami inkább kínzásnak bizonyult. A kéthetes sorozat után ilyen korai időpontban nem élmény játszani, ráadásul a tét már csak az önbecsülés, no meg a virtus lehetett, hiszen mindkét együttes kvalifikálta magát az athéni olimpiára.
A találkozó kisebb párbajjal kezdődött, amelyből úgy tűnt, a Barcelona légiósa, Nagy László kerül ki győztesen, hiszen a "magyar-menő" Rasztvorcev két góljára három találattal válaszolt (3-2). Sőt, negyedik góljával a csapat 5-3-ra elhúzott, ahonnan a 12. percre az olimpiai bajnok fordítani tudott (5-7). Ezt követően Nagy elfáradt, Perez a könyökét fájlalta, így a támadásban fura felállás Katzirz lett a bal, Laluska pedig a jobbátlövő. A mérkőzést sérülés miatt egyébként sem Buday, sem Bendó nem tudta vállalni, így utolsó napra a szakvezetés benevezte Józsa Mátét, a Cegléd irányítóját is, aki a második játékrészben jutott lehetőséghez.
Védekezésünkre ismét rányomta bélyegét, hogy a két nehéztüzér, Rasztvorcev, illetve Tucskin ellen nem találta meg a megfelelő ellenszert. 9-9 után az oroszok állva hagyták a magyarokat, s a félidőt 16-11-es vezetéssel zárták.
A második harminc percben úgy tűnt, végleg összeomlik a csapat, 20-13-nál és 23-16-nál már héttel is vezettek Makszimov mester tanítványai. Ekkor életet lehelt a csapatba a kapuba beálló Fazekas, aki a labdával egyáltalán nem találkozó Szathmárit felváltva szenzációsan védett: hatástalanította Rasztvorcev, majd Moszkelenko büntetőjét is, ziccereket hárított, s egy ügyes, egészpályás góllal 23-20-ra hozta fel a gárdát.
Sőt, a találkozó és az egész vébé során támadásban ügyetlenkedő Gál pimasz, háta mögött elengedett lövéssel mattolta a veterán Lavrovot, s 23-24-nél, tíz perccel a találkozó vége előtt felrémlett a bravúr lehetősége. Ekkor az oroszok ritmust váltottak, s Tucskin és Kamanyin két-két akció-, s Ivanov két hetes góljával bebiztosította a 30-25-ös sikert.
Vereségével a magyar válogatott a hatodik helyen végzett, ami a világbajnokságok történetét nézve eddig minden idők harmadik legjobb helyezése. Ennél jobban csak 1986-ban, Svájcban (vb-ezüstérem), és 1997-ben, Japánban (vb-4.) teljesítette az együttes, míg athéni olimpiára negyedik "egységként" (a sportlövő Igaly Diana és Sidi Péter, valamint a vitorlázó Gádorfalvi Áron mellett) szerzett kvalifikációt.
Skaliczki László szövetségi kapitány: "A célkitűzést teljesítettük, de ma olyan csapatot nagyon nehéz lett volna összeállítani, amely fel tudta volna venni a küzdelmet. Bendó és Buday nem tudta vállalni a küzdelmet, Doros a meccs közben sérült meg, Rosta pedig elfáradt. Így aztán a védekezésünk nem állt össze, sok ziccert hibáztunk, dekoncentráltak voltunk. Egyetlen dolognak tudunk örülni, hogy Perez gólkirály lett."
Pincési László