Aranyérmes álmok ezüstvasárnapon

Nőikézilabda-válogatottunk nyolc évvel azt követően, hogy a bécsújhelyi fináléban kikapott Koreától és a második helyen végzett, vasárnap este 19.15-kor ismét világbajnoki döntőt játszhat. Az ellenfél ezúttal Franciaország együttese lesz. Eddigi egyetlen világbajnoki címét 1965-ben nyerte a csapat, 38 év után itt a lehetőség a második megszerzésére.

Pincési László helyszíni jelentése Zágrábból

"Ennek a csapatnak az alapjai két éve tettük le, s most úgy érzem, együtt van minden ahhoz, hogy nagy eredmény érjünk el. Hihetetlen nagy a variációs lehetőségem a repertoárt illetően, Koreát egy olyan taktikai elemmel vertük meg, amelyet eddig egyetlen egyszer gyakoroltunk élesben, még pedig éppen ellenük a nyári, miskolci győztes találkozón. Lovász és Kirsner üresbe futásaival nem tudtak mit kezdeni. Sajnos sok a beteg játékosunk, most már szinte mindenki köhög, kapusaink mellett Görbicznek is hőemelkedése volt, meglátjuk, vasárnapra hogyan épülünk fel" - nyilatkozta Mocsai Lajos a diadalmas, Korea elleni elődöntőt követően.

Marczinka Zoltán edzőt emlékeztettük azon mondatára, miszerint úgy vállalta el a munkát a válogatott mellett, hogy saját maga elé a "három világverseny, három érem" célt tűzte ki. "Igen, egyből egy, de ezért dolgozunk, hogy sikereket érjünk el. Vasárnap nagyon kemény meccs vár ránk".

A kapitány külön köszönetet mondott a magyar szurkolótábornak, akik nyolcadik játékosként álltak a csapat mögött, s arra kért mindenkit, jöjjenek még pár ezren, hogy közösen segítsék világbajnoki aranyhoz a lányokat. "Amikor azon meg a vita, hogy a labdajátékok közül melyik sportág mennyi támogatást kap, akkor ezeket a sikereket, például egy világbajnoki döntőt komolyabb súllyal kell figyelembe venni. Úgy érzem, a kézilabdasport megérdemelné, hogy mérlegelés nélkül több támogatást kapjon mind iskolai, mind klub- és mind válogatott szinten. Az ország kézilabdalázban ég, melyik labdajáték mondhatja el még ezt el magáról?" - tette fel a költői kérdést Mocsai.

Legendák a sport otthonában

A magyar kézilabdasport színe-java is megérkezett a Dom Sportovába, közöttük a nyolcvanas évek nagycsapatának több tagja Rácz Mariann és Gódorné Nagy Mariann vezetésével. A legendás sportemberek az egykori jugoszláv válogatott meghívásaként lehetnek jelen a világbajnokság végső fázisában, a tervek szerint Kiticék majd a jövő évi Eb győri helyszínén tehetik választiszteletüket.

A csarnokba jövet belebotlottam Sirina Irinába, az elődöntő egyik hősébe, akit magyar meze ellenére néhány szurkoló nem ismert meg (látszik, még az is jön a horvát fővárosba, aki most szeretett bele a kézilabdába). "Most már jobban vagyok, s a többiek is gyógyulgatnak. Előny is lehet, hogy a franciákkal együtt készültünk erre a világbajnokságra, s így ismerjük őket, de sajnos ez fordítva is igaz" - mondta a győri kapus, aki délelőtti szabadprogramjában éppen csokoládévásárlást tervezett szuvenír gyanánt.

A vasárnapi program úgy alakul, hogy délután négykor Korea és Ukrajna a harmadik helyért lép pályára, a mérkőzést a horvát Josic, Rudic kettős vezeti. A magyar együttes negyed nyolckor kezd Franciaország ellen izlandi bírók (Arnaldsson, Vidarsson) közreműködésével.

A két csapat eddig 32 alkalommal találkozott egymással, a magyarok 23-szor, a gallok kilencszer győztek. Idén négy alkalommal is találkozott egymással a két gárda, a párizsi tornán mi, a káposztásmegyeri AstraZeneca-kupán az ellenfél nyert - utóbbi emlékezetes maradhat, hiszen hazai pályán talán még soha sem kapott ki 12 góllal az együttes (29-17). Miután évek óta együtt edzőtáborozik a két együttes, volt még két barátságos meccs is Franciaországban, ahol szintén egy győzelem, egy vereség volt a mérlegünk.

Bármi lesz a döntő végeredménye, a magyar csapat hétfőn reggel 9 órakor indul haza. Az együttest szállító busz várhatóan 14 és 15 óra között ér a budapesti Körcsarnok elé, ott lesz az ünneplés.