Még akadnak gyerekbetegségei a Fehérépnek

Negyvenöt percig a Fehérép Alcoa FKC nőikézilabda-csapata állt tornagyőzelemre, de a tizennyolc gólt szerző Kristina Franic vezetésével a Podravka Vegeta megfordította a mérkőzést, és 42-40-es győzelmével veretlenül nyerte a Terszol-kupát.

Ana Djokic számtalan szállal kötődik Magyarországhoz, de Kaproncán is jól érzi magát, nagyon gyorsan sikerült beilleszkednie a Podravka Vegeta csapatába. A TERSZOL-kupa 2008 legértékesebb játékosának választott beállós erről és a torna tapasztalatairól is mesélt a rövid interjúban, melyet a torna utolsó mérkőzését követően készítettünk vele.

- Mennyire volt hasznos a kupán való szereplés?
- Két nap alatt a három meccs kicsit sok, de nagyon hasznos volt a szereplésünk, hiszen nekünk még nagyon sok játék kell ahhoz, hogy igazán összeálljunk, illetve mi újoncok beilleszkedjünk a csapatba. Ráadásul gyakorolnunk kell azt is, hogyan tudjuk megfordítani az eredményt, ami most szerencsésen sikerült a Fehérvár ellen, amelyik a legjobb csapat volt a három közül, akik ellen játszottunk. Nekem jelenleg minden új; én most még azt csinálom, amit Győrben, a csapatom amit régen, ezt pedig most össze kell hangolni, de úgy érzem, a középutat meg is fogjuk találni.

- Hogyan érzi magát Kaproncán, milyen az új csapat?
- Nem is gondoltam volna, hogy ilyen könnyű lesz beilleszkedni, de nagyon nagy előny, hogy beszélem a nyelvet, ami Győrben csak egy év elteltével sikerült. Jól érzem magam, és remélem, sikerül együtt eredményesnek lennünk. Tetszik a munka, jók az edzések. Persze sokat dolgozunk, de ez az alapozáson mindig így szokott lenni. Még nagyon az elején vagyunk, mást sem csinálunk, csak edzünk, eszünk és alszunk, illetve meccseket játszunk. Jól érzem magam, és szerintem jó csapat leszünk.

- Hiányzik Győr?
- Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem hiányzik Győr, mert nagyon is hiányzik, hiszen nagyon jó volt ott nekem. Hat évet töltöttem ott, és a csapattal, csajokkal ez idő alatt nagyon jó kapcsolatom alakult ki. Fantasztikus a baráti köröm, olyan mintha a második otthonom lenne. Most sem éreztem azt, hogy külföldön játszunk, hiszen a Köfém csarnokot és a Fehérvárt is nagyon jól ismerem. Ráadásul muszáj is lesz Győrbe látogatnom időnként a főiskola miatt, mert még csak most végeztem az első évemet a rekreáció és egészségfejlesztés szakon. Aztán ki tudja, lehet még egyszer ide jövök vissza. El tudnám képzelni az életemet Magyarországon.

Forrás: Presstige Média