Eredmény, VIII. nőikézilabda-Eb, középdöntő, I. csoport, 2. mérkőzés:
Magyarország - Norvégia 20-34 (8-13)
Ohrid
v.: Leandersson, Lindroos (finn)
gól: Bulath 4, Sopronyi 4, Hornyák 3, Tomori 2, Vérten 2, Szamoránsky 1, Szűcs 1, Görbicz 1, Bódi 1, Vincze M. 1, illetve Kristine Lunde 7/4, Riegelhuth 6, Johansen 6, T. Larsen 4, Aamodt 3, Kristiansen 2, Blanco 2, Nöstvold 1, Breivang 1, Frafjord 1, Sulland 1/1
hetes: 3/0, illetve 7/5
kiállítás: 6, illetve 4 perc
Bár sokan legyintettek az ukránok elleni kétgólos győzelem után, mondván, nemcsak a mutatott játék, de a gólkülönbség miatt is kevés ez a siker, Spanyolország megtette azt a szívességet a magyar nőikézilabda-válogatottnak, hogy alaposan helybenhagyta Romániát.
A helyzet egyszerűsödött: amennyiben a válogatott legyőzi Norvégiát és a spanyolokat, Európa-bajnoki elődöntőt játszik. A baj éppen az, hogy Norvégia az ellenfél, amellyel az Eb-k során ötször találkozott együttesünk, s minden alkalommal kikapott - ráadásul kétszer nagyon súlyos vereséget szenvedett (az 1998-as elődöntőben 28-14-re, a 2004-es elődöntőben 44-29-re).
Ha csak a közelmúltat nézzük, akkor sincs részünk sikerélményben: idén háromszor is megmérkőzött egymással a két válogatott, még az olimpia előtt, a mérleg három norvég siker (21-35, 25-32, 32-33).
Az utolsó magyar siker 2007. február 28-án, Szombathelyen született, ahol a magyar válogatott 32-27-re nyert. Akkori gólszerzőink közül a három legeredményesebb, Ferling Bernadett, Tóth Tímea és Borbás Rita nincs a jelenlegi keretben, csakúgy, mint Balogh Beatrix és Kirsner Erika.
Mezey Csaba, a magyar válogatott fizikoterapeutája kezi.hu megkeresésére elmondta: Görbicz Anita ugyan lovaglóizom-sérüléssel bajlódik, de a kezeléseknek köszönhetően javult az állapota, így a szakvezetés fejében nem fordult meg, hogy esetleg pihentetné a világ egyik legjobbját.
A csapatból ezúttal Herr Orsolya és Szucsánszki Zita maradt ki.
Alaposan meglepte az ellenfelet az Imre Vilmos, Mátéfi Eszter, Konkoly Csaba edzőtrió, ugyanis az Eb eddigi mérkőzéseit kielemezve emberfogásos védekezéssel kezdett az együttes. A 4+2-es formáció abban különbözött a szokásostól, hogy az elöl lévő két ember nem zónázott, hanem Tonje Larsent és Kristine Lundét követte árnyékként.
Öröm volt nézni a magyar csapat játékát, a védekezés teljesen megbénította a címvédőt 4-2 után azonban elég volt két labdavesztés, hogy visszazuhanjunk a valóságba. Kari-Mette Johansen egyenlített (4-4), Imre Vilmos szövetségi kapitány pedig kisebb meglepetésre időt kért, amelynek során szervezettebb támadójátékra ösztönözte tanítványait.
7-7-ig nem is volt gond, ám amint visszaállt a csapat a hatosfalas védekezésre, a nagy lövők megszórták Pálingert. A félidő 13-8-as norvég előnnyel zárult, köszönhetően egy majd' 13 perces magyar gólszünetnek.
A második félidő elején 16-11-nél még felcsillant a remény, ám Görbiczék játékkedvét két és fél perc alatt egy 5-1-es rohammal le is lohasztották a skandinávok.
A norvégok elleni eddigi Eb-mérkőzések |
1994, a 3. helyért: Norvégia - Magyarország 24-19 |
1998, elődöntő: Norvégia - Magyarország 28-14 |
2002, középdöntő: Norvégia - Magyarország 24-23 |
2004, elődöntő: Norvégia - Magyarország 44-29 |
2006, középdöntő: Norvégia - Magyarország 34-31 |
2008, középdöntő: |
Akár góllal fejeződött be a magyar akció, akár nem, védőink nem értek vissza, az atomkézilabdát játszó skandinávok vidáman lőhették szebbnél szebb góljaikat. Imre Vilmos gyorsan kimerítette időkérési lehetőségét, sok taktikai fegyver ezen kívül nem maradt a kezében. Az első 40 percben Katrine Lunde Haraldsen 57 százalékkal védett - elképesztő teljesítmény!
Pálinger helyére Pastrovics állt, aki ugyan kiválóan védett, ám a különbség így is tovább nőtt. A hajrában csak az volt a kérdés, mennyi lesz a végeredmény: Norvégia nem lassított, 34-20-ra nyert, s bejutott az elődöntőbe. A vereség azt jelenti, hogy a magyarok csoportjukban legfeljebb a harmadik helyen végezhetnek. A norvégok az utóbbi 26 tétmérkőzésükön nem kaptak ki, 25-ször nyertek és volt egy döntetlenjük.
Imre Vilmos, a magyar válogatott szövetségi kapitánya: "Sajnos, ez a realitás. A norvégok jobbak nálunk, csak az első negyedórában tudtuk meglepni őket. A rivális pillanatnyilag a világ legjobbja, és éppen azért, mert minden lépésünkre képes volt változtatni. Várható volt, hogy előbb-utóbb megtalálja a mi játékunk ellenszerét. Mi jelenleg ennyit tudunk. Bízom benne, hogy a spanyolok ellen képesek leszünk felnőni a feladathoz."