Az imént hívott fel Steve Costalas, klubunk - most természetesen a Szpartak Moszkva Regionról beszélek - sportigazgatója, s közölte velem, hogy az Orosz Kosárlabda Szövetség fellebbviteli bizottsága beadványunk nyomán megállapította: súlyos bírói hibák befolyásolták a végeredményt az orosz bajnoki döntő harmadik, utolsó mérkőzésén, amelyet 70-68-ra megnyert ellenünk a Jekatyerinburg, ezzel elhódítván az aranyérmet.
Mondanom sem kell, gyakorlatias gondolkodású ember lévén, az első kérdésem az volt Steve-hez, hogy vajon ez azt jelenti-e, hogy megsemmisítik az eredményt, s a mi javunkra igazolják a meccset, netán a mérkőzés újra játszását rendelik el.
"Nem, erről szó sincs, a szabályok mindezt nem teszik lehetővé. Erkölcsi győzelmet arattunk, elismerték minden fórumon, hogy csalás történt, de a bajnok ettől függetlenül a Jekatyerinburg marad. Beadványunk sikerével kapcsolatban csak az őrségi mondást tudom idézni: az operáció sikerült, de a beteg meghalt. Vagy azt, amit az Egyesült Államokban előszeretettel szajkóznak: olyan, hogy erkölcsi győztes, nem létezik."- mondta a sportigazgató.
Természetesen végeztem egy kis magánnyomozást, nem is eredménytelenül. Az orosz szövetség honlapján szó szerint a következő olvasható:
"A szövetség fellebbviteli bizottsága három hónapra eltiltotta a női bajnokság döntője harmadik mérkőzésének játékvezetőit. Ma (ez kedden volt - a szerk.) Moszkvában összeült az Orosz Kosárlabda Szövetség fellebbviteli bizottsága, hogy megvizsgálja a Szpartak Moszkva Region panaszát a bajnoki döntő harmadik mérkőzésével kapcsolatban. A mérkőzést 70-68-ra az UGMK nyerte. A Szpartak képviselője lejátszotta a találkozó videofelvételét, s tizennégy olyan játékvezetői ítéletre hívta fel a bizottság tagjainak figyelmét, melyek a klub álláspontja szerint tévesek voltak, s a Szpartak csapatát sújtották. Az alapos vizsgálatot követően a bizottság arra a következtetésre jutott, hogy jelzett tizennégy ítélet közül hét valóban téves volt, s ezek közül kettő döntő mértékben befolyásolta a találkozó végkimenetelét. Az egyik a Tatyjana Scogoljeva, a Szpartak játékosa terhére befújt ötödik személyi hiba volt, mellyel nevezett kosárlabdázó kipontozódott. A másik pedig két másodperccel a befejezés előtt, 68-68-as állásnál Agnieszka Bibrzycka győzelmet jelentő kosara, amely előtt az UGMK játékosa hármat lépett labdával a kezében, azaz lépéshibát követett el.
Ezek után a fellebbviteli bizottság döntése a következő:
1. Megállapítást nyert, hogy a bíráskodás színvonala minősíthetetlen volt a mérkőzésen.
2. A bizottság három hónapra eltiltja az élvonalbeli bíráskodástól a találkozó három játékvezetőjét, Szergej Bulanovot, Vaszilij Galkint és Nail Szaitgalajevet. Az eltiltás 2009 május 5-én lép érvénybe."
A történetnek itt még nincs vége. Steve azt is elmondta, hogy az ügy az orosz sportminisztérium elé került, amely kijelölt egy ad hoc társadalmi bizottságot - többek között a Szport Ekszpressz napilap főszerkesztője, egy korábbi olimpiai bajnoknő, s további celebritások részvételével -, s ez a bizottság ma, azaz csütörtökön ugyancsak kimondta, hogy a bírók elvezették a mérkőzést. A konklúzió azonban ugyanaz, mint a fellebbviteli bizottság esetében: a pályán elért 70-68-as eredményt nem módosítják - nem módosíthatják, a szabályok nem teszik lehetővé -, azaz az UGMK marad a bajnok.
Hogy mégis miért érzek elégtételt? Leginkább azért, mert bebizonyosodott: nem vagyok bolond, sem elfogult, két független testület is úgy látta, ahogy én: elcsalták a bírók a bajnoki döntőt.
Mellesleg Bibrzycka lépéshibáját nem is érzékeltem, éppen időkéréssel voltam elfoglalva...
Viszont a sors ismétli magát, már másodszor vettek el tőlünk bajnoki címet a bírók lépéshiba segítségével: először a 2008-as magyar bajnoki döntő első meccsén, Eördögh Edit győztes kosaránál - ezzel vették el tőlünk a pályaelőnyt a soproniak -, másodszor pedig most, Jekatyerinburgban.
Mindegy, ez már történelem, az viszont nem, hogy Luhaeovicében pénteken, szombaton és vasárnap is megmérkőzünk a cseh válogatottal. Most buszozunk Csehország felé, tele vagyok tettvággyal, a játékosok úgyszintén, következő blogomban beszámolok a cseh túra történéseiről.