A vajdasági születésű Csordás Zoltán évekig Svájcban és Ausztriában kézilabdázott, majd edzősködött, így tökéletes rálátása lehet az európai kézilabdára. A szakemberrel a Magyar Szó készített interjút, az első kérdésre, amely úgy hangzott, hogy mi nem tetszik neki a világbajnokságon, viccesen a következőt felelte: "Az, hogy a remek formában levő Sterbik Árpád nem a szerb vagy a magyar válogatottban játszik."
Szerinte a magyar csapat csoportbeli továbbjutása mellett az a leglényegesebb, hogy két ponttal kezdheti meg szereplését a középdöntőben.
"Nemrég beszéltem Vass Sándorral, a Magyar Kézilabda Szövetség alelnökével, aki elmondta, hogy a célok nem változtak, vagyis továbbra is az első hét hely egyikét szeretnék megszerezni, ami feljogosítaná a csapatot, hogy részt vegyen az olimpiai selejtezőn, s egy jó játékkal kivívja a londoni olimpián való részvételt" - mondta Csordás, aki 2006-2007-ben tárgyalt a szövetséggel arról, hogy szövetségi kapitány legyen, vagy segítse a kapitány munkáját.
Csordás annyi különbséget lát a korábbi esztendők magyar válogatottjához képest, hogy a jelenlegi jobban hasonlít a Veszprémre. "Persze ez érthető is. Úgy látom, Mocsai Lajos jól összerakta a csapatot, amelynek a teljesítménye nagyban függ majd Fazekas Nándortól és Mocsai Tamástól. Az előbbinek a szenzációs védéseire mindenképpen szüksége lesz az együttesnek, ha a legjobb hét hely egyikén szeretne végezni, míg Mocsai Tamás még jobb teljesítményre képes. A svájci TV Suhrban játékosom volt, pontosan tudom, hogy nagyon tehetséges, a tudása is megvan ahhoz, hogy vállán vigye a magyar csapatot. Csak egy kis önbizalom hiányzik még."
A szakember beszélt a szerb válogatottról is, szerinte érdemes lenne megnézni régi felvételeken az 1984-es olimpiai bajnok és 1986-os világbajnok együttest. "Meg fognak lepődni, hiszen az akkor jugoszláv válogatott stílusa ugyanaz mint a mostani szerb csapaté: semennyit nem gyorsult fel a játékuk, míg a többiek szó szerint rohannak a pályán, a szerbeknek ugyanolyan sok időre van szükségük, hogy odaérjenek az ellenfél kapuja elé, és ugyanannyi másodperc kell nekik, hogy felálljanak a támadáshoz."
Szerinte hiába jók egyénileg a játékosok, klubszinten teljesen másképp játszanak. "Néztem Marko Vujint többször is a Bajnokok Ligájában: a Veszprémben szereplő átlövő teljesen más, mint az, aki a válogatott színeiben lép pályára. Bátrabb, gyorsabb, úgy tűnik, mintha nem is ugyanazt az embert látnám."
A világbajnokságon úgy érzi, a horvátok vagy a spanyolok vethetnek véget a francia egyeduralkodásnak, de ő egyértelműen a dánok játékát csodálja. "Modern kézilabdát játszanak, küzdenek, nem létezik számukra elveszett labda, s nagyon érdekes, hogy a jobbátlövő posztján nincs balkezes játékosuk. A dán edző, Ulrik Wilbek kitalálta, hogyan lehet három jobbkezessel megoldani a támadást, úgy, hogy a jobb oldalon majdnem több gólt lőnek, mint a balon. Ez is bizonyítja: a mai kézilabdában mindent lehet, csak foglalkozni kell a dolgokkal és megtalálni azt a módszert, amellyel az ötleted megvalósítható."