Valószínűleg nem túlzunk, ha azt mondjuk, a Vardar Szkopje elleni negyeddöntős visszavágó előtt nemcsak a Győr-szurkolók és a magyar kézirajongók, de még az európai szövetség képviselői is azért szorítottak, hogy a győriek bejussanak az elődöntőbe. A BL-címvédő azonban nem tudta ledolgozni a hatgólos hátrányát.
Idén másodszor Budapesten rendezik a női kézilabda Bajnokok Ligája négyes döntőjét, de nem elhanyagolható különbség, hogy míg tavaly a Győr nemcsak ott volt az elődöntőben, de meg is védte a címét, addig idén nincs magyar csapat a sorozat legizgalmasabb szakaszában.
Ez azt jelenti, hogy sok tízmillió forintot bukhat a Magyar Kézilabda Szövetség a négyes döntő megrendezésén. És legalább ilyen kellemetlen lehet az a látvány, hogy az egyik legnépszerűbb csapatsport éves csúcseseményén, a Budapest Sportarénában esetleg kongani fognak a lelátók.
Tavaly a Papp László Budapest Sportaréna megtelt Görbiczék miatt, akkor a 10 ezer néző 80-90 százaléka magyar szurkoló lehetett. Nagy részük Győrből érkezett, kevesen voltak olyanok, akik azért jöttek ki, mert megérezték, hogy nagy magyar sportsiker szemtanúi lehetnek. Igaz, akkor más volt a lebonyolítás, nem volt például negyeddöntő, és már a középdöntő első fele után, február közepén tudni lehetett, hogy a Győr bejut a Final Fourba, a csapat drukkerei pedig hamar elkapkodták a jegyeket.
Idén azonban négy külföldi csapat játszik Magyarországon a kupáért, és ez nem sok jót ígér a szervezőknek. Legutóbb a Győrrel döntőző montenegrói Buducnostot nagyjából 500–1000 fős szurkolótábor, a bronzmeccset játszó macedón Vardart és a dán Midtjyllandot pedig pár száz drukker kísérte el. A Buducnost és a Vardar most is tagja a négyes döntőnek, mellettük a norvég Larvik és az orosz Dinamo Szinara jutott be.
Ismerve a norvégok kéziimádatát, nem csodálkoznánk, ha a Larvik-szurkolók közül sokan döntenének úgy, hogy élőben buzdítják a csapatukat. Az oroszok helyzete azonban problémásabb, Volgográd hiába számít igazi kézilabda-fellegvárnak, a majdnem 2000 kilométeres távolság és a magyarországi beutazáshoz szükséges vízum miatt aligha tolonganak majd Budapesten a Dinamo-drukkerek.
Reálisan azzal számolhatunk, hogy a négy elődöntős csapatot összesen háromezer szurkoló kíséri el Budapestre. Ha így lesz, a csarnok háromnegyede üresen fog maradni – idén ugyanis, a Győr részvételére számítva, egy mobil lelátóval 12 ezresre bővítették a nézőteret. Elképzelhető, hogy a mobil lelátót végül egyáltalán nem veszik igénybe, mert oda még nem kezdődött el a jegyértékesítés, de a jegybevétel várhatóan így is csak legfeljebb a harmada lesz a tavalyinak.
A jegyeket négy kategóriába sorolták, a legdrágább 39 990, a legolcsóbb 9990 forintba kerül, ezek mind a két napra érvényesek, vagyis összesen négy meccset lehet velük megnézni. A tavalyi árakhoz viszonyítva a legolcsóbb változott a legkevesebbet, csak 90 forinttal kerül többe, a harmadik kategóriás kétezerrel, a második háromezerrel, a negyedik ötezerrel lett drágább.
A mostanihoz hasonló problémával szembesültek tavaly a magyar–horvát közös rendezésű Eb szervezői, amikor Horvátország kiesett a csoportkörben. Akkor meglepő döntést hozott az EHF: a zágrábi középdöntők három napját ingyen tekinthették meg a szurkolók, félő volt ugyanis, hogy az Eb legnagyobb, 15 ezer fős csarnokába senki sem ment volna ki.
Olyan azonban még nem fordult elő, hogy a kézilabda Bajnokok Ligája négyes döntőjét olyan országban rendezzék, amelynek nincsen csapata a legjobbak között. A férfiaknál eddig öt négyes döntőt rendeztek, mindet a kölni Lanxess Arenában, és egy szezon kivételével nem is egy, hanem két német csapat volt a mezőnyben – a 2010–2011-es idényt leszámítva maradt is a kupa Németországban. Idén is Kölnben lesz az esemény, de most már a negyeddöntőben is csak egy német csapat van – ráadásul a Kiel az első meccsen két góllal kikapott a Szegedtől. A visszavágó most vasárnap lesz, akárcsak az első meccsen a Paris SG otthonában döntetlent játszó Veszprémé.
Szilágyi Andrea, a Final Four kommunikációs vezetője szerint Kölnnek hatalmas segítség volt, hogy mindig volt német klub a négy között. Ott már fel tudtak építeni egy brandet, a kölni Final Four igazi sikersztori lett – ezt a példát szem előtt tartva szervezték meg a női négyes döntőt. Ez a brand még csak épül, tavaly jót tett neki a Győr győzelme és a telt ház, idén viszont presztízsveszteséget okozhat, ha üresen ásítoznak majd a lelátók.
A Final Fourt a nemzetközi (EHF) és a magyar szövetség közösen rendezi, és az Origo kérdésére mindkét szervezetnél elismerték, komoly kihívás, hogy a május 9-éig hátralévő időben valahogy meg tudják tölteni a lelátókat. Szilágyi azt mondta, a négy elődöntős a rendelkezésre álló jegyek 10-10 százalékát megkapja előre, és idén megpróbálnak külföldön is komolyabb kampányt folytatni, így Ausztriában, Németországban és délszláv országokban is hirdetik az eseményt.
A kézilabda azonban tipikusan olyan sportág, ahol a szurkolókat a saját csapatuk érdekli, az ellenfelek kevésbé. Kérdésünkre, hogy a Final Fouron lehet-e jegyárcsökkentésre számítani, Vetési Iván, a magyar szövetség elnöke és Marianne Überlacher, az EHF marketingosztályának a vezetője egyaránt azt mondta, ez egyelőre nem szerepel a tervek között.
Ha 25 ezer fős átlagos jegyárral és 3000 fizető nézővel számolunk, 75 millió lehet a jegybevétel. Tavaly az alacsonyabb jegyárak mellett előzetesen 220 milliós bevétellel számoltak a szervezők. Ehhez jött még szponzorpénz, és még így is szükség volt 50 millió forintnyi állami támogatásra, hogy megcélozható legyen a nullszaldó. A szervezőbizottságtól úgy értesültünk, idén eddig nagyjából háromezer jegyet sikerült eladni.
Ami a költségeket illeti: a rendezőnek kell gondoskodnia a négy csapat, egyenként 24 tagú – 18 játékos, 6 vezető – delegációjának elszállásolásáról, illetve ellátásáról. Ez összesen 96 főt jelent, és ehhez jönnek még az EHF tisztségviselői. 2014-ben a rendezőnek 300 ezer euróval (jelenlegi árfolyamon kb. 90 millió forint) hozzá kellett járulnia a csapatok pénzdíjához is, a szervezőbizottságtól kapott információ szerint idén a Final Fourba jutó csapatok fix kvalifikációs díja 50 ezer euró (15 millió forint), amit az EHF fizet.
Kérdésünkre a szervezőbizottság menedzsmentje azt válaszolta, tekintettel a Győr előre nem kalkulált kiesésével, a rendezvény költségvetése véglegesítés alatt áll.
"A kézilabda ünnepe a Final Four, sajnáljuk, hogy nincs magyar csapat a négy között, mert tavaly nagyon jó volt a hangulat, de reméljük, hogy sokan kijönnek majd, akik szeretik a magas színvonalú és izgalmas meccseket. Fontos a telt ház, de nem elsősorban a bevétel, hanem az atmoszféra miatt, teljesen más az esemény hangulata, ha tömve vannak a lelátók" – mondta az Origónak Überlacher. Hozzátette, mivel jövőre is Budapest lesz a házigazdája, drukkolnak, hogy a Győr legközelebb ne maradjon le a végjátékról.
Vetési azt mondta, nincsenek kétségbeesve, abban bízik, hogy magáért az élményért is kijönnek a szurkolók, és példának hozta fel a kölni Final Fourt, ahol sok honfitársával találkozott, amikor nem is volt magyar klub a résztvevők között.
"Biztos vagyok benne, hogy nem fog érdektelenségbe fulladni az esemény, az elődöntő sorsolása is jól alakult, egyik párharcnak sincs egyértelmű esélyese. A Final Fourt az európai és a magyar szövetség közösen rendezi, együtt sírunk, együtt nevetünk, de reméljük, nem kell majd veszteséggel számolni. Most jön a munkának az igazán komoly része, el kell ismerni, Kölnben is bajban lettek volna, ha nem lett volna német csapat a négy között" – nyilatkozta a leköszönő elnök, akinek a posztjáért Kocsis Máté fideszes politikus és Farkas Ágnes egykori kézilabdázó verseng.
Bár Vetési nagyon bízik abban, hogy a magyar szurkolókat ki lehet csalni a Sportarénába, már most vannak olyanok, akik a Győr kiesését látva megszabadulnának a megvásárolt jegyeiktől. Az egyik nagy apróhirdetési oldalt böngészve több efféle ajánlatot találtunk, köztük olyat is, ahol két egymás mellé szóló jegyet fél áron kínálnak.
