Bombasztikus nyara volt a női kézilabdautánpótlásnak, az ifjúsági és a junior korosztályban is elődöntőt játszottunk az Európa-bajnokságon. Az idősebbek – akiktől kevesen vártak ilyen remek szereplést – végül a negyedik helyen végeztek, míg az ifik Románia legyőzésével bronzérmet szereztek Szkopjéban.
"Erre nincs ember, aki válaszolni tud"
– válaszolta Hajdu János szövetségi edző, amikor nekiszegeztük az obligát kérdést: milyen kifutása lehet felnőtt szinten az utánpótlástornákon aratott szép sikereknek.
Ifj. Kiss Szilárd szövetségi kapitány szerint senki nem várt ilyen jó szereplést a csapattól. "A csoportból való továbbjutást tűztük ki célul, hiszen megkaptuk a korosztály Európa-bajnokát és világbajnokát is, de úgy alakult, hogy alaposan belelendültünk. Az elődöntő káprázatos teljesítmény, de nem szabad elszállnunk tőle. Úgy gondolom, ahogy a legutóbbi vébén alulteljesítettünk, most bőven az elvárható szint fölött játszunk" – mondta a kapitány az Origónak.
Az ifjúsági (U18) világbajnok románokat négy góllal vertük (24-20), majd idegőrlő meccsen 18-18-as döntetlen játszottunk a franciákkal, az pedig a mi továbbjutásunkat jelentette. A középdöntőben a házigazda spanyolokat legázoltuk (27-14), így a norvégok ellen elég volt a döntetlen is a svédek mögötti második helyhez és ezzel az elődöntőhöz.
A csapat végül nem nyert meccset a legjobb négy között, de az elődöntő is káprázatos eredmény ettől a korosztálytól. "Nincs lemaradva a magyar kézilabda-utánpótlás az élmezőnytől, de minden szinten sokat kell még fejlődnünk. Fut most egy sokat ígérő projekt, amivel biztosíthatjuk a helyünket az élmezőnyben" – tette hozzá ifj. Kiss Szilárd.
Az utánpótlástornák komolyságát mutatja egyébként, hogy itt már ugyanazok az országok – dánok, norvégok, svédek, spanyolok, montenegróiak és a brutális merítéssel rendelkező oroszok) játsszák a főszerepet, akik a felnőtteknél is.
Hajdu János U17-es csapatától a szakma várta a jó eredményt, bár nagyon kemény sorsolást kapott a macedóniai Eb-n. Vereséggel kezdték a tornát, de aztán a padlóba döngölték Norvégiát (40-29 lett a vége), majd a középdöntőben a franciákat és a horvátokat legyőzve értek be a négy közé, ahol a juniorokhoz hasonlóan az oroszok állították meg őket.
"Bár ez a korosztály sok szép sikert ért el korábban, kicsit izgultunk a torna előtt, hiszen nehéznek tűnt a sorsolásunk.
Tudtuk, hogy bennünk van a siker, mert például a veretlen dánokkal döntetlent játszottunk korábban,
de biztosra nem mehettünk. A cél a legjobb 10 közé kerülés volt, hiszen így kvalifikáltuk magunkat a jövő évi U18-as világbajnokságra. A célt teljesítettük, a románok ellen megszerzett bronzérem szép jutalom volt a lányok remek helytállásáért" – mondta Hajdu János.
Az ifjúsági válogatott az első olyan korosztályos csapat, amely már egyértelműen a Nemzeti Kézilabda Akadémia (Neka) növendékeire épül. A keretben tíz Neka-játékos szerepel, de Hajdu hozzátette, remek a kapcsolat több NBI-es csapattal, ahol magas színvonalú utánpótlásnevelő munka folyik. "Hogy mást ne mondjak, Háfra Noémi már a Fradi felnőtt csapatával edz együtt."
Mi az a Neka?
Az akadémia 1,7 milliárdos állami támogatásból épült föl Balatonbogláron, a sportági szövetség által alapított Magyar Kézilabda Utánpótlásért Alapítvány működteti, főként tao-pénzből. Kéttucatnyi edző, sportorvos, terapeuta dolgozik az intézményben, főigazgatója a korábbi női és férfi szövetségi kapitány, Mocsai Lajos. Több mint 100 növendék kézilabdázik a komplexumban.A csapataink figyelemre méltó eredményei azt mutatják, ott vagyunk a kontinens élvonalában, de az utánpótlásban elért sikerek mögött mindig ott a kérdés, hogy lesz-e ennek kézzelfogható eredménye a felnőttek között. "Sok lányról hittük azt, hogy világszínvonalú kézilabdázó lesz belőle, de erre a világon semmiféle garancia nincs.
Mi annyit tehetünk, hogy legjobb tudásunk szerint terelgetjük, képezzük, tanítjuk őket"
– mondta erről ifj. Kiss Szilárd.
"A lányoknak is azt sulykoljuk, hogy akarjanak felnőtt válogatottak, sikeres sportolók lenni. Mondhatjuk, hogy profi körülmények között készülhetnek, hiszen a Nekánál napi két edzés van, és az akadémia biztosítja a folyamatos versenyeztetésüket. A csapat ugyanis az elmúlt szezonban a bajnokság másodosztályában játszott.
Nagyon remélem, hogy az idén az NBI/B-ben szereplő Nekának jövőre lesz csapata az NBI-ben, mert ez felbecsülhetetlen lenne a lányok fejlődése szempontjából
– mondta Hajdu János.
"A juniorok közül néhányan talán már Rióban is szerephez juthatnak, nekem ugyanis semmi kétségem afelől, hogy a magyar válogatott ott lesz az olimpián. Az ifiket azonban a 2020-as játékokra kell belőni,
szerencsés esetben Tokióban a mostani két Eb-elődöntős korosztályra épül majd a magyar csapat.
Mindent ennek rendelünk alá, ezért dolgozunk" – jelentette ki elszántan Hajdu. Szerinte olyan potenciál van a női utánpótlásban, ami feljogosítja a magabiztosságra – bár ő ezt inkább hitnek nevezi.
Kocsis Máté első elnöki sajtótájékoztatóján Mocsai Lajos szakmai igazgató azt mondta, legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy a klubok és a válogatottak munkáját összehangolja. Erre azért lenne nagy szükség, hogy például a tehetséges magyar fiatal lányok folyamatosan játéklehetőséghez jussanak az – egyébként kimondottan erős – női kézilabda NB I-ben.
Kár, hogy a magyar edzők – részben nyilván a folyamatos eredménykényszer miatt – sokkal inkább bíznak a rutinos, kipróbált játékosokban, és nehezebben nyúlnak a kockázatos, de nagyobb sikert ígérő fiatal játékosokhoz.
A hazai rendezésű Európa-bajnokságon is bele kellett szaladnunk néhány kellemetlen pofonba, mire Németh András kapitány előhúzta azokat a fiatalokat (Tóth Gabriellát, Planéta Szimonettát), akikre az elhunyt norvég kapitány, Karl Erik Böhn az Eb-csapatát építette volna.
Hajdu Jánosnak nincs mit szégyellnie a 2013-as világbajnokságon, ahol Böhn betegsége miatt beugróként csak a későbbi győztes brazilokkal szemben esett ki a negyeddöntőben. "Ott nekem is lett volna lehetőségem fiatalítani, nem kvalifikált sehova a világbajnokság, és lehetett volna próbálkozni. Belátom, ez hiba volt, de én akkor Böhnnel egyetértésben, az ő kéréseit figyelembe véve állítottam össze a csapatot, hiszen vele együtt mi is bíztunk benne, hogy a norvég szakember felépül" – ismerte el az Origo kérdésére Hajdu.
A klubokban sem sokkal jobb a helyzet, mint a válogatottban. Az Eb-elődöntős U19-es válogatottból egyedül Diószegi Nikolett (Békéscsaba) és Hámori Konszuela (Vác) játszik rendszeresen az NB I-ben, a többiek nem férnek oda a felnőttek közé. A fiatalabbak közül Háfra Noémi (Ferencváros) edz együtt a felnőttcsapattal.
Az U19-eseknél arra törekszenek, hogy a korosztályok közti átjárhatóságból előnyt kovácsoljanak a következő generációk számára. "Büszkék vagyunk rá, hogy az 1999-es Pásztor Noémi (Neka) és Faluvégi Dorottya (FTC) annak ellenére remekül beilleszkedett a csapatba, hogy ők két-három évvel fiatalabbak a mezőnynél. De szerencsére az Eb-n minden meccsen más húzott minket."
Hajdu szerint a dánok járnak a legjobb úton, azt kéne valahogy megoldani a nagyválogatottban, amit ők csinálnak. "Három generáció egyszerre képviselteti magát, a legfiatalabb és a legidősebb játékos között van nyolc év korkülönbség.
Ha egyszerre több korosztály tagjaiból lehet válogatni a rutinos, kipróbált emberek mellé, az komoly variációs lehetőséget ad a mindenkori kapitány kezébe.
Ehhez most nálunk tulajdonképpen minden adott."
"A Nekánál Bohus Bea remek munkát végez a játékosok kiválasztásával, tényleg van néhány olyan játékosunk, akiből a képességei alapján simán válhat meghatározó játékos. Ott van Pásztor Noémi, aki a hiányposztnak számító beállós posztján remekel, Hornyák Bernadett elképesztő ütemben fejlődik, ahogy a győri Lakatos Rita és a Fradinál már profi szerződéssel szereplő Háfra Noémi is. Van miből főzni, az egyszer biztos."