Nem érzi az évek súlyát az évszázad magyar kézise

Szeptember 29-én ünnepli 65. születésnapját minden idők legjobb átlövője, az évszázad legjobb magyar kézilabdázójának választott Sterbinszky Amália.

Az évszázad legjobb magyar kézilabdázójának választott Sterbinszky Amália 1950. szeptember 29-én született Hajdúszoboszlón. 1964-ben a Debreceni Dózsa csapatában kezdett kézilabdázni, 1969-ben után igazolt a Ferencvárosba, ahonnan 1972-ben a Vasashoz távozott.

"Egy évet a csapattal edzettem, csak nem játszhattam az átigazolási szabályok miatt. Eleinte kicsit szorongtam, új volt a környezet, még akkor is, ha a válogatottból már sokakat ismertem. Féltem, hogy nem tudok majd beilleszkedni és két szék között a pad alá esem, de így utólag elnézve ez teljesen alaptalan volt, és minden a lehető legsimábban ment" - mondta a Vasas SC hivatalos honlapjának adott születésnapi interjúban.

Akkor a Vasas volt a legjobb

"Sok minden eszembe jut, nyilván a csúcs az 1982-es BEK-győzelem volt, de így utólag számomra legalább ekkora siker, hogy folyamatosan bizonyítottuk, hogy mi vagyunk a legjobbak.

Gyakorlatilag tíz éven keresztül topon tartottuk a Vasast, nem voltak nagy hullámzások, a végén mindig mi nyertük a bajnokságot.

Én ezt gondolom igazán történelmi tettnek. Bátran állítom a mai napig, hogy a közönségen sosem múlt a sikerünk. Egyébként klubon belül sokszor mi is szurkolóvá váltunk, amikor időnk engedte, kinéztünk egy-egy focimeccsre vagy edzésre, a focisták pedig ugyanígy meglátogattak minket. Jó volt a kapcsolat, bár bulizni azért nem mentünk együtt."

Sterbinszky Amália a BEK-trófeával Forrás: Vasassc.hu

A Fradival egyszer, az angyalföldi klubbal tízszer lett magyar bajnok és hétszer Magyar Kupa-győztes, tagja volt az 1982-ben Bajnokcsapatok Európai Kupáját nyert csapatnak, ötször lett gólkirálynő.

A válogatottban 250 mérkőzésen szerepelt,

nyert világbajnoki ezüstöt (1982), három vb-bronzot (1971, 1975, 1978), volt olimpiai harmadik (1976) és olimpiai negyedik (1980).

Nem foglalkozik a korával

Pályafutását a dán Helsingör csapatában fejezte meg 1984-ben, ahogy ő fogalmazott, 1989-ben szakított végleg a kézilabdával.

Sterbinszkyről autogramkártya is készült

„Mindig is érdekelt a természetgyógyászat, az akupunktúra, a talpmasszás. Már akkor is foglalkoztam vele, amikor itt éltem, kint pedig amikor már bírtam a nyelvet, azonnal tanultam, megszereztem a szükséges képesítést, és megalapítottam saját, ahogy mi mondjuk alternatív gyógyászattal foglalkozó klinikámat” - nyilatkozta néhány éve.

"Őszinte leszek, nem foglalkozom a korommal, nem is lenne olyan felemelő, ha állandóan utánaszámolnék. Úgy állok hozzá, hogy ezek csak számok, amik egymás mellé vannak rakva. Ebből a szempontból egyáltalán nem haladok a korral, fogalmam sincs, hogy kéne éreznem magam ennyi idősen.

Egyszerűen nem érzem az évek súlyát, de talán addig jó, amíg ez így van.

Sajnos az edzőim közül néhányan már nem is élnek, a többiekkel néha-néha azért telefonon beszélünk, ha pedig a régi válogatottnak szerveznek valamit, akkor nagy ritkán személyesen is össze tudunk futni."

Még mindig aktív életet él

Azt mondta, a kézilabda már nem hiányzik neki, de a sport továbbra is elengedhetetlen része az életének, a munka mellett rendszeresen fut, néha 10-15 km-t is:

Ez ad energiát, ettől leszek jókedvű, remélem, még sokáig lesz lehetőségem ilyen aktív életet élni.”

250-szer játszott a válogatottban Forrás: MTI

Magyarország valamennyire hiányzik neki, de ahogy fogalmazott, ez már nem téma, hiszen elég rég Dániát választotta.

"Tudja, van az a régi mondás, hogy ha a kocsmában van az ember, akkor a templom hiányzik, mikor meg a templomban, akkor a kocsma. Na, valahogy így vagyok ezzel én is."

Sterbinszky Amália

Születési idő, hely: 1950. szeptember 29., Hajdúszoboszló
Klubjai: Debreceni Dózsa (1964-1968), Hajdúszoboszló (1968-1969), FTC (1969-1972), Vasas (1972-1982), Helsingör (dán, 1982-1984)
Legjobb eredményei: olimpiai 3. (1976); vb-2. (1982), 3-szoros vb-3. (1971, 1975, 1978); BEK-győztes (1982); 2-szeres BEK-ezüstérmes (1971, 1979); 11-szeres magyar bajnok (1971, 1973-1982); 7-szeres MNK-győztes (1974, 1976, 1978-1982); 250-szeres válogatott, 5-szörös gólkirálynő. A XX. század kézilabdázója.