"Szürke masszává válik a játék, a legfőbb szempont a biztonság lett, általánosan megfigyelhető, hogy a legtöbb csapat úgy szervezi meg a támadását, hogy az utolsó négy-öt másodpercet már beáldozza a majdani védekezés érdekében. Emiatt radikálisan csökkent a lefordulások száma, nincsenek könnyű gólok" - kezdte értékelését a magyar bronzéremmel zárult Eb-ről Gerendás György.
"A tényleges támadási idő a jó csapatoknál 22-25 másodperc, utána már az ellenfél kapuja előtti helyezkedéssel is a gyors ellentámadást igyekeznek megakadályozni.
Inkább megölik a saját támadásukat, csak hogy ne kapjanak gólt.
A magyar stáb kifejezetten a taktika részeként kezelte a lefordulást, szerettünk volna meccsenként legalább egy könnyű gólt lőni, de ez az elmondottak miatt gyakorlatilag lehetetlenné vált" - idézte az edzőt a VLV.hu.
Gerendás szerint a csapatok többsége sémákat játszik, és
a legérdekesebb fejlemény a szerbek játéka volt.
Ők jelentős mértékben vállaltak kockázatot a különböző játékhelyzetekben, és igyekeztek őrült hajtásra kényszeríteni mindenkori ellenfelüket például azzal is, hogy támadáskor a kapu elé érve a lehető leggyorsabban próbálták kapuba juttatni a labdát. "Bátran vállalkoztak beindulásokra, lövésre, a szerb póló általunk határozottan rögzült hagyományainak nem megfelelve, kifejezetten játékos vízilabdára törekedtek, sokkal inkább, mint a többi csapat."
A vitában a férfi junior válogatott szövetségi kapitánya, Horkai György idézte a szerb szövetségi kapitányt, Dejan Savicot, aki az Eb után azt mondta:
büszke arra, hogy ők játszották a magyar vízilabdát.
Faragó Tamás volt női kapitány pedig azt a felfedezését osztotta meg a szakemberekkel, hogy a kézilabdából vett minta alapján
egyes csapatok jelentősen megnövelték a kapura lövéseik számát,
mert jobban kijön a lövőtudás közötti különbség, ha több a lövés. A szerbek felvitték a kapura lövések számát 30-ról 40-re, Ha pedig a másik csapat nem volt hajlandó ezt a ritmust, ezt az őrült tempót felvenni, akkor a támadóidő utolsó szakaszában fizikailag felőrölték az ellenfél játékosait.
Gerendás György felhívta rá a figyelmet, hogy jelenleg talán
az emberelőnyös helyzetek megjátszása terén a legnagyobb a lemaradásunk.
"Rutinszerűen megjátsszuk a figurákat, mindenki lóbál egyet-kettőt, de hitelesség nélkül, ettől senki nem ijed meg, nem ugrik oda még egy blokk, mindenki tudja, hogy nem lövi el az illető."
A teljes cikket itt olvashatja.