Aron Pálmarsson, az izlandi válogatott irányító két év után idén nyáron hagyta el a Telekom Veszprémet, nem éppen a legszebb módon. A játékos, akiről köztudott volt, hogy 2018 nyarán lejáró szerződése ellenére már egy évvel korábban szeretné elhagyni a Veszprémet, hogy a Barcelonában folytathassa karrierjét, a magyar bajnok első edzése előtt egy sms-ben tudatta a klub új edzőjével, Ljubomir Vranjessel, hogy nem tér vissza Magyarországra. A veszprémi vezetők ezt követően kitették a keretből, majd jelezték, hogy nem fogják engedélyezni a klubváltást, csak Pálmarsson szerződésének lejárta után.
Három hónappal később annyit változtak az álláspontok, hogy a Veszprém hozzájárult, amennyiben a Barcelona kifizet egy 700 ezer és 1 millió euró közötti kártérítést, úgy viheti az izlandit. Miután Pálmarsson mindeddig nem szólalt meg az ügyben, csak a Telekom Veszprém álláspontja volt ismert - egészen mostanáig.
Nem teljesen így történt
– kezdi az izlandi a RAC1 katalán rádiónak adott nyilatkozatot, amit a Hetmeteres.com szakportál szemlézett. - Ott kezdődött, hogy volt egy találkozónk novemberben, amikor én mondtam, hogy nem hosszabbítom meg a szerződésemet. Ekkor kezdődtek a gondok."
Pálmarsson, állítása szerint, ekkortól érezte úgy, hogy
a vezetőség néhány tagja nem kezeli őt megfelelően, ennek ellenére ő mindent megtett a pályán a csapatért,
amelyikkel végül magyar bajnok és kupagyőztes lett, valamint a harmadik helyen végzett a Bajnokok Ligájában - a bronzmeccsen éppen a Barcelonát legyőzve.
"Ezt követően a nyáron volt néhány beszélgetésem Ljubóval (Ljubomir Vranjes, a klub nyáron kinevezett edzője, akit Pálmarsson jól ismert a Bundesligából - a szerk.), akinek mondtam, hogy nem vagyok biztos ebben az egészben.
Ő erre azt mondta, majd meglátjuk, maradjunk nyugodtak.
Pálmarsson emlékezete szerint megjelent a kötelező orvosi vizsgálaton, újfent beszélt a vezetőkkel, akinek elmondta, hogy vannak bizonyos személyes problémái, melyek megoldására időre lenne szüksége. Ezt kövtően írta a fentebb idézett sms-t, mert Vranjes kérte, hogy tartsák a kapcsolatot. Nem biztos, hogy pontosan erre gondolt az edző.
"Jeleztem, hogy nem veszek részt ezen az edzésen. Ezt követően délután kirúgtak a médián keresztül. Ez teljesen sokkolt, hiszen nem kaptam semmilyen üzenetet, e-mailt, senki nem lépett velem kapcsolatba. Simán megsemmisítették a szerződésem – mondta Pálmarsson, akinek a leggjobban az fájt, hogy az ügynöke és a jogászok tanácsára hallgatva csendben kellett maradnia. – Márpedig az emberek megérdemlik, hogy hallják az én sztorimat is."
Pálmarsson határozottan állítja, hogy ő nem adta fel a lehetőségét, hogy továbbra is Veszprémben kézilabdázzon.
Próbáltam több alkalommal is beszélni velük. Miután hazautaztam Izlandra, még vagy háromszor próbáltam visszajönni és tárgyalni.
De azt mondták, nem, nem akarunk látni, nem akarunk tárgyalni. Csak három-négy hét után mondták azt, hogy rendben, találkozunk veled. Oda mentem az ügynökömmel, de nem volt esély (a megegyezésre).
Az izlandi irányító szerint Vranjes végig nyitott volt a megegyezésre, annyit kért, hogy Pálmarsson álljon ki a társak, a szurkoló és a média elé, ami a játékos szerint nem lett volna gond. "De néhány emberrel a vezetőségből egyszerűen lehetetlen volt megegyezésre jutni. Ez szomorú volt és frusztráló. Nem mondhattam semmit, pedig én nagyon szerettem ott játszani, mindenki tudja. Európa egyik legjobb arénájáról van szó, ha nem a legjobbról. A szurkolók csodálatosak, az alatt a két év alatt, amíg ott játszottam, végig támogattak, és én még mindig szeretem őket. Ugyanez igaz a játékosokra is, hiszen a világ egyik legjobb csapatáról beszélünk. Az zavart a leginkább, hogy nem mondhattam el az én sztorimat. Csak az egyik oldal volt ismert, ami szomorú, mert ahogy mondtam, nem pontosan ez volt a helyzet."