Egy kupagyőztes, ahol az edző hajnalig elemez, a légiós bringával jár

A megnyert elődöntőt követően a szakmai stáb hajnali négyig videózott, elemezte az döntőbeli ellenfél játékát. A csapat legjobbjai is kerékpárral közlekednek abban a városban, ahol sikk lett röplabdameccsre járni. A nyolc év alatt a semmiből felépített együttes mára kétszeres címvédő lett a Közép-európai Ligában (Mevza-kupa), idehaza pedig csaknem 100 meccséből összesen egyet veszített el. Ez a Linamar-Békéscsava női röplabdacsapata. 

A siker itt a kultúra szerves része. Elvárás, de egyben vonzerő is.

Ezt Baran Ádám, a klub elnöke is mindig kihangsúlyozza, amikor játékosokkal, vagy edzőkkel tárgyal. A célok világosak és egyértelműek mindenki számára: magyar bajnoki cím, kupagyőzelem, és a Mevza. Ez a minimum. Pedig nem volt ez mindig így. Amikor Baran 2010-ben átvette a klubot,

a BRSE éppen a kiesés elkerüléséért játszott osztályozót a hazai bajnokságban.

És persze nem a Városi Sportcsarnokban, hanem Békéscsaba harmadik számú tornatermében.
Ugorjunk előre négy évet. A csapat ekkor megszerezte története első bajnoki címét, azóta pedig nem lehet letaszítani a magyar röplabda trónjáról. Az már önmagában szenzáció, ha bárki meg tudja verni, nem csoda, hogy 2017 decemberében az UTE játékosai úgy ünnepeltek, mint akik megnyerték a bajnokságot. Pedig nem, „mindössze" annyi történt, hogy a Békéscsaba 88 egymás utáni győztes meccs után kikapott a hazai ligában. És mennyire viselte meg ez a csabai lányokat? Annyira, hogy

egy héttel később Haifában simán, 3-1-re legyőzték az olimpia ezüstérmesekkel felálló Maccabit a CEV-kupában.

A visszavágón ugyanez az eredmény született, jöhetett az olasz sztárklub, a 2016-os BL-győztes Pomi Casalmaggiore, amely viszont túl nagy falat volt. Még.

Nyolc éve a kiesés ellen harcolt itthon, ma már kétszeres európai kupagyőztes csapat a BRSE Fotó: Csudai Sándor - Origo

A Békéscsaba így egy fordulóval korábban esett ki a második legrangosabb európai kupasorozatból, mint tavaly. Ez az összehasonlítás pedig egész évben végigkísérte az együttest, mivel rengeteg változás történt múlt nyáron. Kezdve azzal, hogy Szasa Nedeljkovics vezetőedző sem maradt a klubnál, visszatért a Kecskemét férfi csapatához. Érkezett helyette Alberto Salomoni az MTK-tól és hozta magát Leiszt Mátét is, ők ketten egyébként a nyári World Grand Prix-győztes válogatottban is együtt dolgoztak. A keretben is történtek változások, olyan emblematikus játékosok távoztak, mint Tálas Zsuzsanna, Szakmáry Gréta, Soós Nikolett, vagy Tanja Matics.

A szurkolótábor és a közvélemény is szkeptikusan fogadta a nagy jövés-menést, pedig nem nyeretlen kétévesek érkeztek az említettek helyére, hanem kizárólag válogatott játékosok.

Barbora Koseková a szlovák, Kszenija Ivanovics a montenegrói, Lucija Mlinar a horvát, Lucia Fresco pedig az argentin nemzeti csapat tagja. És persze ne feledjük Dobi Edinát, aki a legmagasabban jegyzett magyar röpis és azért tért haza, hogy magyar bajnok legyen életében először.

A válogatott centere meg is kapta a képzeletbeli csapatkapitányi karszalagot, valamint a közönség szívébe is belopta magát azonnal. Ahogy a többi újonnan érkező is, igaz, azért lehetett hallani olyan hangokat, hogy

a tavalyi csapat mennyivel jobb volt.

Egyelőre a számok és az eredmények nem ezt igazolják: a BRSE megnyerte az Extraligát és készülhet a rájátszásra, kupadöntőt játszik a Nyíregyháza ellen, vasárnap este pedig egy káprázatos meccsen legyőzte a Mevza-kupa döntőjében az esélyesebbnek tartott VK UP Olomoucot. Azt nem lehet tudni, hogy másik pályán hogy alakult volna a finálé, de annyi szent, hogy a békéscsabai közönség félelmetes hangulatot adott a Final Fournak.

A legvérmesebb szurkolók Olaszországba is elkísérték a csapatot a CEV-kupában Forrás: cev.lu

Pedig nem adták ingyen a rendezést, a BRSE már tavaly is pályázott, de akkor végül Zágrábba kellett utazni ahhoz, hogy a csapat elhódítsa a magyar röplabdasport első Mevza-trófeáját. Ahogy mondani szokták, a bajnokság megnyerésénél csak a címvédés nehezebb, de most ez is összejött, ráadásul otthon.

A csapat tehát változott, az eredmények viszont nem. És ebben elévülhetetlen érdeme van a stábnak is. Erre egy példa: a lányok a Mevza-kupa elődöntőjében lehengerlő játékkal 3-1-re verték a Mladost Zagrebet, másnap pedig már döntőztek az Olomouccal. Mi történt a két meccs között?

Alberto Salomoni, Leiszt Máté, valamint a játékosmegfigyelésért és a statisztikáért felelős Antonio Ferrari hajnali négyig dolgoztak az irodában, majd reggel 10-re mentek is vissza a meccsnapi edzésre és a videóelemzésre.

Előtte pedig a vezetőség dolgozott éjt nappallá téve, hogy minden rendben menjen a négyesdöntő alatt.
De persze korábban is, hiszen egy győztes klubot nem egyszerű fenntartani, és itt most nem az anyagiakról van szó. Ahol hozzászoknak a sikerekhez, ott két út létezik: hátradőlnek és élvezik a pillanatnyi állapotot, vagy a folyamatos fejlődésre törekednek. Békéscsabán az utóbbi mellett tette le a voksát Baran Ádám, Varga Róbert, Kormos Mihály és a többi dolgozó, ez pedig látható, hova vezet. Például oda, hogy

2017-ben megnyílt a városban az ország első röplabda akadémiája.

Mert itt az utánpótlásra és a saját nevelésű játékosokra is nagy hangsúlyt fektetnek. Molcsányi Rita, a csapat és a válogatott liberója (akit a Final Four legjobbjának választottak saját posztján) helyi születésű és igazi példaképként tekintenek rá. Glemboczki Zóra szintén békéscsabai, Szpin Renáta pedig Gyulán született.

Mára a csapat védjegyévé vált a győzelem után szelfi Forrás: BRSE/Facebook

A többieket is imádják, ráadásul minden játékos mentes a sztárallűröktől, még a légiósok is. Így történhetett meg, hogy a már említett

Fresco, aki a négyesdöntő legértékesebb játékosa lett, bringára pattant a megnyert finálé után egy órával és hazatekert, de ugyanígy tett Ivanovics is.

Tökéletesen beleillenek a megálmodott koncepcióba, ami a profizmust, a sikereket és a jó közösséget helyezi előtérbe. Ez pedig működik, mert a győzelmek és a kupák folyamatosan jönnek, immáron nemzetközi szinten is.

Békéscsabán, a környékén, valamint röplabdaberkekben is elismerik azt, amit a klubnál csinálnak. Szlovákiából és Szerbiából is érkeztek klubvezetők a Final Fourra. A BVK Bratislava elöljárói meg is jegyezték, hogy nagyon tetszik az az út, amin ők járnak, aztán megnézik a Békéscsabát és rá kell jönniük, hogy van még hova fejlődni.

Békéscsaba: ahol sikk lett röplabdameccsre járni Fotó: Szabó Gábor - Origo

Máshova azonban egyelőre nem jut el a csabaiak híre, hiszen a röplabda nem tartozik a legnépszerűbb és legsikeresebb sportágak közé itthon. Pedig egy magát sportnemzetnek valló, sportsikerekkel táplálkozó nemzet nem hagyhatja figyelmen kívül azt, ami a Viharsarokban zajlik.

A sportág közel három évtizedes vergődés után az elmúlt években kezdett újra komoly életjeleket adni magáról.

Női válogatottunk kétszer is az Európa-bajnokságon játszott, a Békéscsaba pedig kétszer is Mevza kupát nyert. Egy világsportágban mindig hosszú a csúcs felé vezető út. De ha a csabaiak fejlődése nem áll meg ezen a szinten, hamarosan Bajnokok Ligája csoportmeccsekre utazhatunk az alföldi városba.