A Békéscsabai Röplabda Sportegyesület, egyszerűbb és többet használt nevén BRSE villámléptű sikersztorijára nagyon kevés példa van a magyar sportban. A klubot 2000-ben alapították, amikor a sportág hihetetlen mélyponton volt hazánkban. Azóta a klub szépen fokozatosan fejlődve, a lépcsőfokokat kettesével véve úttörőnek bizonyult a világ egyik legnépszerűbb játékának itthoni újrahonosításában.
Ebben az egyesületet 2010-ben átvevő, azóta elnökként tevékenykedő Baran Ádámnak kulcsszerepe volt, aki a békéscsabai felsőoktatásból érkezett a klubhoz.
A BRSE útja és sikerei példaként kell, hogy szolgáljanak ahhoz, hogy a semmiből is lehet valami nagyot elérni. Csak hinni kell benne és rengeteget dolgozni érte
– ez a sportvezető filozófiája, aminek mi is a szemtanúi lehettünk.
A Békéscsabai Röplabda Akadémián minden adott ahhoz, hogy a sportág még tovább zárkózzon az európai élmezőnyhöz. Maga az egyesület pedig ismét felépítsen egy 2014 és 2018 között látott sikerszériát, aminél csak az Újpesti Dózsa (1963-68) és a Nehézipari Minisztérium SE (1971-79) tudott hosszabb ideig a csúcson lenni a női első osztályban.
A csabaiak a tavalyi Extraliga-döntőben a Fatum-Nyíregyházával szembeni párharcban a csapatot sújtó példátlan covid-hullám miatt egyetlen meccsre sem tudtak kiállni. A mostani szezonban jó úton járnak ahhoz, hogy ismét visszaüljenek a trónra. Az első 13 alapszakaszmeccsét egyaránt megnyerve magabiztosan készülhet a rájátszásra. Azzal kapcsolatban, hogy mi változott meg, a főszereplőket kérdeztük.
Ez a 13/13-as mutató nagyon impozánsnak tűnik, amiben hatalmas munkánk van. Vannak opcióink támadásban a szorult helyzetekre is., a blokkmunka nagyon jó szinten működik, elég akár csak a Łódź elleni meccset elég megnézni
– utalt Tóth Gábor, a BRSE vezetőedzője az együttes novemberi CEV-kupa párharcára, ahol egy nagyon erős lengyel csapattal szemben végül nem sikerült a továbbjutás.
„Ha a nyitásfogadásunk nem is tökéletes, de elengedhetetlennek tartom azt, hogy legyen legalább két opciónk arra, hogy a magas labdát kinek adjuk támadásban. A többi technikai elemen még folyamatosan dolgoznunk kell."
„Az erőnléti és a labdás edzések remek összhangban vannak egymással.
Nagyon jó csapat kovácsolódott össze, mindenki mindenkivel jóban van, jó kapcsolatok vannak csapaton belül.
Nyilván nehéz 14 nővel együtt dolgozni, éppen ezért külön le a kalappal az edzők előtt, hogy ezt így össze tudták hozni" – ezt már Glemboczki Zóra mondta, aki egyike a klub saját nevelésű játékosainak.
A 21 esztendős tehetség nagy dolognak tartja, hogy itt tud lenni és helyt tud állni egy ilyen szintű klubban, amihez folyamatosan fejlődnie kell. A szerződése egyelőre 2023-ig szól, de szeretne itt maradni, amíg csak tud. Szintén a BRSE utánpótlásában vált kiváló játékos Bodnár Dorottyából, akinek már fiatalon meg kellett hoznia egy komoly döntést.
Már 14 évesen nagyon vágytam rá, hogy egy új kihívás érjen, ami által tovább fejlődhetek a pályán. Úgy láttam, hogy ez a leginkább Békéscsabán sikerülhet, ezért Egerből ideköltöztem.
Az elején nagyon nehéz volt, hogy nem volt itt velem a családom, gyorsabban kellett felnőni, de szerintem elég jól sikerült helyt állnom" – beszélt a kezdetekről a játékos, aki mind az öt bajnoki cím elhódításából kivette a részét.
„Mindegyik különleges volt a számomra.
Az egyik döntőben a Vasas ellen játszottunk és nyertünk 3-2-re, akkor ott az utolsó pontot egy blokkolással én tudtam befejezni.
Mindenki egymásra borult, hiába játszottunk idegenben, akkor is olyan élmény volt, mint ha hazai pályán lettünk volna, nagyon sok szurkoló elkísért bennünket, akikkel így együtt tudtunk ünnepelni" – elevenítette fel a nagy rivális fővárosiak elleni legszebb emlékét Bodnár Dorottya.
Az ötös szériából az első négy alkalommal a Vasast kellett felülmúlniuk a mindent eldöntő párharcban, amit kivétel nélkül sikerrel is tettek. Ahogyan egyre hangosabb sikereket ért el az együttes, a békéscsabai emberek úgy kezdték el egyre inkább a magukénak érezni a csapatot, ami a nézőszámon és a nemrég felújított, 2000 fős Városi Sportcsarnokban uralkodó hangulaton is meglátszott.
„Békéscsaba egy kis város, rajtunk kívül csak a foci és a kézi van itt.
Felismernek minket az utcán, tudják, hogy kik vagyunk, ami nagyon jólesik. Sokan járnak a meccseinkre, jó hangulat van a csarnokban. A tavalyi szezonban ez nagyon hiányzott nekünk, a szurkolók buzdítása sokat dob a teljesítményünkön.
Ez nem csak a hazai meccseinkre igaz, egyre többen járnak el velünk idegenbe is" – beszélt Glemboczki Zóra a klub rajongóiról.
Hozzá hasonlóan Bodnár Dorottya is nagy áhítattal beszélt a közel 60 ezres kisvárosban uralkodó légkörről:
Nagyon szeretek itt élni, kellemes nyugodt kis város, nekem való ez a vidéki élet, én erre vágytam
– ráadásul a kb. két évet kihagyó immáron anyukaként is szépen helyt álló játékos Békéscsabán játszotta első válogatott mérkőzését is.
Tóth Gábor a 2020-21-es szezont megelőzően vette át a csapat irányítását, de korábban másodedzőként már dolgozott az együttes mellett. Természetesen néhány változást ő maga is eszközölt azért, hogy minél nagyobb sikereket tudjanak vele a kispadon elérni.
„Megpróbáltam visszahozni azt a szemléletet, ami akár játékosként jellemzett, vagy a másodedzőként itt eltöltött egy évemben már megmutattam.
Szinte biztos, hogy többet dolgozunk a sikerért, mint egy átlagos csapat. Ugyanakkor nagyon nehéz megtalálni azt a mezsgyét, ahol a regeneráció találkozik a mennyiségi edzésmunkával, és a minőségi edzésmunka a minőségi pihenéssel.
A játékosok és a stáb közötti kommunikáció sokat javult az előző szezonhoz képest. Ehhez vontunk be külső partnereket, hiszen kellenek visszajelzések, mérések, hogy tudjuk, merre haladunk, melyik játékosnak kell esetleg átírni az egyéni programját, kinek van szüksége több pihenőre. Havi rendszerességgel jönnek és mérik a játékosaink állapotát, ezek alapján tudjuk behatárolni, hogy mi az, amin változtatni kell esetleg."
Marta Drpa a vezetőedzőhöz hasonlóan szintén 2020-ban érkezett a BRSE-hez, és azóta átlóként nem csak a klub, de az egész Extraliga egyik legeredményesebb játékosának mondhatja magát.
Ez Magyarország egyik legjobb csapata, megtisztelő, hogy én is a részese lehetek a klub történelmének. Nagyon sok munkánk van abban, hogy ilyen jól teljesítettünk az alapszakaszban. A pozíciómból is fakad, hogy ennyire sok pontot hoztam össze eddig a szezonban.
A 32 éves szerb röplabdázó 2015-ben Európa-bajnoki bronzérmet ünnepelhetett, és a világ számos pontján megfordult már korábban. Játszott orosz, német, olasz és Fülöp-szigeteki csapatban is.
A röplabdázás nagyon népszerű Szerbiában. Olyan, mintha otthon lennék, és nem csak azért, mert a hazám annyira közel van ehhez a szép városhoz
– méltatta egy kicsit mostani állomáshelyét a légiós. Hozzá hasonlóan a vezetőedző Tóth Gábor is megfordult külföldön még játékosként, a szakembert a kint szerzett tapasztalatairól is kérdeztük.
„Teljesen más mentalitású emberek élnek a két helyen. Szerettem Romániában is lenni, ott két szezont tölthettem el, a román bajnokság sokkal fizikálisabb volt, mint a svéd. A női röplabdázás is ebbe az irányba halad. A svédek egy nagyon komoly empátiával és műveltséggel rendelkező társadalom. Akár azok, akik a boltokban csak kisegítő munkát végeznek, ők is jól beszéltek angolul. A legkomolyabb lecke pont az volt a számomra, hogyan fogadd el a másikat még akkor is, ha teljesen más kultúrkörből való vagy." - ahogyan a megkérdezett játékosok közül mindenki, úgy ő is nagyon jól érzi magát jelenleg Békéscsabán.
Mindig mindent megkaptam ettől a klubtól, mindig odafigyeltek rám és mindent megtettek értem. Elég későn kezdtem el a röplabdát, 12 évesen.
Már akkor is Nagy Attila volt a nevelő edzőm, nagyon sokat foglalkozott velem akár külön edzéseken is, hogy fel tudjak zárkózni azokhoz a csapattársaimhoz, akik már fiatalabb koruk óta a pályán voltak. Hatalmas előny, hogy itt születtem a városban" – mondta Glemboczki Zóra.
Baran Ádám így vázolta fel a BRSE előtt álló időszakot:
Természetesen továbbra is visszük előre a fáklyát, de egy idő után ennek már közös munkának kell lennie.
Szerencsére több klubbal is jó a kapcsolatunk, ami növeli az esélyét annak, hogy ez az összefogás a magyar röplabda fejlődéséért eredményes legyen. Rengeteg olyan tervünk van, aminek segítségével tovább tudjuk folytatni ezt a szintemelkedést."
A stabil BL-indulás és az újabb bajnoki sikerszéria kiépítéséhez nemcsak külföldi játékosokban gondolkodnak, hanem az akadémiai rendszernek és az utánpótlásból kikerülő tehetségeknek is fontos szerepeket szánnak. Erről is kérdeztük Nagy Attilát, aki a klub utánpótlásának a megkerülhetetlen alakja.
A szakemberrel készült interjúnk a következő oldalon olvasható!