A képlet egyszerű volt: a magyar csapat akár 1 ponttal is legyőzi a románokat, kijut az Európa-bajnokságra.
Két sikertelen triplával kezdett a magyar csapat. Sem Kányási, sem Studer nem talált be, majd a románok jöhettek. Aztán még egy hibás tripladobás után Dubei végre bedobta, így 3-0-s vezetéssel kezdett a magyar csapat.
Ez jeladás volt a mieinknek, mert három perc elteltével 7-0 volt az állás.
Ekkor a románok időt is kértek, ezzel próbálták megfogni a viharosan kezdő magyarokat. Az már az első percekben látszott, hogy a hazai együttes sokkal jobb csapat és ez a 7-0 nyugtatóan hatott a társaságra.
A román csapat 7-0 után szerezte első kosarát, de Kányási triplával tudott válaszolni, ezzel 10-2 lett az állás. Ezt az előnyt kellett a továbbiakban növelni. Belső posztokon óriási volt a magyarok fölénye, de a románok csapdázni kezdtek, s dobtak is pár kosarat. Ekkor 12-8 lett az állás, azaz csak 4 pont volt az előny.
A 8. percben 17-11-re vezettünk, de elég sok volt ekkor a magyar csapat játékában a hiba.
Dombai egy az egyben mehetett kosárra, de átdobta a gyűrűt - ez hihetetlen hiba volt. Szerencsére a többiek javítottak, így növelni lehetett az előnyt. Az első negyed utolsó percében 21-12 volt az állás, ahhoz képest, hogy a két csapat első, temesvári meccsén 25-0-lal kezdtek a magyarok, ez jóval szorosabb ütközet volt.
A 21-12-es első negyed ellenére is látszott az izgalom és drukk a magyar válogatott játékán. Goree duplájával indult a második negyed. Majd Varga Alíz maradt teljesen üresen és dobott be egy hármast. Ekkor már tényleg kidomborodott a magyar csapat fölénye. Ráadásul a románok védekezésváltása miatt sokszor maradtunk teljesen üresen. Ugyanakkor a román csapat nem hagyta magát és megint visszajöttek 7 pontra. Majd négyre.
Egészen elképesztő hibákkal játszottunk, a románok meg vérszemet kaptak.
Sorozatosan rossz döntéseket hoztunk, 30-26-nál Székely Norbert időt kért. A román csapatban Sipos elképesztően dobott, három triplát nyomott be egymás után.
32-29-es magyar vezetésnél már csak három pont volt az előny. Sok előkészítetlen, helyzet nélküli dobásokkal próbált operálni a magyar válogatott. 33-31-nél már felsejlett az is, hogy a románok átvehetik a vezetést, de Kiss Angelika végre bedobott egy ziccert. Névrokona, Kiss Virág hármast akart dobni, nem ment be, saját lepattanóját kettesre tette fel, ez sem ment be. Egészen elképesztő, amit a magyar csapat ezekben a percekben csinált. Nagyon váruk már a nagyszünetet, amely végre el is érkezett, 37-34-es magyar vezetéssel.
Maradjunk annyiban, ennél csak jobb jöhetett a második félidőben.
Nehéz volt erre az első félidőre mit mondani, mert nagyon gyengén dobtunk. A teljes dobóteljesítmény 30% volt hazai pályán egy ennyire gyenge csapat ellen. Rengeteg elhibázott hármast mutattunk be. Több eladott labdánk volt, mint a románoknak. Ennél tényleg csak jobb lehetett a második félidő.
A második félidő Goree duplájával indult, erre Sipos a román oldalon triplával válaszolt. Vele nem tudtunk semmit kezdeni. Továbbra sem ment a játék, jó lett volna, ha egy valaki a hátára veszi a csapatot. Aztán végre jött egy villanás: Dubei jó labdát adott Goree-nak, aki be is dobta a ziccert. Ekkor 45-37 volt az állás. Majd a cserepadról érkező Dombai Réka végre dobott egy hármast - mint egy falat kenyér, annyira kellett ez a magyar csapatnak, hiszen 48-40 lett az állás.
Fáradni kezdett a román csapat és ez volt a mi szerencsénk. Varga Alíz a sarokból dobott egy kettest, ezzel 10 pont lett a különbség.
Ha nehezen is, de ezt tartotta a magyar csapat a harmadik negyed második felében.
De a hibák száma sajnos nem csökkent. Egy betörésből adtuk el a labdát, majd a negyed vége előtt 26 másodperccel magyar időkérés következett. Az utána következő támadásnál is eladtuk a labdát, így 52-44-es magyar vezetésnél jött el az utolsó szünet.
52-44-ről indult el az utolsó negyed. Most már senki sem várt semmi csodát, csak azt, hogy nyerjük meg valahogy ezt a mérkőzést. A magyarokat az tartotta életben, hogy a támadólepattanókat jól szedték, mert a dobószázalék nem emelkedett és a büntetőket is 47 százalékkal dobtuk csak.
A negyedik negyed Kányási kosarával indult, ezzel visszaállt a 10 pontos különbség. De aztán megint egy román tripla következett, sőt egy dupla is, ezzel 5 pontra jöttek vissza a románok.
Kiss Virág megint ziccert hagyott ki - ezt szinte hihetetlen volt nézni.
Éles végjátékba mentünk bele egy ilyen szerény képességű ellenféllel szemben - ezt senki sem gondolta volna. Studer Ágnes 56-51-nél megmentő triplát dobott - kissé fellélegezhettünk.
Öt perccel a vége előtt 59-53-nál lépéshibát követtünk el. De a románok is sokat hibáztak - ez volt a mi óriási szerencsénk.
Három perccel a vége előtt megint visszajöttek a románok 6 pontra, de ekkor
Goree dobott egy triplát és ő mentette meg a csapatot a nagyobb szégyentől. Ez volt a jeladás, amire vártunk, mert Dubei is jelentkezett egy hármassal.
Ekkor 69-57 lett az állás, 1.52 volt hátra, ezt már innen nem lehetett elveszíteni. Az utolsó percekben beestek a magyar dobások, de ezt a teljesítményt a győzelem ellenére nehéz pozitívan értékelni.
A magyar válogatott a vártnál sokkal gyengébb teljesítménnyel és nagyon rossz játékkal nyerte meg ezt a mérkőzést és jutott ki az Európa-bajnokságra.
Utóbbi ténynek lehet örülni, másnak sajnos - egyelőre - nem nagyon.
De bízzunk abban, hogy ez a csapat sokkal jobban is tud játszani és ezt a nyáron be is bizonyítja az Európa-bajnokságon.
Női kosárlabda Európa-bajnok selejtező: Magyarország-Románia 74-58 (21-12, 16-22, 15-10, 22-14).