"Még a meccs hatása alatt vagyok. Az, hogy mínusz ötről meg tudtuk fordítani a meccset, az, hogy mindig volt valaki, aki átrugdosta a csapatot a holtponton, az elképesztő. A kapuban Janurik Kinga valami elképesztőt nyújtott, de támadásban is jók voltunk. A lényeg, hogy aki pályára lépett, mindenki hozzá tudott tenni a meccshez, akármennyi szerepet is kapott. De például Alicia Stolléval és Hársfalvi Julcsival valósággal kifiléztük a norvégok jobboldalát. Néha csak ennyi kell."
Szucsánszki elmondta, egyértelműen az egyenlítés volt a fordulópont 26-26-nál.
"Az első félidőben is volt, hogy egy volt közte, mindig közbejött valami, ami miatt nem sikerült. Ott a hajrában aztán sikerült, Emily Bölk pedig a hátára vette a csapatot, és belőtt minket a döntőbe" - idézte fel a csapatkapitány az utolsó pillanatokat.
"Sok ilyet láttam már, de élőben átélni az egészen hihetetlen. Néztem, láttam, hogy belövi és azt mondtam, hogy ezt nem hiszem el."
A közönség szerepét Szucsánszki Zita sem tudja eléggé hangsúlyzni.
"A góljaink felét biztos, hogy a szurkolók "dobták". Amikro ötgólos hátrányban voltunk, ők akkor is ott voltak mögöttünk, és nem néma csendben ültek a székeiken. De azután is ott voltak, hogy húsz góllal kikaptunk Bietigheimben. És most itt vagyunk, pedig akkor mindenki a németeket várta a Final Fourba."
A szezon végén visszavonuló korábbi 132-szeres válogatott irányító elmondta, ő nem látta a meccs előtt az "Itt nem állunk meg!" felíratú molinót, mert "azt sem tudtam, hol vagyok. Még jó, hogy itt volt Tomori Zsuzsi, aki azt mondta, hogy ő ahány Final Fouron játszott, mindig nyert, azaz nincs miért izgulnunk."
A Vipers elleni döntőről elmondta, az egyik kulcs a "Lunde-faktor" lehet, azaz a norvég csapat 43 évesen is világklasszis, élő legenda kapusa, akit ugyan jól ismernek, de ez fordítva is igaz.
Mi ismerjük őt, ő ismer minket, tudja, hogy tudom, hogy tudja, hogy hova lövök, ezért nem oda lövök, ő meg megfogja két kézzel a labdát. Király érzés.
De videózni fogunk, felkészülünk belőlük. Játszottunk ellenük idén kétszer (idegenben 27-26-ra nyertek a norvégok, Érden pedig 26-26-os döntetlen lett - a szerk.), nem újdonság, hogy teli vannak világklasszisokkal, Vahirjeva szerintem a világ legjobb játékosa, aki mindent tud a kézilabdáról.
És akkor még van nagy lövőik, jól cseleznek, jól védekeznek, és futnak, mint az őrült. De arra készülhetnek, hogy mi bármi áron le fogjuk őket lassítani."
Arra a kérdésre, hogy 24 órán belül benne van-e még egy, az elődöntőhöz hasonló színvonalú és tempójú meccs a csapatban, Szucsánszki így felelt az Origónak:
Ebben a csapatban minden benne van!
Az is, hogy rosszak leszünk, hiszen a csapat fele 30 fölött van, de ma láttuk, hogy egyetlen kapusteljesítmény mennyit számít, képes lehet átlendíteni a csapatot a holtpontokon."
Férjéhez, Elek Gáborhoz hasonlóan Szucsánszki Zita is búcsúzik a Fraditól, mi több, neki biztosan ez lesz az utolsó hivatalos mérkőzése.
A csúcson kell abbahagyni. Egy BL-döntővel búcsúzni, annál szebb szerintem nincs. Különleges meccs lesz az biztos, mindenesetre az élet kegyes volt, hogy megadta nekünk ezt a lehetőséget
- mondta Szucsánszki.