A skandinávok hazaküldték az olaszokat

Hiába nyert az olasz labdarúgó-válogatott, öt ponttal, veretlenül esett ki az Európa-bajnokság C csoportjából. Giovanni Trapattoni együttese ugyan 2-1-re legyőzte Bulgáriát, ám mivel Svédország és Dánia 2-2-re végzett egymással, a három ötpontos együttes közül (az egymás elleni eredmények, pontosabban gólkülönbségek miatt) a skandinávok léptek be a negyeddöntőbe.

Jegyzőkönyv, online közvetítés

Még az olasz állami televízió is külön kamerákkal készült a dán-svéd rangadóra, a 21. század legnagyobb átka, a modern technika ugyanis képes arra, hogy játékosokat, csapatokat megfigyeljen, a lehető legalaposabban. Márpedig az olasz labdarúgócsapat számára minden aprócska rezdülés létfontosságú lehetett ezen az összecsapáson. A C csoportban ugyanis hiába nyertek volna az itáliaiak, ha a skandinávok 2-2-t vagy még több gólos döntetlent érnek el, a továbbjutó helyen békésen osztozkodtak volna.

A dán együttes egyetlen helyen változatott kezdőcsapatán a bolgárok elleni mérkőzéshez képest, a sérült Rommedahl helyett Grönkjaer kapott lehetőséget. Svéd oldalon három változás történt, az eltiltott Linderoth helyét Anders Andersson vette át, de ott volt a pályán Kim Källström és Mattias Jonson is. Történelmileg a dánoknak akadt revánsvágyuk, tizenkét évvel korábban ugyanis a svédek a hazai Eb-n 1-0-ra nyertek - igaz, végül Laudrupék lettek a bajnokok.

A körülményekre nem lehetett panasza egyik válogatottnak sem, a portói Do Bessa-stadiont ugyanis özönvízszerű eső áztatta, azaz eltekintve a páratartalomtól, igazi északi hangulat fogadta a csapatokat.

Gyorsan kiderült, az égi áldás nem igazán segíti a folyamatos játék kialakulását, félórán keresztül élvezetes játék és hajtás ugyan látható volt, de igazi nagy helyzet nem alakult ki. A vizes talaj nem segítette a gyors indításokat (Tomasson egy alkalommal ugyan majdnem helyzetbe került, de az alapvonalnál érte csak utol a jó átadást), míg pozíciós játékban jól érvényesült a védők romboló fejjátéka.

A 28. percben aztán változott az állás: Tomasson megtalálta az egyetlen módját annak, hogy bevegye a svédek hálóját, s egy távoli (át)lövésből - amelyben azért benne volt a túlságosan kinn álló Isaksson kapus is - megszerezte a vezetést. A svédek nagyobb lendületre kapcsoltak, de a maradék bő negyedórában "csak" kapufáig jutottak.

Svéd szempontból nem is kezdődhetett volna jobban a második játékrész, Henrik Larsson - kicsit rájátszva az esetre - elbukott a kivetődő Sörensen kezén, a büntetőt viszont magabiztosan értékesítve visszahozta a csapat reményeit.

Magabiztosabbá is vált a háromkoronás együttes, ám Tomasson ismét jókor volt jó helyen, a 66. percben egy tiki-takihoz hasonlóan pattogó labdát a Milan-támadó tudott megszelídíteni, s az abszolút ziccert nem is hibázta el.

Ezúttal Morten Olsen cserélt jobban, Bögelund pályára küldése kiváló húzásnak bizonyult, a bal oldalra érkező védő gyakran kapcsolódott be a támadásokba, s jóvoltából a dán támadások is hatékonyabbnak bizonyultak. Allbäck már kissé későn érkezett a svédeknél, de egy védelmi megingás, s Sörensen "megcsúszása" azt eredményezte, Jonson az utolsó percben betalált, beállítva azt a 2-2-es eredményt, mely mindentől függetlenül az olaszok búcsúját jelentette.

A bundagyanú árnyéka így vagy úgy a mérkőzés felett lebegett napok óta, aki látta a skandináv meccset, talán elhiszi, megbeszélt eredményről szó sem lehetett.