Niclas Alexandersson
Halmstadban született 1971. december 29-én, de nem szülővárosa csapatában kezdte pályafutását, hanem a Vessigebro nevű együttesben.
Tizenhét esztendősen aztán a Halmstads BK futballistája lett, és egy évvel később bemutatkozhatott a svéd élvonalban. A csapat ugyan 1991-ben kiesett a legjobbak közül, de Alexandersson maradt a klubnál, és vezérletével az egyesület azonnal visszajutott.
A középpályás eközben a különböző korosztályos válogatottakban is szerepelt, az 1992-es utánpótlás Eb-n ezüstérmet szerzett, és ott volt a barcelonai olimpián is. A nagyválogatottban 1993 novemberében mutatkozott be, de az 1994-es világbajnokságra még nem vitték ki.
1995-ben kupagyőztesként hagyta ott a Halmstadsot az IFK Göteborg kedvéért, és az Angyalokkal azonnal bajnoki címet nyert. Két évvel később igazolt külföldre, az angol Sheffield Wednesdaybe, de hat mérkőzés után súlyos térdsérülést szenvedett, és az idény hátralévő részét ki kellett hagynia.
1998 őszén két gólt rúgott a Manchester Unitednek. Miután a Sheffield 2000-ben kiesett a legjobbak közül, az Everton FC szerződtette 2,5 millió fontért. Liverpoolban három évet töltött el, és rövid ideig a West Ham Unitednél is megfordult, mielőtt hazatért volna az IFK Göteborgba, ahol jelenleg is futballozik.
Több mint 100 alkalommal játszott a válogatottban, és hét gólt szerzett - az egyiket a 2002-es vébén az angolok ellen. Testvére, Daniel szintén futballista, az IF Elfsborgban szerepel.