Dajka Balázs helyszíni jelentése Bernből
A pénteki invázió után (óvatos becslések szerint is 100 ezer holland volt Bernben, de egyes források 150 ezret emlegetnek) szombat délután is a narancssárga volt az uralkodó szín a svájci fővárosban.
A hollandok amilyen sokan vannak, olyan barátságosak, és minden lehetőséget megragadnak a poénkodásra: amikor egy sárga mellényben lévő rendező a karját széttéve jelzi, hogy a villamos érkezése miatt pár pillanatra szünetel a gyalogosátkelés, akkor két holland egyből a karjaiba veti magát, és gólörömöt imitálva kis híján felborítja a 40-es éveiben járó, meglepett úriembert. A következő sarkon egy egységesen cipőig érő esőkabátba öltözött brigád nyomul, kezükben természetesen korsó, egyikük zöld karszalagot visel, rajta a felirat: A sörös csapat kapitánya. Az arcokat elnézve, nem biztos, hogy az esőkabát megóvja a tagokat az elázástól...
A két évvel ezelőtti németországi vébén óriási sikert arattak a szurkolói zónák, így az UEFA az Eb-re is átmentette az ötletet, és Bern belvárosában két helyen alakítottak ki elkerített területeket, ahol a drukkerek óriáskivetítőkön nézhették a meccseket, és közben ehettek-ihattak, mulathattak.
Szombaton este hat óra tájában a pénteki állapotokhoz képest kényelmesen el lehetett férni, mert ugyan Bern összes spanyol lakója megjelent (a Wikipedia 2006-os adatai szerint valamivel 2000 felett van a számuk), és a svéd zászlók is lobogtak, de le lehetett tenni a táskát, és nem kellett attól tartani, hogy valakit elsodor a tömeg. Amikor a képernyőn a spanyol nők nagy kedvence, Sergio Ramos tűnik fel, éles sikítás jelzi, hogy a Real védőjének nem kell attól tartania, hogy egyedül öregszik meg, aztán amikor Zlatan Ibrahimovic karakteres arca tölti be a kivetítőt, hangos pfújolás nyomja el a svédek üdvrivalgását, a hórihorgas támadó tipikusan az a játékos, akit a csapattársak imádnak, de az ellenfelek az első lehetőségnél jó nagyot rúgnának bele.
Egy marcona biztonsági őr nem várja meg a tíz órát, és már hat után pár perccel csendrendeletet vezet be, elkobozza a dudákat, holott pénteken még az is belefért, hogy az egyik holland egy segítőkész helyi lakos fülébe "zenéljen", miközben a szerencsétlen a másik narancsembernek mutogatott a térképen.
Tizenöt perc ment el a meccsből, amikor hirtelen megélénkült a Bundesplatz, és nem kellett hozzá sem meztelen nő, sem ingyen sör, elég volt annyi, hogy Innsbruckban is lecsapott El Nino, Fernando Torres akrobatikus mozdulattal előnyhöz juttatta a selecciónt. Szinte egyből ezután egy svédsapkás apuka is ünneplésbe kezd, pedig Elmander csak az oldalhálót találta el, hősünket ez nem zavarja, még fiát is piszkálja, holott a kissrác tett jó lóra, ő ugyanis a spanyolokat éltető fejfedőben álldogál, és kicsit furán néz a papára.
Pár méterrel odébb is teljes a családi kör, a biztonsági őr feleségével diskurál, közben gyereke a nyakában csimpaszkodik, idilli kép, mindenki tisza mosoly, aztán hirtelen váltás, jön az utasítás az őr fülére, hogy valaki rosszalkodik, gyerek le, mosoly elrejtve, bosszúálló tekintet elővéve, lépés indulj. Jó látni, hogy a gyorséttermek, gyorsételek korában azért megmaradt valami a romantikából, egy diszítése alapján a svédekért szorító fiatalember jobb kezében egy szál sült kolbászt, balban egy kiflit fog erősen, és lendületes mozdulattal pusztítja mindkettőt, a magyar fitneszgurut infarktusgyanúval szállítanák el, ha szemtanúja lenne.
Még több kép a szombati Eb-napról!
Svájc semlegességét ismerve nem meglepő, hogy olyanok is vannak, akik biztosra mentek, és arcuk egyik felére spanyol, másikra svéd zászlót festettek, az ötlet végülis életképes, bár úgy tűnik, ezek szerint senki sem számított döntetlenre. Bár a svéd nem az a fázós nép, Ibrahimovic tesz róla, hogy biztosan ne fázzanak meg a honfitársak, és megmozgatja őket a Casillas alatt becsorgó lövéssel, na, mégis döntetlen lesz?
Varázsütésre megtalálja a hangját a svéd tábor, jön is válaszul az Espana, Espana a másik féltől, végre alakul az igazi futballstadionokat idéző hangulat. A félidő végén forr az amúgy sem halvérű spanyolok agyvíze, Elmander eltakarítja Silvát, de Vink bíró nem fúj, nem úgy a pirosmezes tábor, amely válogatott szitkokat küld a spori felé.
A szünetben van idő körülnézni a hivatalos szponzorok által működtetett standokon, a 4 decis sör 5 svájci frank (kb 765 forint), ugyanez alkoholmentes változatban csak 4, de tudjuk, hogy ez az első lépés a guminő felé, meg aztán a szurkerek nagy része úgy van vele, ha már keserű az íze, akkor legalább üssön, így a normál változatra szavaz.
A kóla és a jeges tea fél literes kiszerelése is öt frank, az ásványvíz négy, a sült kolbász 6.50, a pizzaszelet, és szendvics szintén. A nagy találmány a visszaváltható söröspohár, aminek darabjáért két frank jár, így egyrészt nem szemetelnek annyit a drukkerek, másrészt az újrahasznosítás is megvalósul, harmadrészt a szemfüles gyűjtögetők komoly összeget is felhalmozhatnak, a holland invázió után szombat reggel valaki 300 franknyi poharat szedett össze.
Még több kép a szombati Eb-napról!
A szünet után egy ideig semmi nem történik, aztán visszaérnek a büféből a hangadók, mert ismét rákezd a spanyol brigád. A 63. percben végre van izgalom a pályán, de a svédek megússzák a nagy tűzijátékot, amire drukkereik közül páran heves ökölrázással és ugrálással reagálnak, igazuk van, ha már nem támadnak, legalább annak örüljenek, hogy jól védekeznek. Egy 5 év körüli szőke kislány mindent elkövet, hogy rokonai ne tudjanak a meccsre figyelni, piros mezében, spanyol zászlóval a hátán jön-megy, rohangál, talán még bukfencezne is, ha nem beton lenne a burkolat, azért így is emlékszünk olyan magyar focistára, akinél a lelkes kishölgy többet mozgott.
Annak ellenére, hogy a továbbjutás a tét nagyon leül a meccs, és unalmasan csordogálnak a percek, az ellenfélnézőben lévő hollandok nem is hagyják ezt szó nélkül, és rágyújtanak egy nótára, a pultoknál össze is rezzennek az eladók, mert egy újabb őrületre van kilátás. Az egyik pultos elmondása alapján a téren péntek éjjel nem csak a narancssárga embertömeg hömpölygött, hanem a sárga tenger is, mivel a szurkolók egy idő után megunták a sorbanállást a mobilvécéknél.
A végén nagy offenzívát indítanak a spanyolok, de már éppen elkönyvelném magamban, hogy megint nem tudtam eltalálni a kimenetelt az iwiw-es tippjátékban, amikor Villa pazarul hozza magát helyzetbe, és belövi a győztes gólt, ezzel kezdetét veszi a fieszta, az ünneplés intenzitása alapján csak a Bern felirat segít a tájékozódásban, a piros mezesek eksztázisát látva lehetnénk akár Madridban vagy Sevillában is. A svédeknek meg jobb híján marad egy gyógysör, fájdalomdíjként, bár valószínűleg akkor is így tettek volna, ha ők nyernek.