Ön tudna olyan istenien cserélni, mint Storck?

FOOTBALL - UEFA EURO 2016 - GROUP F - ICELAND v HUNGARY EURO EUROPEAN CHAMPIONSHIP FOOT FOOTBALL HONGRIE HUNGARY ICELAND ISLANDE Soccer SPORT UEFA SQUARE FORMAT
Hungary manager Bernd Storck during the UEFA European Championships 2016 , group F match between Iceland and Hungary played at Stadium Velodrome , Marseille , France on June 18th 2016 - Photo by Michael Zemanek / Backpage Images / DPPI
Vágólapra másolva!
A futball részben a feszültségnek köszönheti a vonzerejét, Izland ellen is az utolsó percig kiélezett volt a csata, amelyet végül Bernd Storck cserejátékosai döntöttek el – nem először. Nemcsak a meccs képe, de a cserélés statisztikai tudománya szerint is nyerő volt a szövetségi kapitány taktikája, ugyanakkor ismét kiderült: a fociban nem lehet eszetlenül pályára küldeni a csatárokat, ha kell a gól.
Vágólapra másolva!

A gól nem egyszerűen a foci elsődleges produktuma vagy a pályán zajló, kilencven percen át tartó birkózás célja. Még csak nem is pusztán az ok, amiért a csapatok csodálatos, tehetséges támadókat vásárolnak, az edzők pedig bonyolult védekező stratégiákat fejlesztenek ki. A gól teszi azzá ezt a játékot, ami. Olyasvalami, amiért meg kell dolgozni, ami csak nagyon ritkán következik be, amire órákat várunk.

A gól lélektana

Az ipari forradalommal együtt járt a technika forradalma is: a rádió megjelenése hatalmas konkurenciaharcot indított el a rögbi, a kosárlabda és a futball között, ám a közvetíthetőség szempontjából nem volt kérdés, melyik sportág kerül ki győztesen a vetélkedésből. Vetélytársaitól eltérően a futballban csak egyféleképpen lehet pontot (gólt) szerezni, és minden találat értéke megegyező, míg a riválisoknál túl sok pontot lehet szerezni túl sokféleképpen. Emiatt a rádióhallgatók könnyen elveszítették az érdeklődésüket, viszont a focimeccseket nem ritkán egyetlen gól döntötte el, az izgatottság, a felfokozott várakozás pedig a készülékek és a tévék elé szögezte a szurkolókat, és ez a mai napig sem változott meg.

Ez történt Izland ellen is: Bernd Storck szövetségi kapitány fokozatosan vállalt több és több kockázatot a cél érdekében, cseréivel egyre nagyobb nyomás alá helyezte az ellenfelet, és a csapat végül megszerezte az egyenlítést jelentő gólt.

A cserélés tudománya

Minden játékoshoz hozzárendelhető egy bizonyos elvárható teljesítmény, és nagy biztonsággal kijelenthető, hogy azok a játékosok kerülnek a kezdőcsapatba, akiktől az adott kihívás tükrében a legjobb teljesítmény várható. A mérkőzés folyamán azonban ez a körülmények és a fáradtság hatására csökken, és idővel eljön az a pillanat, amikor egy cserejátékos elvárható teljesítménye már felülmúlja fáradt vagy formán kívül játszó csapattársa produkcióját, illetve új típusú taktikai feladatot szeretne megoldani az edző.

Ekkor kell cserélni.

Izland ellen Bernd Storck három cserejátékosnak adott lehetőséget: Nikolics Nemanja és Böde Dániel a 67. percben állt be, őket Szalai Ádám követte a 84.-ben. Forrás: Origo

Bret Myers a Villanova University menedzsment tanszékének professzora statisztikai szoftver segítségével vizsgálta a cserék meccsekre gyakorolt hatását. A vb-meccsek és a topligák több száz meccsének elemzése után azt találta, hogy ha egy csapat vesztésre áll, edzője akkor éri el a maximális hatást, ha első cseréjét még az 58., a másodikat a 73., a harmadikat pedig a 79. perc előtt végrehajtja – derül ki a Fociológia című könyvből, mely a számadatok és statisztikák újszerű elemzéséről, a közhelyes dogmák megcáfolásáról szól.

A ˂58˂73˂79 szabály az összes ligában jobb eséllyel kecsegtet a hátrány lefaragására, mint bármely más mintázat. A legnagyobb különbség a Serie A-ban figyelhető meg, ahol 52 százalékban eredményesnek bizonyult a szabály, míg ha nem tartották be, akkor csupán a meccsek 18 százalékában sikerült pozitív irányban változtatni az eredményen.

A magyar csapat átalakulása

A magyar válogatott az osztrákok ellen látott 4-2-3-1-es szerkezetben lépett pályára, a változások (Szalai helyett Priskin, Németh helyett Stieber), csak posztonkénti személycserék voltak, az egyes játékosok feladata nem változott a rendszeren belül, továbbra is játszott a csapat.

A magyar csapat 4-2-3-1-es taktikai formációja Izland ellen (0-45. perc) Forrás: Origo

1) Az első változtatásra a szünetben került sor, de ekkor még nem hozott be új játékost a szövetségi kapitány, viszont megcserélte Dzsudzsák Balázst és Stieber Zoltánt. Az eredmény elsősorban Dzsudzsák esetén volt látványos: a magyar csapat kapitánya már nem a pálya közepe felé indult a kapott labdákkal, hanem az alapvonalat támadta, így sokkal közelebb tudtuk tartani a labdát az ellenfél kapujához, és jöttek a szögletek is, állandósítani tudtuk a nyomást, az ellenfél terhelése mentálisan is megnőtt, mert a kapujukhoz szorulva már bármilyen hiba végzetes lehet.

2) Böde poszton váltotta a távozó Priskint, de Nikolics már egy szélső, Stieber helyére érkezett, a magyar csapat szerkezete így 4-4-2-re módosult – volna, de Kleinheisler kreativitását és átlövéseit nem akarta elveszíteni középről Storck, így teljesen aszimmetrikus lett a felállásunk.

Magyarország a 66. és a 84. perc között Forrás: Origo


A futballban is érvényesül a hatás-ellenhatás elve: ha a pálya egy pontján előnyt szerzünk, az hátrányként jelentkezik máshol, emiatt fordulhatott elő többször is, hogy az erős bal oldali jelenlétünket nem tudtuk érvényesíteni a beadások után.

70. perc

Az aszimmetrikus játék hátulütője: négy ember a bal oldalon, egy a jobbon Forrás: Origo

3) Ahhoz, hogy közvetlen ziccert tudjunk kialakítani, Bernd Storck túltöltötte a pálya bal-középső részét. Így létrejött a kritikus fölény, de a beadásokra az egy szem Lang maradt a hosszú oldalon, így az is belefért, például, hogy Halldórsson csúnyán aláfusson egy labdának, Kleinheisler központi játéka miatt nem maradt senki, aki ezen a területen érkezzen, és bepofozza a könnyű gólt. Ez persze nem Kleinheisler vagy Lang hibája, egyszerűen így jelentkezik egy adott rendszer előnye (tiszta gólhelyzet kidolgozása) és hátránya (az aszimmetria miatt nincs, aki befejezze).

Ezt a lyukat töltötte be a meccs végére Bernd Storck egy harmadik támadó pályára lépésével: Szalai érkezett a 84. percben egy középhátvéd, Juhász Roland helyett. Ez már olyan, irracionális mértékű kockázat, amit csak az idő rövidsége és az eredménykényszer magyarázhat, ezért nem léphette meg a szövetségi kapitány korábban.

A kockázatvállalás határa

Irreális kockázatvállalás mellett centiken múlhat a siker vagy a teljes kudarc Forrás: Origo

Még Szalai becserélése előtt is előfordultak olyan jelenetek,

amelyekben centiken múlt a sorsunk.

A 72. percben, például, Kádár higgadtan akart megoldani egy veszélyes helyzetet, de végül csak egy kétségbeesett becsúszással tudta megmenteni a szituációt. A vele szemben érkező ellenfélnek annyi dolga lett volna, hogy belerúgjon a labdába, amellyel a magyar védőkkel ellentétes irányban futó, a saját térfeléről induló izlandi támadó begyalogoljon a kapuba.

A meccs végén már nem volt értelme felállásról, csak szerepekről beszélni: három emberünk biztosított hátul, miközben hét emberrel támadtuk a kaput.

Minden mindegy alapon támad a magyar csapat a 88. percben Forrás: Origo

A védekezés egyik alapelve szerint az izlandiak megtartják középen a szabad védőt (4:3 ellen védekeznek), így viszont a szélen már nem marad senki biztosítani: 3 a 3 ellen kiháromszögezzük a védelmet, az üres területre betörő Nikolics passza után pedig már nem tudnak felszabadítani a védők: az érkező Böde elől menteni igyekvő Savarsson öngólt rúg. A hazárdjáték kifizetődött, lényegében a két cserejátékos hozta össze a gólt, hiszen Böde biztosan nem hibázott volna két méterről.

Ausztria ellen hasonló volt a helyzet: második gólunkat szintén két cserejátékos, Priskin és Stieber szerezte, a selejtezők során Feröer ellen a csereként beálló Böde mentette meg a csapatot, de Bernd Storck nemcsak meccs közben variálja remekül a játékosait: az első pótselejtező után Priskin került be váratlanul a kezdőbe, és lőtt csodás gólt Norvégia ellen.

A mérkőzésről további érdekes statisztikákat itt nézegethet, korábbi Eb-elemzéseinket itt találja.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!