Lleyton és Serena, Wimbledon uralkodói
1900. január 01. 00:00
|
||
Lleyton, London új királya | ||
Kép: EPA |
A meglepetések sokasága között Lleyton Hewitt meg tudta őrizni nyugalmát, és a holland Schalken elleni, ötszettes negyeddöntőt leszámítva zavartalanul menetelt a döntőig. A 21 éves teniszező, Pat Cash 1987-es sikere óta az első ausztrál, aki nyerni tudott Wimbledonban,
megszerezve ezzel második Grand Slam-elsőségét. Nagyobb sikert könyvelhettek a dél-amerikaiak, akik közül hárman (Sa, Lapentti, Nalbandian) is beverekedték magukat a legjobb nyolc közé. Végül a húszéves argentin Nalbandian, élete első wimbledoni felnőtt versenyén a döntőig menetelt - erre dél-amerikaiként utoljára a perui Alex Olmedo volt képes 1959-ben.
"Elhiszed már, hogy győztél?" -
kérdezték a hivatalos
sajtótájékoztatón Hewittól a Nalbandian
elleni 6:1, 6:3, 6:2-es győzelmet követően.
- Még nem! Egyszerűen hihetetlen, nem is tudok mit
mondani. Amikor a győzelemért adogathattam,
megpróbáltam arra gondolni, hogy az most tényleg a
valóság. 40-0-nál felnéztem az
eredményjelzőre, s próbáltam arra
koncentrálni, nehogy korán örüljek.
- Mit jelent számodra a wimbledoni siker?
-
Minden Grand Slam-torna más, a US Open és Wimbledon is.
Ausztráliában mindenki tudja, hogy ez a legnagyobb
torna. Számomra soha sem a fű volt a kedvenc
borítás, de annyit beszéltek a londoni
versenyről kiskoromban, s annyi jó játékosunk
ért már el ott sikereket, hogy mindig vágytam
rá. Amikor először játszottam itt, a harmadik
körben Becker vert meg.
- Mit üzensz azoknak a kölyköknek, akik
Ausztráliában végignézték a
mérkőzésed és látták, amint
felemeled a győzelmi serleget?
-
A legfontosabb, hogy a helyi klubokban játszó
srácok felfogják, számukra is lehetséges
mindez. Persze sok munkába kerül, sokat kell érte
dolgozni, de semmi sem lehetetlen.
- Mi a véleményed ellenfeledről, Davidről?
-
Hatalmas esélyt kapott az élettől. Minden
borításon egyformán jó, biztosra veszem, hogy
füvön is egyre jobb és jobb lesz. Élvezi a
játékot, vissza akar jönni Wimbledonban, s egyszer
ő lesz a bajnok. Már a tavalyi US Openen is remekül
játszott, legyőzte Escude-t, s Kafelnyikovtól is
csak négy vagy öt szettben kapott ki. Lehet idén
vagy jövőre már ő nyer New Yorkban.
- Milyennek érezted az idei versenyt?
-
Jónak, mert nyertem. De komolyra fordítva a szót,
nagyon hiányoznak az igazi személyiségek. Sokan
kritizálták annak idején John McEnroe-t, de
amióta visszavonult, csak azt hallani, mennyire
hiányzik, s milyen jó lenne ismét játszani
látni. Így vagyunk McEnroe mellett Samprasszal és
Agassival is. Riválisok, de egyben a tenisz nagy
egyéniségei.