Lleyton és Serena, Wimbledon uralkodói

Annak ellenére, hogy a kiemeltek sorra buktak el az angol nyílt teniszbajnokságon, a döntőbe mind a hölgyeknél, mind a férfiaknál bejutott az első helyen ragsorolt versenyző. Az ausztrál Lleyton Hewitt élt is a lehetőséggel, simán verte az argentin Nalbandiant, míg a nőknél Venus Williams - Párizs után újra - idén második alkalommal is kikapott húgától, Serenától.

Serena harmadik GS-sikere
Kép: EPA

"Hogy érzed magad?" - érkezett a buta kérdés Serenához a szombati, Venus elleni 7:6, 6:3-ra megnyert találkozó után.
- Igazán jól, boldog és izgatott vagyok.

- Mit gondolsz, ez volt eddigi legjobb mérkőzésed Venus ellen az eddigi kilenc alkalomból?
- Ó, nem tudom. Azt hiszem, három éve Münchenben igazán jól játszottam, talán az volt az eddigi csúcs. Az a nagy szerencsém, hogy mindenhez pozitívan állok hozzá. Amikor 4:2-nél elvesztettem az adogatójátékomat, akkor is az járt a fejemben, minek idegeskedni, hiszen még nálam az előny. Mindig a dolgok jó oldalát kell nézni, az átsegít a bajokon. Nagy levegőt kell vennem, s már meg is nyugodtam.

- A pihenőknél mindig olvasol valamit a törölköződ alatt. Mi az?
- Csak néhány jótanács, amire figyelnem kell. Mint például: "Figyelj a labdára!" egyszerű dolgok ezek, amelyeket magamnak írok fel még a meccsek előtt. Nem szabad ugyanis kizökkennem a ritmusból, ha leülnék, és bámészkodnék, elveszteném a koncentrációmat.

- Mennyiben változtál tavaly óta?
- Már háromszoros Grand Slam-győztes vagyok. Komolyra fordítva, azt hiszem, mentálisan erősödtem. Erősebb lettem, tapasztaltabb. Nem tudom, mikor jött el a fordulópont, talán tavaly éppen itt, Wimbledon, amikor vesztettem.

- Venuson kívül van barátod a teniszezők között?
- Persze, sokukkal nagyon jól kijövünk egymással. Chanda Rubin és Alexandra Stevenson kifejezetten jó barátom, de nagyon kedves lány Kim Clijsters is.

- El tudod képzelni, mit is mondasz majd az unokáidnak, ha szóba kerül első wimbledoni sikered?
- Azt, hogy milyen fantasztikusan éreztem magam. Ez csak életem egy kis része, amelyet szeretnék minél tovább megőrizni. Elsőre mondjuk ötvenkét hétig, azaz a következő bajnokságig.