Blankers-Koen az 1948-as londoni olimpián megnyerte a 100, a 200 és a 80 m-es sprintszámokat, és aranyérmet vehetett át a 4x100 m-es váltó tagjaként (Blankers-Koen, Gerda van der Kade-Koudijs, Xenia Stade de Jong és Jeanette Witziers-Timmer) is. Becenevét azért kapta, mert legnagyobb sikereit 30 évesen, már családanyaként érte el.
Hollandiában 58 bajnoki címet szerzett és nevéhez számos világcsúcs is fűződik. 1999-ben a XX. század legjobb atlétájává választották. Első olimpiáján, az 1936-os berlini játékokon hatodik lett magasugrásban - ezt a számot Kádárné Csák Ibolya nyerte meg -, és ötödik volt a sprintváltóval.