- A szegedi ifi vb-re készülve azért eszetekbe jut 2008, Peking?
Kozák Danusia: Igen, én már szeretnék odaérni Pekingre, s egy páros vagy négyes indulást kivívni. Az idei év még elsősorban az ifiről szól, de már a felnőttek között is megkezdtem az ostromot, az áttörést jövőre tervezem. Egyes hajóban még két másodpercet kell javulnom, és akkor már jó leszek.
- Azt hogyan viseled, hogy már kikiáltottak Kovács Kati-utódnak?
Kozák Danusia: Nem kell ezzel foglalkozni, igaz, ez nem sikerül mindig... Mégsem ez a lényeg, egy profi versenyzőnek ki kell zárnia a külvilágot, és csinálnia kell a maga dolgát.
- Naponta hány órát edzetek?
Hegyi Réka: Reggel másfél órát vízen vagyunk, utána mindig van valami kiegészítő, kondi, futás, délután pedig ugyanez még egyszer.
Kozák Danusia: Mindketten sportgimnáziumba járunk, illetve én most érettségiztem a Csanádiban, és majd megyek tovább valami levelező szakra, a suli mindig 10-kor kezdődött, így tudtunk reggel is edzésre járni.
- A tanulás mennyire fontos a kajak mellett?
Hegyi Réka: Körülbelül egyformán tanulunk Danusiával. A lényeg, hogy meglegyen az év.
- Most a kajakra tettétek fel az életeteket?
Hegyi Réka: Jelen pillanatban igen, a fiatalság erről szól, a kajakot helyeztük az előtérbe. A továbbtanulás pedig attól függ, bejön-e a felnőttek között is az élsport.
Mi mindenről kell ma lemondania egy 18 éves lánynak, ha kajakosként szeretne a világ legjobbjai közé tartozni?
Kozák Danusia: Nincs az, hogy hazamegyünk és tespedünk otthon, de ez nem is hiányzik, annyira hozzászoktam ehhez az élethez, hogy nem is tudnám máshogy csinálni. Két hónapnál tovább biztos nem bírnám, hogy ne csináljak semmit.
Hegyi Réka: Nincs annyi szabadidőnk, mint más korunkbelinek, vagyis a suli után sem tör ránk a szabadság. Mégis örülök, hogy ezt csinálom, annak nem látnám sok értelmét, hogy nap mint nap csak hazamenjek és nézem a sorozatokat. Egy Eb-, vb-győzelem pedig mindenért kárpótol, és a szombat délután meg a vasárnap azért többnyire így is szabad.
Kozák Danusia: Van egy eufóriája az egésznek, amikor például egy világversenyen elsőként érsz célba, és azt mondod magadnak, hogy de jó, hogy ezt az évet megcsináltam, jó a dobogó tetején állni.
- Elnézve a felsőtesteteket, a bicepszeteket, mintha nem lenne annyira látványos kajakos alakotok, mint Csipes Tamarának vagy Gyulay Blankának...
Hegyi Réka: Igen, ezt jól látod... de ők valószínűleg a szüleiktől örökölték. Azért mi is keményen edzünk, és nem figyelünk arra, hogy manökenkülsőnk maradjon. Tudjuk, hogy a kajak ezzel is jár.
Kozák Danusia: Egyikünk sem erőből lapátol, kajakban az szerintem nem is jó, ha valaki nagyon erős, az izomköteget úgyis magával kell cipelnie. Inkább a technika szabja meg, ki, hogyan megy. Persze erőből is lehet kajakozni, de az behatárolt teljesítményt eredményez.
- Arról már hallottatok, hogy hazai pályán világbajnokságot nyerni az majdnem olyan csodálatos, mint egy olimpián győzni?
Kozák Danusia: Nekem több felnőtt kajakos ismerősöm mondta, hogy Szegeden nagyon jó versenyezni, mert sok magyar kijön és szurkol, ezért is várom annyira a világbajnokságot.
- Ki melyik számon ad nagyobb esélyt a sikerre, az aranyéremre?
Hegyi Réka: Nálunk 500 párosban keményebb lesz a mezőny, 1000 méteren nagyobb esélyünk van nyerni.
Kozák Danusia: Én inkább 500 méteren vagyok jó, az 1000 métert csak utolsó éves ifiként vállaltam be, mondván milyen jó lenne két egyes számot vinni. Tavaly az motivált, hogy világbajnokságot már nyertem, legyek Európa-bajnok, most pedig egy hazai vb-győzelem a cél.