Agassi: Ez lehet a vég kezdete

A 36. születésnapját április 29-én ünneplő Andre Agassi 1997 óta nem kezdte annyira gyengén a szezont, az első három hónapot, mint az idén. Akkor a nyolcadik helyről novemberig a 141. helyre csúszott vissza. Egy évvel később már újra a top 10-ben jegyezték, de azt mondta, ha ez még egyszer előfordul, az a pályafutása végét jelenti. Most megindult a lejtőn.

A Sampras-korszak utolsó még aktív legendája 2001-ben, az év első három hónapjában huszonöt mérkőzéséből huszonhármat megnyert, győzött Melbourne-ben, Indian Wellsben és Miamiban.

Ez természetesen a másik véglet, de Agassi átlagához ez áll közelebb. Ehhez képest az idei hét mérkőzéséből csak négyet nyert meg. Nagyon bízott abban, hogy egykori sikerei színhelyén, Miamiban, a Crandon Parkban újra elkapja a fonalat. A verseny 1985 óta íródó történetének ő a legeredményesebb játékosa: 74 meccsből 61-szer jött le győztesen a pályáról és összesen hatszor maradt veretlen.

Most indult volna sorozatban huszadszor a Nasdaq-100 Openen, de hiába készült elszántan a jubileumi viadalra, az egészségi állapota, a krónikus hátsérülése az utolsó pillanatban megakadályozta a menetelésben. Csütörtök este még úgy készült el a pénteki program, hogy a centeren ő játssza a negyedik mérkőzést a belga Christophe Rochus ellen, de hiába várták a szurkolók.

"A szokásos történet, néhány bíztató, jó nap után jönnek a nehezek. Teljesen szükségtelen arról beszélnem, hogy mennyire kimerítő és bosszantó ez az egész folyamat, ahogy próbálok végigcsinálni legalább néhány versenyt az idén. Ez nem helyes. Messze vagyok a száz százaléktól és ilyen helyzetben nem léphetek pályára, az magammal és a szurkolókkal szemben sem volna korrekt."

"Tavaly év végén a bokám akadályozott a felkészülésben, de én már akkor is türelmetlen voltam, rossz döntéseket hoztam. Nagyon akartam újra pályán lenni, mert imádom a teniszt és nem csak játszani, de győzni akartam, az az igazi szórakozás. Tele lelkesedéssel, vágyakkal vetettem magam a munkába, de túl korán, túl sokakat akartam."

"Nem jó érzés, hogy megjósolhatatlan, mikor mi történik. A fájdalomszint napról napra változik. Egyszer úgy érzem, versenyképes vagyok, de aztán jön néhány nap szenvedés. Valószínűleg egy mérkőzésre össze tudnám szedni magam, de az nekem kevés. Most nagyon sötéten látom a helyzetem, de a szívemben optimista vagyok. Hiszem, hogy ha fizikálisan rendben leszek, akkor bőven van még annyi bennem, amivel versenyben lehetek ma is a legjobbak ellen."

"Csak arra koncentrálok, hogy megint egészséges legyek, de fel kell tegyem magamnak a kérdést, elképzelhető, többet nem leszek képes teniszezni? És ez egyértelműen benne van a lehetőségek között. De azért dolgozom, hogy a szervezetem megfeleljen ennek a kihívásnak. Voltam már hasonló helyzetben, nem is egyszer, de soha nem harminchat évesen."

Azt viszont megígérhetem, még mindig nagyon fontos nekem a tenisz és tisztelem annyira a játékot, a szurkolókat, hogy csak akkor lépek pályára, ha valóban képes vagyok jó teljesítményre, a győzelemre. Ide utaztattam a családomat, az edzőmet és az ő családját. Keményen dolgoztunk minden nap. És ezt azért tettem, mert még mindig nagyon fontos nekem ez az egész. Wimbledon még többet jelent, de realistának is kell lennem. Az idő fog választ adni a jövővel kapcsolatos kérdésekre, de a motiváció megvan."

"Eddig nem gondoltam műtétre, de még azt sem próbáltam ki, mennyit segít, ha pihenek. A családom maximálisan támogat és ez nagyon fontos. Négy éve küszködöm ezzel a hátproblémával. Vissza lehet nézni, például a tavalyi US Open-eredményhirdetést, amikor kihűltek az izmaim, egy lábon kezdtem állni és majdnem ráestem Rogerre, át akartam ölelni, hogy megkapaszkodjam benne."

"Ez két és fél hónappal az után történt, hogy megkaptam az injekciót. Ha a pályán fáj, akkor azon kívül is természetesen gondot okoz. A feleségem tovább tudja kézben tartani a gyerekeket, mint én, az biztos, de ezzel talán a legtöbb nő így van. A problémát az jelenti, ha sokáig kell állnom, az a legrosszabb a pályán kívül. Amúgy a mindennapi életben el lehet vele lenni."

"Az eddigi életem a teniszről szólt, arra gondolni, hogy mi lenne nélküle, az egy új állapot volna, de még nem tartok ott"- nyilatkozta a visszalépése után Andre Agassi, akit legkorábban valamelyik júniusi füves versenyen láthatunk újra, mert azt már korábban eldöntötte, hogy a salakos szezont kihagyja.

Siklós Erik

[origo]