"Ez alapjaiban rúgja fel az esélyegyenlőséget, hiszen az összes olyan ország hátrányba kerül, amelyben a helyi idő hat óránál többel tér el a melbourne-itől" - jelentette ki Kiss László szövetségi kapitány. Az évszázados tapasztalat ugyanis az, hogy a tökéletes átálláshoz annyi napot kell a helyszínen eltölteni, ahány óra a különbség, azaz a megfelelő szerepléshez legalább 9-10 nappal a rajt előtt már Melbourne-ben kellene lennie csapatunknak.
Bár a szövetség korábban lefoglalta a szállást és a repülőjegyeket, az első 4 napra vonatkozó foglalást egy tollvonással törölték az ausztrálok - az pedig legalábbis kérdéseket vet fel, hogy ha egy csapat mégis kimegy egy másik hotelbe, nyugodtan tud-e edzeni, közlekedni a városban, a szervezők ugyanis a fent jelzett időpont előtt sem szállítást, sem edzéslehetőséget nem biztosítanak hivatalosan.
Kamuti Jenő MOB-főtitkár mindenesetre felajánlotta, hogy ha sikerül rapid módon vízumot és repülőjegyet intézni, akkor a szövetség egyik munkatársa pénteken elutazhat a Melbourne-be induló olimpiai csapattal, hogy kint feltérképezze a lehetőségeket.
Ruza József főtitkár egyébként emlékeztetett arra, az akklimatizáció kulcskérdés: az atlantai olimpián ugyanis az első két napon érmekbe került az, hogy a szakvezetők nem vették figyelembe a felkészítő edzőtábor városa (Phoenix) és az olimpia helyszíne (Atlanta) közötti időeltolódást, így az amúgy remekül felkészített csapat csak a harmadik naptól kezdve kezdte szállítani a várt eredményeket.
Persze, mindez eltörpül a pekingi problémák mellett, mellyel kapcsolatban Ruza József főtitkár nem kertelt: "Már Athénben is kiderült több fronton, beleértve a doppingtémát is, hogy az amerikai úszó-sportdiplomácia még a NOB-on is keresztül tudja verni az akaratát. Ekkor még csak Európa volt az ellenfél, azóta belépett Kína is, amely 2008-ban nyilván minden eddiginél eredményesebben szeretne szerepelni. Bár a nyáron Európáról kiderült, hogy nem olyan gyenge, mint azt a tengerentúlon képzelték, hiszen a budapesti eredmények nem egy esetben jobbak voltak, mint az amerikai bajnokságon elért idők, az amerikaiak mégis abban a szellemben politizálnak, hogy egyedül ők képesek felvenni a versenyt a kínaiakkal, és ennek kell alárendelni mindent. Sajnos, ebben az Amerika, Kína, Európa háromszögben nem állunk jól, sőt, Európa még sosem állt ennyire rosszul - többek között ennek is köszönhető, hogy Amerika akarata érvényesült az úszódöntők kezdési időpontjának kijelölésénél."
Ami a szakmai részt illeti, Kiss László jelezte, a szöuli tapasztalatok ugyan részben irányadóak, ám az 1988-as játékokon is 11-kor kezdődtek a versenyek, ami még mindig jobb, mint a 9 órás rajt, hiszen ahhoz, hogy valaki 11-kor élettani szempontból teljes mértékben "ébren legyen", azaz képes legyen döntőt úszni, nem csupán előfutamon beugrani, 6 órakor kell felkelnie. "Egy kilenc órás kezdésnél ez elviselhetetlenül korai időpontra kerül, hiszen az előző este még előfutamokon kellett szerepelnie a versenyzőnek, tehát az is nagy kérdés, hogyan tudja magát tökéletesen kipihenni - közölte Kiss László. - A világbajnokságot követően teljesen fel kell borítanunk az edzések tematikáját: eddig reggel volt az erőfejlesztés, külön úsztak kézzel, külön lábbal, délután pedig a gyorsasági állóképesség, a kézzel-lábbal úszás volt a terítéken - ezt meg kell fordítani."
Ennek megfelelően az úszók azt is elhatározták, a következő esztendőtől fogva a magyar bajnokság menetrendjét is átalakítják, reggelre kerülnek a döntők. További változás, hogy megszűnt az edzőtáborokban a demokratizmus: "miután a 2005-ös junior Európa-bajnokság nagyszerű eredményei nem köszöntek teljes mértékben vissza a felnőtt Eb-n, muszáj volt változtatni a módszeren" - közölte Ruza József. "Mostantól az egy akol, egy pásztor elv alapján a kapitány korlátlan úr, mindenkinek kötelező az általa meghatározott kottából úsznia, azaz az adott szakág legjobbjának programját csinálják végig az érintett versenyzők."
Végül Kiss László kérte az érintetteket, hogy valamelyest változtassanak a honi doppingellenőrzések időzítésén. "Természetesen bárhol, bármikor állunk a vizsgálatok elébe, azt azonban jó volna elkerülni, hogy a magyar doppingellenes csoport egyetlen délután alatt, edzésidőben akarja ellenőrizni a komplett válogatottat. Miután egy fiatalkorúnál egyszerre hét papírt kell kitölteni egy vér- és egy vizeletvizsgálat ürügyén, csak az adminisztráció felemészti az idő felét. A Balatonon háromra jöttek, mind a tizenhat embert vizsgálták, este negyed tizenegyig tartott a procedúra, egy fél edzésnap ment veszendőbe több versenyzőnél is. A nemzetközi ellenőrök négy-öt mintánál nem vesznek le többet, ami nem azt jelenti, hogy ne vizsgálják a válogatottat, csak jobb lenne olyan napon jönni, amikor csak délelőtt van edzés."