Barta Nóra Eindhovenben megnézné Dzsudzsákot

Tavaly a melbourne-i "vizes" világbajnokságon műugrásban Barta Nóra hajszállal maradt le az olimpiai kvótáról; az ezúttal tényleg balszerencsés 13. helyen zárt, miközben a nála két ponttal többet gyűjtött 12. helyezett kijutott Pekingbe. Ám Eb-bronzérmes versenyzőnk jó előjelekkel várhatja a számára sorsdöntő, történetesen Pekingben rendezendő Világkupát, ahol ugyancsak kvótákat osztanak. Barta az elmúlt hét végén Stockholmban többek között az Európa-bajnok svéd Anna Lindberget és a vb-3. olasz Tania Cagnottót is maga mögé utasítva nyerte meg a Bajnokok Kupája elnevezésű viadalt 3 méteren.

- Stockholmba szinte hazajár, és szép emlékei lehetnek a városról, hiszen már nyerte meg itt a Bajnokok Kupáját, tavaly pedig második lett. Most milyen előjelekkel kelt útra? - kérdeztük az év nagy megméretéseire Eindhovenben készülő versenyzőt, akit már Hollandiában értünk el.
- Leginkább az járt a fejemben, hogy Stockholmban rettenetesek az ugródeszkák. Egyébként sincs két egyforma deszka, de a svédek nem betontalapzatra, hanem egy összerakható állványra szerelik fel őket. Amikor ugrunk, akkor mozog, s mivel nincs ritmusa, még üt is. Az itteni versenyek után az esti közös vacsorára alig tudok elmenni, akkor már a járás is nehezemre esik...

- Azért az aranyérem jó gyógyír lehet.
- Így igaz, és ismét beigazolódott, hogy helyes döntést hoztam, amikor az edzőm után kijöttem Eindhovenbe. Ligárt Balázs a holland válogatott szövetségi kapitánya, és én is ideális környezetben, teljes nyugalomban készülhetek. Remekül érzem magam, szeretnek, a holland csapattársaim még egy kis ajándékot, egy hatalmas érmet is készítettek nekem annak örömére, hogy nyertem. De még szomszédok is gratuláltak, egy hetven éven felüli néni és bácsi.

- Az eljutott hozzánk, hogy már a selejtezőben is a legmagasabb pontszámot kapta. Ilyen magabiztosan győzött?
- Ezt azért nem mondanám. A hatos döntőt "knock-out system" szerint rendezték. Két sorozat után a hatodik helyezett kiesett, utána kiszállt az ötödik, majd a negyedik is, és a végén már csak az első három ugrott. Így természetesen hatalmas taktikázás folyt, mert mindenki minél tovább akart versenyben maradni. Én a legkönnyebb ugrásommal kezdtem, amit elszúrtam, így az első sorozat után utolsó voltam. De aztán javítottam, egyre jobban jöttem fel, és a legvégén ledolgoztam az addig vezető fehérorosz lánnyal szembeni kilencpontos hátrányomat is. Szóval, így sikerült győznöm. S ráadásul megnyertem a legjobb ugrásért járó Omega órát is. Ami már a második ilyen órám, mert 2003-ban is elhoztam, ám most egy újabb változatot kaptam.

- Ezek szerint lecseréli a kezén a régit?
- Az az igazság, hogy azt se nagyon mertem hordani. Túlságosan értékes...

-Melyik volt az az ugrása, amelyik ilyen jól fizetett?
- A kettő és fél szaltó előre egész csavarral, ami 70,5 pontot ért. Az összpontszámom pedig 313 lett, ami nem eget verő, mert az egyéni csúcsom 334, de azért jó eredmény. Januárban a madridi Grand Prix-n, ahol ötödik lettem, végig az átlagot hoztam: a selejtezőben 289-et, a középdöntőben 299-et kaptam, a döntőben pedig 286 körül. Vagyis most azért sokkal jobban ment.

Barta Nóra a stockholmi aranyéremmel a nyakában

- Két nagy ellenfelét is legyőzte, a vb-bronzérmes olasz Tania Cagnottót, valamint az Európa-bajnoki címvédő svéd Anna Lindberget, aki ráadásul hazai pályán versenyzett.
- Így igaz, és mivel a döntőben megfordították a bekerülési sorrendet, én voltam az utolsó ugró, és éppen Lindberg után következtem. Természetesen hatalmas ovációt kapott, a külvilággal együtt ezt is próbáltam kizárni. Egyébként általában rettenetesen izgulok a versenyeim napján, reggel egy falat se csúszik le a torkomon. Most viszont úgy ébredtem, hogy nem izgulok, és olyannyira volt étvágyam, hogy egyenesen belakmároztam. S aztán a versenyen is csak kicsit izgultam. Természetesen nagyon örülök, hogy az olasz és a svéd lányt is legyőztem; nekik már megvan az olimpiai kvótájuk, de remélem, hamarosan nekem is meglesz.

- Milyen úton juthat ki az olimpiára?
- Február 12-én megyek haza, 13-án pedig máris indulok Pekingbe, az olimpiai kvalifikációs Világkupára. Ha itt középdöntős leszek, vagyis a várhatóan hatvanfős mezőnyből bejutok a tizennyolcba, akkor megvan a kvóta. Ha ez mégse jönne össze, amire gondolni sem akarok, akkor sincs minden veszve, mert az utolsó napon még rendeznek egy külön versenyt, és még ezen még lehet kvótát szerezni. A maradék helyekért azonban már csak azok indulhatnak, akik még nem kvalifikálták magukat. Remélem, ez engem már nem érint. Már csak azért is optimistán nézek előre, mert a kínai horoszkóp szerint idén a Patkány éve van, és én is Patkány vagyok. Továbbá, az olimpián augusztus 15-én rendezik a 3 méter selejtezőt, napra pontosan tizenhat évvel az első versenyem után. 1992-ben egy diákolimpián második lettem, meg is van az oklevelem.

- Még tavasszal éppen Eindhovenben lesz az Európa-bajnokság. Az eindhoveni deszkákat nyilván jól ismeri.
- Az Eb-re teljesen újakat szerelnek fel, de természetesen kipróbálom majd ezeket. Mondják is a többiek, hogy milyen jó nekem, 2006-ban Budapesten is hazai pályán versenyeztem, és most is hazai pályán leszek...

- Egy más jellegű kérdés a végére: látta már élőben játszani a PSV Eindhoven futballcsapatát Dzsudzsák Balázzsal?
- Sajnos még nem, de a hírekből képben vagyok, hogy Balázs milyen jól játszik. Bízom benne, hogy valamelyik meccsére sikerül eljutnom, mert érdekel a labdarúgás. Sőt, bevallom, hogy imádok focizni!