"Az iskolában megkérdezték, ki szeretne síelni, én jelentkeztem, és ott ragadtam. Eleinte csak sífutással foglalkoztam, de Márton Simon - aki most a román biatlonválogatott edzője - javasolta, próbáljuk meg a sílövészetet. A futás mindig is jól ment, így a váltással inkább nehezítettem a saját dolgomat, hiszen a lövészet sokszor ki tud tolni velem. Ezzel csak a sportkarrieremet nehezítettem" - mesélte az [origo] megkeresésére Szőcs Emőke.
Régi álma volt, hogy magyarként magyar színekben versenyezzen, két éve pedig egy igazságtalan döntés megérlelte benne az elhatározást.
"A 2010-es vancouveri olimpiára kivívtam a kvalifikációt, végül azonban nem engem tettek be az utazó csapatba, hanem egy mögöttem végző lányt. Akkor éreztem úgy, most már mindenképpen váltanom kellene. Persze, hogy motivált, hogy ha ti így, akkor majd én megmutatom máshogy."
"Nem elég egy lépéssel jobbnak lenni"
A 25 éves sportoló Csíkszeredában kapta meg a magyar állampolgárságot, és mivel a magyar szövetségnél és a román szövetségnél egyaránt megértésre talált a kérése, november végén már magyar színekben állhatott rajthoz.
"Miután a magyar szövetség tárt karokkal várt, klubom pedig szintén elengedett, a Román Síszövetség elnöke azt mondta, inkább nem húzza az időt, hiába is akarná megakadályozni a lépésemet, nem tudná. Annak ellenére, ami az olimpia előtt történt, nem voltunk egyáltalán rossz kapcsolatban" - mondja, hozzátéve, hogy akkor is eséllyel pályázhatott volna a következő olimpiai indulásra, ha nem vált országot. "Persze, remény lett volna. De legutóbb is beverekedtem magam a csapatba, mégis pórul jártam, mert úgy keverik a kártyákat, ahogy nekik jó" - minősítette a román szövetség munkáját.
Szőcs szerint a román-magyar ellentétet mindig is érzékelhető volt a romániai sportéletben. "Érezzük, hogy ha tétre megy a verseny, nem elég egy lépéssel jobbnak lenni, inkább kettővel kell az ellenfél előtt járnunk. Ilyenkor a sporttársak is gyakran elszólják magukat, mindenki kimutatja a foga fehérét. De megszoktuk már, vagyunk olyan erősek, hogy kitartunk."
Szerinte a csíkszeredai válogatott jégkorongmeccs himnuszbotránya nem ügy, semmi különleges nem történt. "Az, hogy a román válogatottban szereplő magyarok a magyar himnuszt éneklik, gyakran megesik. Szerintem jogos, amit a fiúk csináltak: naná, hogy nem fogjuk a román himnuszt énekelni. Ha ott lettem volna, ugyanezt teszem: elénekeltem volna a magyar, majd a székely himnuszt."
Vb-szereplés után cél az olimpia
Tavaly egy másik csíkszeredai sportoló, az alpesi síző Miklós Edit már kiharcolta a váltást, akkor ő úgy érvelt az [origo]-nak, hogy elsősorban érzelmi okokból szeretne magyar színekben versenyezni. Esetében a román szövetség valamiféle kárpótlást várt a magyaroktól, arra hivatkozva, hogy egy Romániában nevelkedett versenyzőt veszítenek el. Szőcs azt mondta, az ő esetében hasonló ötlet már nem merült fel.
"Edit után látták, nálam már nem lesz esély. Persze, olyanokkal próbálkoztak, hogy adjam vissza a felszerelésemet, de például a fegyverem maradt, mert az a csíkszeredai klub tulajdona. Márpedig én maradok itthon, itt tudok indulni román versenyeken, de természetesen lesz magyarországi klubom is. Decemberben a magyar fiúkkal jártam a Nemzetközi Biatlon Szövetség (IBU) versenyeire, most pedig majd a román válogatottal megyek Világkupa-viadalokra."
Érthető, hogy Szőcs inkább Erdélyben készül, az ottani viszonyok alkalmasabbak a téli sportolásra. "Sajnos az utóbbi időben már mi is hóhiánnyal küszködünk, hideg van ugyan, de a hó nem akar esni. Szerencsére már rá tudunk segíteni hóágyúzással és Hargitafürdőn van egy másfél kilométeres pálya, ott tudunk edzeni."
Az Östersundban megrendezett IBU-kupa versenyeken egy 84., illetve egy 89. helyet szerző sílövő elmondta, a Világkupákra és a világbajnokságra három fokozatban lehet eljutni, először kontinentális kupán kell kiharcolni az IBU-kupán való indulást, és ott lehet kvalifikálni a Vk-ra és a vébére.
"Az már biztos, hogy indulok a jövő évi, ruhpoldingi vébén, és nagyon nagy esélyt látok arra, hogy ott legyek a szocsi olimpián 2014-ben."