Melyik volt nagyobb meglepetés az Australian Openen, Roger Federer és Rafael Nadal klasszikusokat idéző álomdöntője vagy Piros Zsombor győzelme a juniorok között?
Mindkettő óriási meglepetés, az esélyeink Federerrel nagyjából hasonlóak voltak, hiszen én 15. kiemelt voltam a juniorok között, a svájci pedig 17. kiemeltként nyerte el a bajnoki címet.
Különleges, hogy a legnagyobb példaképeddel ugyanabban az évben lettetek bajnokok Melbourne-ben.
Nagyon kedvelem Federert, de a korából adódóan szerintem nem lesz több kiugró sikere Grand Slam-tornán, így óriási örömöt érzek, szerintem
ez volt az utolsó lehetőség, hogy egyszerre nyerjünk meg egy nagy versenyt.
Valójában ez addig le sem esett nekem, míg meg nem láttam a nevünket egymás mellett, mint a junior és a felnőtt férfi torna győzteseit.
Sajnáltad, hogy nem maradhattál ott Federer és Nadal fináléjára?
Nem bántam, láttam már őket élőben egymás ellen játszani, most Melbourne-ben pedig Federer három edzésén is ott lehettem. Minden egyes alkalommal olyan érzés kerít a hatalmába, mintha először látnám őt.
Fantasztikusan lazán és gyönyörűen teniszezik.
Mi volt az Australian Open junior bajnoki címéig vezető három hét legnehezebb pillanata?
A döntőben picit megingott a győzelembe vetett hitem, miután elveszítettem az első szettet. Nehéz volt talpra állni abban a tudatban, hogy az ellenfelem jobb erőnléti állapotban van. De sikerült.
Mennyire jellemző rád, hogy fordítasz egy-egy kiélezett meccsen?
Az egyik erősségem, hogy óriási küzdő vagyok, a nehéz pillanatokban főleg. Fiatalabb koromban sovány voltam, és gyenge, így nagyon sokat kellett küzdenem, már benne van a véremben. Szerencsére
az alkati hátrányom valahol előny is,
mert aki a juniorok között erősebb, és gyorsan megnyeri a mérkőzéseit, csak a felnőttek között tanulja meg, milyen megszenvedni a sikerért. Ezzel szemben én nagyon sokat küzdöttem már, ez a jövőben is a javamra válhat.
A győzelmed kapcsán sokszor szóba került az alkatod, hogy a kortársaidhoz képest még erősödnöd kell. Mit jelent ez pontosan, kilogrammra fordítva?
Hatvan kilogramm voltam, a közelmúltban kaptam magamra három-négy kilót, ez biztosan befolyásolta a mostani győzelmemet. Amilyen gyorsan csak lehet, szeretnék hetven kilóra felmenni, mert szörnyű érzés, amikor nem a tenisztudásom, hanem a fizikális hátrányom miatt szenvedek vereséget.
Egy junior versenyzőnek mennyire van lehetősége közel kerülni a legnagyobb sztárokhoz az Australian Openen? Édesapádtól úgy hallottuk, volt szerencséd együtt edzeni Rafael Nadallal a konditeremben.
Volt több emlékezetes találkozásom is, egyik nap az olimpiai bronzérmes Richard Gasquet-val utaztam egy autóban, megszólított, örültem, hogy tudtam vele váltani pár szót. Emellett még a nyári közös edzés után ismét találkoztam Toni Nadallal, Rafael Nadal edzőjével, aki ezer ember közül szúrt ki engem, és érdeklődött, hogy vagyok, hogy megy a verseny, és jól érzem-e magam.
Egy ilyen találkozás brutálisan nagy motivációt tud adni egy ekkora versenyen.
17 éves vagy most, mindent felteszel a teniszre, vagy párhuzamosan más irányban is tervezed a jövődet?
A sportág legendái mindannyian feltették az életüket a teniszre. Amíg ez az álom elérhető számomra, és nem történik baj, én kizárólag a teniszre szeretnék koncentrálni.
Nyilvánvalóan az életed különbözik egy átlagos tinédzserétől, milyen lemondással jár, hogy ilyen magas szinten teniszezel?
Sokszor hívnak a barátok bulizni, szórakozni, de tisztában vagyok azzal, hogy ez nekem nem fér bele. Sokan beleesnek ebbe a hibába, de az eredményesség és a siker titka a fegyelem. Egy évben maximum kétszer-háromszor, egy-egy nagy győzelem után engedhetem meg magamnak, hogy lazítsak.
És a családod milyen áldozatokat hoz a sikered érdekében?
Rengeteg áldozatot hoznak, mindenben támogatnak, elkísérnek edzésre, biztatnak és mellettem állnak, ha hullámvölgybe kerülök. Ők húznak fel elsőként, ha mélyponton vagyok.