"Negyediknek lenni mindig rossz, három századdal lemaradni a dobogóról pedig még rosszabb. Ha összejött volna a bronz, akkor most nagyon boldog lennék.
De lehet, hogy ez a kis pofon most kellett: ha nem úgy készültél, ahogy kellett, akkor ez jár.
Valamilyen szinten éppen ezért ez jó is, mert nincs kérdés, dolgozni kell. Nem akarom temetni a holnapot, de az idők nem olyanok, mint eddig, és valahol ez tényleg jó, mert csak azt bizonyítja a számomra, hogy ez nem úgy működik, hogy eljutsz egy szintre és onnantól adják az érmeket, mindig, mindenhol meg kell küzdeni értük."
Az úszás számomra mindig kapaszkodót jelent, a legnehezebb pillanatokban is.
Rendkívüli motivációt adott ez a nap a jövőre nézve, mindenki biztos lehet abban, hogy ha hazamegyek, hétfőn reggel már kezdem a felkészülést a következő versenyekre. Egyébként annyira azért nem vagyok rossz formában, mert a délutáni két idő nem volt tragikus, de az én fejemmel persze nehéz így nézni a dolgokat. Sokszor meg kell állnom átgondolni, hogy mit csináltam idén, az is nagy kérdőjel volt bennem, hogy egyáltalán eljövök-e Glasgowba."
200 vegyesen a szám olimpiai bajnokaként és világcsúcstartójaként Hosszú egyértelműen éremesélyes.
"Jó csata lesz délután, biztosan nagy harc folyik majd a dobogóért. Talán némi szerencsére, de úgy érzem, hogy a mezőny is lassabb egy picit a megszokottnál, főleg az én számaimban, úgyhogy bizakodom a döntő előtt.
Pláne, hogy most a 100 hát fináléja után úsztam ezt az időt, a brit lány pedig frissen, kipihenten előzött meg."
És hogy az előzetesen egyéniben még betervezett 200 hát szerda reggeli futamában elindul-e Hosszú Katinka?
"Erre most hadd ne válaszoljak"
- zárta értékelését a háromszoros olimpiai bajnok.