Batumi, a Fekete-tengeri város emlékezetes sakkolimpiát rendezett. Minden korábbi rekordot felülmúlt a résztvevő csapatok száma, a norvég világbajnok Magnus Carlsen kivételével a sakkozás legjobbjai játszottak hazájuk válogatottjában. Izgalmas, fordulatos küzdelmeket láttunk, bőven akadtak meglepetések, a végeredmények hellyel-közel a „papírforma" szerint születtek meg. Az esélyes együttesek is bukdácsoltak, de a kritikus pillanatokban rendezni is tudták soraikat.
A svájci rendszer különlegessége, hogy valamennyi csapat a maga versenyét játssza, megmérkőznek ugyanazon ellenfelekkel, de jelentős különbségek is előfordulnak. Egyes együttesek könnyebb utat járnak be, mások végig az élcsoportban csatáznak, fordulóról-fordulóra a legerősebb ellenfelekkel küzdenek meg, a hajrában egyetlen botlásért is súlyos árat fizetnek. Mindenki tudja, hogy a 11 fordulós lebonyolítás mellett óriási a párosítás jelentősége, kis szerencsével nagyot lehet előrelépni, vagy éppen szerényebb helyezést elérni.
Férficsapatunk felkészülését, az olimpia előtti hangulatot, a szereplést is nagyban befolyásolta, hogy nem a legerősebb összeállításban játszott. Rapport Richárd lemondta a válogatottságot, feltételeit a Magyar Sakkszövetség nem tudott, nem akart teljesíteni. Távollétében Balogh Csaba kapitány az első tízbe kerülést határozta meg célként, és a játékosokkal egyetértésben taktikai táblasorrendet alakított ki, Lékó Péter, Erdős Viktor, Gledura Benjámin, Almási Zoltán és Berkes Ferenc csapatot jelölte. Látva a riválisok összeállításait túlzottan optimisták nem lehettünk, de bíztunk abban, hogy a konfliktusokat sakkozóink felejtik és jól koncentrálva játszanak majd. A helyzetet jól jellemezte, hogy olimpia előtt még sajtótájékoztatót sem tartottak.
Korán megélték az első botlást, az albánok elleni 2-2-öt nehéz volt feldolgozni, Lékó Péter időzavarban elvesztette többször is fonalasan nyerhető pozícióját, az üzbégek elleni nyerés után bizakodóbbá váltunk. Az öröm azonban csak rövid ideig tartott, kikaptunk a németektől. Ez a negyedik körben meglepetésként hatott, de a németek végül a viadal egyetlen veretlen csapataként a 13. helyen végeztek. Jöttek a dánok és az ausztrálok, két kötelező győzelem, s mennyire örültünk annak, hogy a hetedik fordulóban végre rangadót játszhat a csapat. Kikaptunk a franciáktól, rontások sorozata, esélyes állások elvesztése. Lékónak kezében volt a játszma Maxime Vachier-Lagrave ellen. A felzárkózás helyett jelentős visszaeséses a táblázaton.
Folytatódott a „liftezés", a finnek következtek, majd Izrael négyese, a végső „tőrdöfés", a harmadik vesztést követően a 41. helyre esett vissza válogatottunk. Két könnyű ellenfél legyőzésével végül a 18. helyen végzett a csapat. Sok tanulsága van a gyenge szereplésnek, alighanem a legnagyobb, hogy nagymestereink a riválisoknál jóval kevesebb nagy megterheléssel játszó versenyen szerepelnek, a legjobbakkal alig kerülnek szembe, a kritikus pillanatokban a görcsös játék miatt esélyük sincs intuícióval, az időzavart elkerülve hozni jó döntést. Mindhárom erősnek nevezhető csapattal szemben vereséget szenvedtek, a jóval gyengébbek ellen sem tudtak jelentős győzelmet elérni. Mind az öten Élő-pontokat veszítettek, a legtöbbet a kétszeres olimpia ezüstérmes Almási Zoltán és Lékó Péter.
Az egyéni teljesítmények
Lékó Péter 5/10 (+ 2, = 6, - 2, - 12,6)Az olimpiai bajnoki cím sorsa az utolsó fordulóban dőlt el, a címvédő amerikai csapat és a négy évvel ezelőtti győztes kínai együttes közötti párharcban. A világbajnoki kihívó Fabiano Caruana vezette amerikai ötösnek a mérkőzés előtt négy ponttal jobb volt az ún. olimpiai Berger-Sonneborn pontszáma (az ellenfelek elért eredmény és az ellenfelek táblapontjainak szorzata), de ez semmiféle biztosítékot nem jelentett számukra. A négy döntetlen végül a kínai csapatnak kedvezett!
A stavangeri sportbalesete óta még mindig két mankóval járó Ding Liren sem gondolhatta az ötödik fordulóban a csehektől elszenvedett vereséget követően, hogy három aranyérem boldog tulajdonosa lesz. A legjobb éltáblásként is ünnepelték, a kínai csapatok nyerték a Nona Gaprisdasvili kupát! A nyolcadik forduló után is csak hatodikok voltak, a kilencedik játéknapon nagyon fontos győzelmet értek el a remekül kezdő, sokáig éllovas Azerbajdzsán ellen, a tizedikben pedig vereséget mértek a meglepetések sorozatát elérő lengyelekre.
Az amerikai csapatban a gyenge láncszem Hikaru Nakamura volt, Caruana két ezüstérmet vehetett át. Az orosz válogatott nagy kálváriája a lengyelektől elszenvedett vereséggel kezdődött, a hajrában azonban sikerült „külső körön" felzárkózniuk. A lengyelek teljesítménye érmet érdemelt volna, a kínai meccsen nem bírták a feszültséget, valamennyi jóval erősebb együttessel megmérkőztek.
A 43. sakkolimpia végeredménye
1. Kína 18 meccspont, 372,5 BS (Ding Liren 5/8, Yu Yangyi 7/11, Wei Yi 3,5/7, Bu Xiangzhi 7,5/10, Li Chao 5/8)A rajtlistán 13. női válogatottunk remek eredményt, szép sikert ért el ötödik helyezésével. A várakozáson felüli szereplésben oroszlánrésze volt éltáblásunknak, Hoang Thanh Trangnak, aki igazi vezérevezősként vitte előre társait. Csapatunk fordulóról-fordulóra javított helyezésén. A nagy sorozat, a négyes nyerőszéria Izrael ellen kezdődött meg, Grúzia harmadik csapatával szemben elért 3,5-0,5-tel folytatódott, a szerbek legyőzése következett. A nyolcadik játéknapon sakkozónőink az olimpián nyújtott legjobb játékukkal nyertek India ellen.
Talán még nagyobbat álmodhattunk volna, ha nem veszítjük el az Egyesült Államokkal szemben a rangadót, nagy kérdés, hogy 2-2-nél lett-e volna olyan kedvező a párosításunk. Vietnammal 2-2-re végeztünk, de csapatunk óriási esélyt kapott az álomszerű párosítással. Az esély adott volt, a szlovénok elleni 3,5-0,5 pedig a riválisok számunkra is kedvező eredményeinek köszönhetően a nagyszerű helyezést jelentett. Az olimpia során elkerültük a legjobbakkal való megmérkőzést, „külső körön" tört előre együttesünk, a legfontosabb, hogy az eséllyel élni tudtak.
Női csapatunkat sem kerülték el a csapatösszeállítású gondok. Számomra érthetetlen, hogy válogatottságot le lehet mondani, hogy nem örömmel vállalni és megtiszteltetésnek venni, hogy hazáját képviselheti a sakkozás legnagyobb ünnepének számító viadalon. Együttesünk maximálisan helytállt, az újonc Terbe Julianna egyre otthonosabban érezte magát a női sakkozók legjobbjainak társaságában és játszott magabiztosan. Lakos Nikoletta az első hívó szóra 12 év után vállalta a szereplést. Hoang Thanh Trang az utóbbi versenyein való gyengébb játéka után éppen a válogatottban remekelt. Gara Anita és Gara Tícia a nehéz pillanatokban sem vesztették el a fejüket, összeszedték magukat, tudtak javítani. Kapitányuk, Papp Gábor fiatalos lelkesedése jó hatással volt a csapatra, a néha fordulatos játszmák okozta izgalmakat majd kiheveri. A szép siker sem feledtetheti, női sakkozásunkat mostohagyerekként kezelik, hogy a női versenyek díjai messze alacsonyabbak a férfi tornák díjainál, jóval kevesebb a megbecsülés. Szomorú volt látni, hogy milyen szép formaruhában játszottak a legjobbak, míg a mieinknek csak egy póló, egy melegítő felső jutott.
Az egyéni teljesítmények
Hoang Thanh Trang 8,5/10 (+ 7, =, + 24,7)A tartalékos összeállításban szereplő kínai válogatott megvédte bajnoki címét. A bakui olimpiához hasonlóan az utolsó fordulóban a kínai-orosz párharc döntötte el az aranyérem sorsát. A partik menete alapján az ukránok közel álltak a még nagyobb sikerhez, orosz győzelem esetén ők lettek volna az elsők. Az olimpián végig bizonytalanul játszó, a rajtlistát fölényesen vezető orosz csapatban a remegő kézzel játszó exvilágbajnoknő, Alekszandra Kosztenjuk hibásan igényelt döntetlent, de ez a kisebb baj volt, a nagyobb, hogy tisztet nézett el, s vesztett. Baku után a háromszoros olimpiai bajnok orosz válogatott a poklokat is megjárva csak negyedik lett.
A győztes kínai csapat megőrizte veretlenségét, két nagy rangadón is vereséget úsztak meg, az ukránok elleni találkozót is döntetlenre mentették. Ju Wenjun nyerte az éltáblások versenyét Hoang Thanh Trang előtt, még ketten ezüstérmesek. Az ukrán együttesben a Muzicsuk testvérek vitték a prímet, Anna és Marija remek formában játszottak.
A házigazda grúzoknak nagy izgalom után végül volt okuk az örömre, a nagy elvárás miatt a vártnál gyengébben játszó válogatottjuk bronzérmet szerzett.
A 28. női sakkolimpia végeredménye
1.Kína 18 meccspont, 407 BS (Ju Wenjun 7/9, Shen Yang 4/8, Huang Qian 7,5/11, Lei Tingije 8,5/11, Zhai Mo 3,5/5)