Az Adolf Hitler irányította náci Németország propagandacélokra használta az 1936-os olimpiai játékokat, amelyet a valaha volt legvitatottabb sportesemények között tartanak számon. Egy új, erős, egységes Németország képét mutatta, miközben leplezte az antiszemita és rasszista politikát, valamint az erősödő militarizmust.
Az eseménynek 2036-ban lesz a 100 éves évfordulója, és Berlin pályázni készül.
Legalábbis a tartomány (a főváros egyike a 16 német szövetségi tartománynak) belügyminisztere, Andreas Geisel az év elején úgy nyilatkozott, hogy Berlin be szeretné adni a pályázatát az eseményre.
Seehofer azonban a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) német újságnak nyilatkozva azt mondta, ez nem történhet meg.
„Ha ezt megtennénk, azzal kimondhatatlanul nagy nemzetközi vitát váltanánk ki, ráadásul károsítanánk az olimpia eszméjét – mondta a német belügyminiszter.
Nem történhet meg, hogy Berlinben ünnepeljük a náci olimpia 100 éves évfordulóját” – tette hozzá.
Geiser – aki a kormányon belül a sportért is felelős – elutasította Seehofer szavait, sőt egyenesen abszurdnak nevezte.
Éppen ellenkezőleg. Kiváló alkalom lenne a 2036-os olimpia arra, hogy Németország a sportpályán mutassa meg a világnak, hogy tanult a múltból
Száz évvel 1936 után egy teljesen más országról beszélünk: demokratikus, liberális és nyitott gondolkodású országról” – mondta a Deutsche Presse-Agentur német hírügynökségnek a belügyminiszter.
1936-ban Adolf Hitler a második világháború előtti eseményt a felsőbbrendű faj versenyeként tartotta számon, ezért is kavarta fel a korai híradások szerint Jesse Owens afrikai-amerikai sportoló négy aranyérme (100 méter, 200m, 4X100m, és távolugrás).
A színes bőrű atléta a fajgyűlölő Németországban a sport és az egyenrangúság hősévé vált.
„Arca nagy önbizalmat árult el, győzelmét biztosra vette, és akkor sem látszott rajta izgalomnak nyoma, amikor a távolugrás döntőjében, a negyedik ugrásnál a lipcsei Long utolérte. Nyilván érezte, hogy van még tartalék izmos lábában, s csakugyan volt. Utolsó kísérletével – bár valamivel világrekordja mögött – újból átjutott a bűvös 8 méteres határon” – derül ki Mező Ferenc olimpiai bajnok és sporttörténész szavaiból.
Németország második alkalommal 1972-ben Münchenben rendezett olimpiát, ahol
a Fekete Szeptember elnevezésű palesztin terrorszervezet az izraeli csapat 11 sportolóját ejtette túszul.
Két sportoló rögtön a túszejtés során halálosan megsebesült, de a német hatóságok kudarcba fulladt szabadító akciója során a többi túsz is életét vesztette, valamint meghalt öt terrorista és egy német rendőr is. Az olimpiai túszdráma, olimpiai tragédia vagy müncheni mészárlás néven elhíresült cselekményben később a két túlélő – de el nem ítélt – palesztin túszejtőt, valamint az akció feltételezett kitervelőjét, az izraeliek titkos akciója során kivégezték.
Az utóbbi években egyébként nem ez az első botránnyal végződő kísérlet a mostani az olimpia megrendezésére,
mivel a német lakosok korábban sem támogatták a rendezés ötletét. A 2024-es nyári és a 2022-es téli olimpiára (Hamburg és München) vonatkozó kísérleteket is népszavazások követték, és mindkettőt elutasították a szavazók. Berlin pályázata a 2000-es berlini nyári olimpiai játékokra szintén kudarcot vallott, ezt Sydney-nek ítéltek oda, míg München – amelynek pályázati csapatát a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) jelenlegi elnöke, Thomas Bach vezette – a 2018-as téli játékok versenyén a dél-koreai Phjongcshanggal szemben veszített.
Seehofer elmondta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, hogy a jövőben támogatni fog egy német ajánlatot, de azzal vádolta a NOB-ot, hogy az olimpia küldetése már nem ugyanaz.
A nyilvánosság szemében a NOB túl messzire távolodott az eredeti eszméktől
– mondta. A NOB-tól egyébként 2029-ig nem várható döntés a 2036-os házigazdáról.