70 éves a Michael Phelps előtti korszak legnagyobb úszója

Február 10-én lesz hetvenéves Mark Spitz kilencszeres olimpiai bajnok amerikai úszó, aki az 1972-es müncheni olimpián világszenzációt keltve hét számban indult, és mindegyikben világrekorddal szerzett aranyérmet. Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja:

Mark Andrew Spitz a kaliforniai Modestóban született, apai ágon magyar, anyai ágon orosz zsidó felmenőkkel rendelkezik. Menedzser apját kétéves korában Hawaiira helyezték át, itt tanult meg úszni a híres waikiki tengerparton. Hatéves volt, amikor visszatértek a kaliforniai Sacramentóba, ahol a helyi úszóklubban kezdett el versenyezni. Kiemelkedő tehetségnek számított, tízéves korára már egy ifjúsági világrekordot és tizenhét országos rekordot tartott. Tizennégy évesen került a Santa Clara-i úszó klubba, ahol George Haines mesteredző szakértelmének köszönhetően kibontakoztathatta tehetségét.

Tizenöt évesen első nemzetközi versenyén, a tel-avivi Maccabi Játékokon négy aranyérmet nyert, és őt választották meg a legkiemelkedőbb sportolónak. Első világrekordját 1967-ben úszta, ugyanabban az évben a kanadai Winnipegben a Pánamerikai Játékokon ötször állt a dobogó tetején.

Az 1968-as mexikói olimpiára nagy reményekkel érkezett, hat aranyat szeretett volna nyerni, de egy megfázás miatt csak két váltószámban állhatott a dobogó tetejére, a 100 méteres pillangóúszásban ezüstöt, s a 100 méteres gyorsúszásban bronzérmet szerzett. Szereplése kiábrándította, úgy érezte, képességei alatt teljesített és elhatározta, a következő olimpián megmutatja, hogy ő a legjobb.

Mark Spitz az 1972-es müncheni olimpián nyert hét aranyérmével a kezében Forrás: AFP/-

Hazatérve az Indianai Egyetemen működő, James Counsilman edző által irányított úszóprogramhoz csatlakozott. 1969-ben visszatért Izraelbe, a Maccabi Játékokon hat aranyérmet gyűjtött, és megint ő lett a játékok legkiemelkedőbb sportolója.

1971-ben őt választották meg az év amatőr amerikai sportolójának, akkorra már tucatnyinál több világrekordot és kéttucatnyi amerikai rekordot állított fel.

Így érkezett el az 1972-es müncheni olimpia, amelyen célkitűzése ismét a hat aranyérem volt, de ezt túl is teljesítette: hét számban indult, és mindegyikben győzött, sőt mindegyikben világcsúccsal. Első győzelmét augusztus 28-án a 200 méteres pillangóúszásban aratta, ezután a 4x100-as gyorsváltóval, majd a 200 méteres gyorsúszásban, a 100 méteres pillangóúszásban, a 4x200 méteres gyorsváltóban, a 100 méteres gyorsúszásban is első lett, végül a 4x100-as vegyes váltóban pillangózva is aranyérmet nyert.

Legyőzhetetlen volt Münchenben:

Legszorosabb versenye a 100 méteres gyorsúszás volt, amelynek előfutamában és középdöntőjében is megverte a címvédő és világcsúcstartó ausztrál Mike Welden. Spitz győzelmi sorozatának tökéletessége érdekében komolyan fontolgatta, hogy nem indul el a döntőben, de edzője büszkeségére hatva meggyőzte:

nem hagyhatja, hogy más legyen a világ leggyorsabb embere.

A felpaprikázott Spitz egy másodperccel javította meg a világcsúcsot, Wenden pedig csak ötödik lett.
Spitz ezzel sporttörténelmi tettet vitt végbe, 2008-ig az egyetlen maradt, aki egy olimpián hét aranyérmet nyert, e téren a pekingi olimpián Michael Phelps nyolc arannyal előzte meg. Ikonikus képe, amely a híres bajusszal és hét aranyéremmel a nyakában ábrázolta, több mint egymillió példányban kelt el. Bajszát a legenda szerint ugyancsak büszkeségből növesztette meg: egyik edzője azt mondta neki, hogy erre nem képes, négy hónap múlva ott virított s szőrzet ajka fölött. A müncheni olimpia előtt le akarta borotválni, de a versenyek előtt egy szovjet edző megjegyzést tett rá. Spitz azzal vágta ki magát, hogy a bajusz segít elterelni a vizet szája elől - az olimpia után sok úszó növesztett bajszot...

A müncheni játékokat beárnyékolta a Fekete Szeptember palesztin terrorszervezet tizenegy izraeli sportoló életét követelő akciója.

Csak az emberi józanság mentette meg a terror olimpiáját

2020. július 24-én kezdődnek el Tokióban a XXXII. nyári olimpiai játékok. Az olimpia évében az Origo Sport új sorozattal jelentkezik, az Én olimpiám címmel. Ebben négy kiváló újságíró, Dávid Sándor, Gulyás László, Novotny Zoltán és Radnóti László ír meg olyan történeteket, amelyeket személyesen élt át azokon az olimpiákon, amelyeken a helyszínről tudósított.

A túszdráma kezdetén Spitzet amerikai tengerészgyalogosok menekítették ki az olimpiai faluból, és még a játékok vége előtt hazautazott. Otthon hősként fogadták, egyik napról a másikra szupersztár lett, reklámajánlatokkal halmozták el, csak azért 50 ezer dollárt kapott, hogy egy pengereklámhoz leborotválta bajszát.

Még csak 22 éves volt, amikor bejelentette visszavonulását.

Negyvenegy évesen, 1991-ben megpróbálkozott a visszatéréssel, mert egymillió dollárt ajánlottak neki, ha megússza az olimpiai kvalifikációs időt. Ez két másodperc híján nem sikerült, a vállalkozásról filmet forgattak.

Spitz rövid sportpályafutása alatt, 1966 és 1972 között 26 egyéni világcsúcsot úszott és hat váltócsúcsnak volt részese.

1972-ben őt választották meg a világ legjobb férfi sportolójának, az amerikai ESPN sportcsatorna 1999-ben egyetlen úszóként beválasztotta az évszázad 50 legjobb sportolója közé. Tagja többek között a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség (FINA) Hírességek Csarnokának, valamint a Zsidó Sportolók Hírességek Csarnokának.

Visszavonulása után a tévéshow-k állandó szereplője, sportkommentátor lett, majd az üzleti élet felé fordult, sikeres ingatlanvállalkozást épített fel. 1973-ban megnősült, két fiúgyermeke született. 2006-ban a magyar pólócsapat 1956-os olimpiai szerepléséről készült, A szabadság vihara (Freedom's Fury) című dokumentumfilm narrátora volt.