A T38-as kategóriában szereplő magyar atléta az első előfutamban 12.94 másodperccel harmadik lett, és ideje összességében a negyedik legjobb volt. A második futamot megnyerő brit Sophie Hahn 12.38-cal délelőtt beállította saját világcsúcsát.
Az esti döntőben ennél öt századdal lassabban futott, de így is győzött 12.43-mal. A kolumbiai Darian Faisury Jimenez Sanchez lett a második 12.49-cel, a német Lindy Ave pedig a harmadik 12.77-tel.
Ekler - aki 2009-ben stroke-ot kapott, ennek következtében lebénult a bal oldala, fizioterápiás és gyógytornás kezelés hatására azonban mostanra már csak a bal kézfején maradtak látható tünetek - javított délelőtti eredményén, a 12.82-es idejével öt századdal maradt le a dobogóról.
"Nagyon örülök annak, hogy a délelőtti eredményemen sikerült javítanom, igaz, többet vártam magamtól, mondjuk egy érmet, de így sem vagyok csalódott - nyilatkozott a versenye után. - Volt egy meglepetésemberünk, a kolumbiai lány, vele még sosem versenyeztünk, először futott velünk, így nem tudtuk, mire számítsunk. A német ellenfelem is nagyon jó formában volt, pedig előtte sérülésekkel bajlódott, ezért nem vártam tőle, hogy ilyen jól megy majd neki. Tehát, ha innen nézzük, akkor jó ez a negyedik hely. És úgy vagyok vele, hogy mégiscsak a távolugrás a fő számom, arra készülünk a legtöbbet."
Mint megjegyezte, bemelegítésnek jó volt, hogy kifutotta magát, de van még min javítani, főleg a rajtján, ami a keze miatt gyengébben megy.
"Nagyon örülök, hogy itt lehetek. Amikor először megláttam a stadiont, a fényeket, majd a nevemet a kijelzőn, mellette, hogy HUN, a hideg kirázott, és arra gondoltam, mennyire hálás vagyok azért, hogy itt versenyezhetek" - tette hozzá.