Felfoghatatlan pénzt költöttek rá, mégsem készültek el a franciák az olimpia kezdetére - videó

A sarokba borított építési törmelék, a szél által széthordott sittpor, a fekáliás Szajna, a pusztába kitett lőtér. Ezek azok a dolgok, amelyek a párizsi olimpiát övezik és amelyeket csak hazugságokkal próbálnak eltakarni a rendezők.

Kiküldött munkatársunk, Lantos Gábor helyszíni jelentése a XXXIII. Nyári Olimpiai Játékokról, Párizsból.

Július 27-én, szombaton kezdődtek meg az olimpiai vívóversenyek abban 

a Grand Palais-ban, amelyet az 1900-as párizsi világkiállításra építettek és amelyben 1924-ben a második párizsi olimpián a művészeti versenyeket rendezték.

Ez az épület adott már otthont vívó-világbajnokságnak is, kézenfekvő volt tehát, hogy a szervezők ide hozzák az olimpiai vívóversenyeket.

Amikor szombaton a szakadó esőben a médiabejáratot kerestem, bokáig érő sárban kellett az épület körül caplatni. Hiába állítottak minden sarokra egy őrt, azoknak fogalmuk sem volt, merre kell menni. Arról nem is szólva, hogy az őrök legnagyobb része nem beszél angolul, sem más idegen nyelven, csak és kizárólag franciául. De ezt már megszokhattuk ebben a városban.

Szóval, az ember keresi a médiabejáratot és akkor szembejön vele ez.

Természetesen ezek azok a dolgok, amelyekről nem szólnak a híradások. Ezek azok, amelyeket a hazug csillogással akarják eltakarni a franciák. 

Egyszerűen felfoghatatlan, hogy történhet meg mindez egy olimpián,

egy olyan épületben, amely a világ egyik legszebb építménye, amelynek a turisztikai jelentősége igen jelentős.

Világosan látszik az, hogy a szervezők nem készültek el időben, s ezt máshol is tapasztalhattuk. A vízilabda csoportmeccseknek helyt adó uszodához a szombaton egész nap szakadó esőben elképesztő körülmények közepette kellett gyalogolni - a sár ellepett mindent. Egy nappal korábban a Mars-mezőn felállított cselgáncscsarnokba fújta be az épület környékén hagyott sittport a szél. 

Mindez egy olyan olimpián, ahol a sportolók mintha másodlagos szereplők vagy tartozékok lennének.

Itt mindenki arról beszél, hogy nem olimpián vagyunk, hanem fesztiválon. Mit csinál a Nemzetközi Olimpiai Bizottság? Lelkesen asszisztál mindehhez. Ahhoz, hogy sportolók tucatjai költöznek ki az olimpiai faluból (példátlan módon a teljes koreai válogatott), mert nem kérnek a kényelmetlen dobozágyakból, nem kérnek a másfél órás döcögésből a lefestett ablakú autóbuszokkal és nem kérnek abból, hogy több alkalommal elfogyott a sportolóknak szánt étel a faluban. Ez utóbbi az igazi nóvum: minden olimpia arról volt híres eddig, hogy a sportolók szinte korlátlanul a nap 24 órájában. Párizs és a francia szervezők ezt a nem túl nehéz feladatot sem tudták megugrani.

De ez a dobozágyas párizsi olimpiai falu még istenes ahhoz képest, ami a sportlövőket fogadta a Párizstól 300 km-re fekvő Chateauroux-ban. 

Kollégiumi elhelyezés, minősíthetetlen ételek, WC és fürdő a folyosón. 

Gondolhatjuk, hogy mindez a fenntarthatóság jegyében, de nincs az embernek kedve viccelni. Reklamálni lehet, de felesleges, mert úgysem lehet mit tenni. A sportolók lenyelik a békát, senki sem fog hazamenni, nem fogják itthagyni az olimpiát. Éppen ezért pofátlan a szervezők ilyetén hozzáállása mindehhez. A sportlövőknek marad a pusztaolimpia.

Olvasom, hogy odahaza sokan lelkesednek, milyen jól áll Párizsnak ez az olimpia. Meg, hogy mekkora húzás volt a nyitóünnepséget kihozni a stadionból és "mindenki" számára nézhetővé tenni. Ez is olyan hazugság, amelyet könnyen elhisz az, aki nem látta, mi volt Párizsban pénteken. 

A világ összes vasrácsát a városba hozták, szinte falansztert csináltak ebből a gyönyörű városból. Aki nem vette meg a méregdrága jegyet, annak esélye nem volt arra, hogy bármit is lásson a megnyitóból - ennyit arról, hogy mindenki ingyen kapta meg a programot.

Arról nem is beszélve, hogy a szakadó esőben emberek ezrei hagyták ott az egészet és menekültek be éttermekbe, kávézókba, hogy ott tévén vagy telefonon nézzék az eseményeket.

De érdemes megnézni a következő Instagram-videót is. 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Todd Woodbridge (@woodbridge.todd) által megosztott bejegyzés

2024-ben, a 21. században így kellett dolgozni a megnyitó ünnepségen a kommentátoroknak. Ezt amúgy már az AIPS olasz elnöke, Gianni Merlo sem bírta szó nélkül. A Nemzetközi Sportújságíró Szövetség elnöke Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy 

A sajtónak minimális segítségre lett volna szüksége. Esőben nem lehet számítógépekkel dolgozni, ezt a legnaivabb emberek is tudják. Egy átlátszó nejlon alá tették az újságírókat. Így bánni a nemzetközi sajtóval igazságtalan és elfogadhatatlan.

És akkor még egy szót sem szóltunk az olimpiai lobogót fejjel lefelé a zászlórúdra felhúzó katonákról vagy arról, hogy a csapatok bevonulásakor a dél-koreai sportolókat észak-koreaiként köszöntötték.

Ellenben tényleg vannak ezen az olimpián elképesztően kreatív dolgok. Például a gurulós, fényvisszaverős piszoár. Nem hiszik? Nézzék meg.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Jimmy Song (@jimmyvisitsworld) által megosztott bejegyzés

S akkor vasárnap jött a "slusszpoén": a folyamatos esőzés miatt annyira fekáliás lett a Szajna, hogy nem lehetett a folyóban edzeni a triatlonosoknak. Ezért az ő edzésük elmaradt. Majd lesz valahogy. Vagy nem lesz. Vasárnapra legalább kisütött a nap. Lehet reménykedni.