Érdi Mária úgy nyert, hogy járni sem tudott a fájdalomtól

Vágólapra másolva!

Júniusban még úgy tűnt, kevés magyar versenyző indul akkora esélyekkel a 2024-es párizsi olimpián, mint Érdi Mária. Ám sajnos kevés sportolónak sikerült annyira balszerencsésen a 2024-es éve, mint Érdi Mária számára. A világ- és Európa-bajnok vitorlázó azonban így is megőrizte a pozitív hozzáállását, a sikeres műtétje után jól érzi magát, a felépülését követően pedig az lesz a célja, hogy megmutassa: a káprázatosan sikerült 2023-as éve csak egy nagy dolog kezdete volt. Interjú.

Érdi Mária címvédőként indulhatott el a januári ILCA 6-világbajnokságon, néhány nappal azután, hogy a 2023-as év női sportolója díjjal elismerték Magyarországon. Az argentínai vb-n jó kezdés után a hetedik helyen zárt, részben annak is köszönhetően maradt le a dobogóról, hogy az egyik futamban műszaki probléma is hátráltatta – egy típushiba miatt csavarok lazultak meg az MVM SE magyar vitorlázójának hajóján. Végül kárpótlásul méltányossági pontokat kapott, így bekerült az éremfutamba, amit megnyert. Ezt követően, februárban megnyerte az athéni ILCA (korábban Laser Radial) Európa-bajnokságot – és a verseny közben még mindig csak a 26. születésnapját ünnepelte. Érdi Mária így a női vitorlázás ILCA 6 kategóriájának világ- és Európa-bajnokaként vágott neki a párizsi olimpiai felkészülésnek.

Érdi Mária, vitorlázás — Érdi Mária világ- és Európa-bajnok vitorlázóként utazott a 2024-es nyári olimpiai játékokra
Fotó: AFP

A riói olimpián 14., a tokiói olimpián 13. helyezett vitorlázó világranglista-vezetőként és abszolút éremesélyesként várhatta a nyári olimpiai játékokat – pontosabban csak várhatta volna, a marseille-i versenynapok előtt ugyanis egy őt már öt éve üldöző sérülés teljesen utolérte. Az olasz Enrico Strazzera tanítványa az olimpiát hősiesen végigteljesítette, a 14. helyen végzett, ám a deréktájéki (L5-S1) porckorongsérve miatt szeptember 10-én szükségszerű műtéten esett át. Két héttel az operáció után kérdeztük Érdi Máriát a hogylétéről, az elmúlt hónapjairól és a jövőbeli terveiről.

A legfontosabb kérdés: a műtétet követően hogyan érzi magát?
Már most sokkal jobban vagyok, mint előtte, úgyhogy nagyon örülök annak, hogy a műtét mellett döntöttem. Már a mindennapokat is nehéz volt megélni, de most végre le tudok például ülni, amikor eszem. Ezekben a napokban itthon lehetek, most a Balaton-felvidéken vagyok a szüleimnél, és fontos, hogy a műtétet követő két hét során még mindennel nagyon óvatosnak kell(ett) lennem. A gyógytornát viszont már a szeptember 30-ával kezdődő héten elkezdem Budapesten.

Mennyire hosszú lehet a felépülési időszak, egy ilyen sérülés és műtét után mit jósoltak az orvosok?
Három-négy hónap a rehabilitációs ideje ennek a műtétnek, de ez akkor igaz, ha az nagyon fel van turbózva. Mi viszont nem szeretnénk felturbózni, nem sürget az idő, úgyhogy stabil alappal szeretnék visszatérni az edzésekre, a hajóba. Az a cél, hogy a jövő májusi világbajnokságon teljes értékű versenyzőként, felkészülve szerepelhessek. Ehhez elégnek tűnik az is, ha januárban kezdem el a vízi edzéseket, addig pedig az erőnlétemet, az állóképességemet fejlesztem.

Az évek óta tartó sérülése a lehető legrosszabbkor vált súlyossá. Az elmúlt években többször is megfordult a fejében a műtét?
Öt éven keresztül volt meg a gerincsérvem. Az ilyen sérüléseknél pedig az a menet, hogy mindegy, mekkora a kitüremkedés [a sérv nagysága], ha az illetőnek nincsenek a mindennapi életét gátló panaszai, akkor még nem kerül sor a műtétre. Én júniusban lettem sokkal rosszabbul, akkor csináltak egy új MR-vizsgálatot, amely kimutatta, hogy megkétszereződött annak a bizonyos kitüremkedésnek a nagysága. Addig ”csak” derékfájdalmakkal küzdöttem, a sérv növekedésével viszont a lábaimig lesugárzó idegfájdalmaim voltak. Ez pedig már ellehetetlenítette a végtaghasználatot, a mindennapjaimat, így muszáj volt megműteni.

A párizsi olimpia ILCA 6 kategóriájának hatodik futama után írt egy bejegyzést a közösségi oldalán, amelyben leírta: már tudja, hogy a sérülés miatt idén nem lesz olimpiai bajnok, de mindent megtesz azért, hogy végig tudja vitorlázni a versenyt. Majd a következő két napon megrendezett három futamból kettőt is megnyert. Mégis, hogyan volt erre ereje?
Ebben több dolog is közrejátszott. Egyrészt azzal a bejegyzéssel, az utolsó két napra lekerült a teher a vállamról. Másrészt az első versenynapokon tapasztalt szél a végére gyakorlatilag eltűnt, az enyhe szél pedig sokkal jobban kedvezett nekem, hiszen nem volt akkora sebességhátrányom az erőnlétemből fakadóan. Ugyanis a sérülés miatt nem volt olyan jó a fizikai állapotom, mint a versenytársaimnak.

Érdi Mária a sérülése ellenére két futamgyőzelemmel zárta le a párizsi olimpiát
Fotó: Christophe SIMON / AFP

Az idei olimpiának pedig még vége sem volt, augusztus 10-én már arról számolt be, hogy a csalódást maga mögött hagyta, és tovább küzd az álmaiért. Ilyen fizikai és mentális állapotban hogyan lehet valaki képes ennyire pozitív felfogásra?
A deréksérülésem miatt az elmúlt öt évben többször is volt egy-két hónapos kihagyásom, és szeretem annyira ezt a sportot, hogy kialakult bennem a vitorlázás iránti alázat és a türelem. Mindegy, meddig tart és milyen nehéz, megyek tovább. Az elmúlt három hónap sok kérdést felvetett bennem, köztük azt is, hogy miért kellett egy műtőben kikötnöm az olimpia után. De úgy érzem, még nagyon sok van bennem, és remélem, a sikeres 2023-as év csak egy apró betekintés volt a jövőmbe. 26 éves vagyok, ami a vitorlázásban nagyon fiatalnak számít, és rengeteg sikert érhetek még el, ha sikerül felépülnöm. Ez motivál engem, hiába volt ez a párizsi olimpia egy óriási kudarc és életem lehetősége, el kell fogadnom, hogy ez történt, és újra megpróbálnom sikeresen teljesíteni és majd lezárni egy olimpiai ciklust.

A tokiói olimpia sem a tervei szerint sikerült, azt követően említette, hogy megfordult a fejében a visszavonulás. Ezúttal ezek szerint a motiváció hamar győzött, eszébe sem jutott a visszavonulás?
Ezt azért nem mondanám, mert egy olimpiai felkészülést nagyon nehéz összerakni, pláne magyar vitorlázóként. Óriási feladat megtalálni a megfelelő szakembereket, a sérülés pedig csak még jobban megnehezíti ezt. Egy ideig most is megfordult a fejemben a visszavonulás, de a műtét óta napról napra sokkal jobban érzem magam, pozitív vagyok. Rájöttem, hogy az elmúlt három hónapban tényleg nem voltam önmagam, hiszen ebben az időszakban jó, ha napi tíz perceket tudtam felállni, különben pedig ágyban feküdve gondolkodtam, ami az élsportolóként megszokott edzésmennyiséghez és rohanáshoz képest hatalmas változás volt.

Az olimpia ideje alatt az is hátráltathatta, hogy a párizsi központ helyett Marseille-ben volt a vitorlázók helyszíne, így egyedüli magyar sportolóként talán csak az olimpián 4. Vadnai Jonatánnal találkozhatott. Ezt a részét hogyan élte meg azoknak a heteknek?
Furcsa, hogy megint távol voltunk a központtól, hiszen Rióban sem laktam a faluban, Tokióban is külön helye volt a vitorlázóknak, és most is Párizs helyett Marseille volt a mi helyszínünk. Emiatt nekünk egy olimpia jobban hasonlít a többi versenyre, elvégre a más helyszíneken is megszokott dolgok történnek, és az olimpiai hangulat most is legfeljebb a kikötőben volt érezhető. Jonatánnal is más ütemben voltak a futamaink, és amúgy is magunkra koncentráltunk, nem is lett volna idő másra. Reggeli, bemelegítés, pakolás, utazás a kikötőbe, versenyzés, levezetés, vacsora, alvás – nagyjából hat napon keresztül ez volt a feszített menetrend, nem is lett volna idő másra. Ehhez pedig nekem még a sérülés is jött, ami a maradék szabadidőmet is lekötötte.

A következő hónapokban történő rehabilitáció alatt más feladata is lesz, hiszen az olimpia után, augusztusban négy másik vitorlázóval együtt bekerült a Nemzetközi Vitorlás Szövetség sportolói bizottságába, ahol a megbízatása négy évre szól. Mik a tervei ebben a szerepkörben?
A sportolók szavazatai alapján derült ki, hogy én is az öt kiválasztott között vagyok, a legfontosabb feladatunk pedig a vitorlázók hangját közvetíteni a nemzetközi szövetség felé. Érdekel is az ilyen téma, és sok dolgot látok a sportágunkon belül, amin lehetne javítani. Ilyen a versenyek megszervezése, a közvetítések megvalósítása vagy éppen a versenynaptár kialakítása is. Valójában a szövetség és a sportolók célja is az, hogy jól jöjjenek ki ebből az együttműködésből, hiszen mindenki érzi, hogy a koronavírus-járvány óta szétcsúszott például a világkupa-sorozat lebonyolítása. Új alapokat kell lerakni, nekem pedig vannak erre ötleteim, úgyhogy örülök, hogy engem is beválasztottak.

Ami pedig a következő versenyeit illeti, első célként említette a 2025-ös világbajnokságot. Ezek szerint a jövő évre jelen állás szerint a májusi, kínai vb-re, és mellette esetleg az augusztusi, svédországi Európa-bajnokság a terv?
Így van, ez a két verseny a cél jövőre. Az is lehet, hogy csak ezen a két versenyen indulok el az egész évben, mert fontos lesz, hogy visszaszerezzem a szükséges erőnlétet. Az lesz 2025 legnagyobb kihívása, hogy ne sérüljek rá erre a műtétre, nehogy legyen egy újabb sérülésem!

Érdi Mária 2025-re tervezett vitorlázó világeseményei

női ILCA 6-világbajnokság, 2025. május 10. - 2025. május 17. (Csingtao, Kína)
ILCA Európa-bajnokság, 2025. augusztus 9. - 2025. augusztus 16. (Marstrand, Svédország)